128447. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó ellenállás
128447. 3 mert annál a két egymáson csúszó rész között a fajlagos ellenállás éppen a kívülfekvő élek mentén a legnagyobb, úgyhogy ezeknek az éleknek a közelében nem kívánatos áramtorlódás nem lép fel. A w és s részeket a szabályozás sebességének fokozása végett egymással szemben is mozgathatjuk1 , ami külölösen a kettőnek azonos kiképzése ese-10 lén oldható meg előnyösen. Ha az ellenállás test vagy az áramszedő, vagy mindkettő hengeres test, tehát az egyik a másikon gördül, akkor a találmány értelmében az áramátme-15 net útjában fekvő legördülő felület mentén a fajlagos ellenállást előnyösen ugyanabban az irányban változtatjuk. A gördülőtest például a 6. ábra szerinti megoldásnál 1 . . 5 cikkekből 20 van felépítve, melyeknek különböző fajlagos ellenállásuk Van. Mindkét részt célszerűen a különböző ellenállások szakaszaiban osztjuk meg és a szerkezetet úgy méretezzük, hogy a gör-25. dűlő cikkek mentén mért kerületi hossz a legördülés felületén mérve a másik rész megfelelő ellenállásszakaszának hosszával azonos. Ez esetben csak olyan részek érintkeznek egymás-30 sal, melyeknek azonos fajlagos ellenállásuk van. A fajlagos ellenálás tehát az áramszedőn ugyanabban az irányban nő, mint az ellenállástesten. A 7—12. ábrák az árampályák meg 35 nem engedhető torlódásának megakadályozására való, illetőleg a torlódás okozta káros jelenségek kiküszöbölésére való további megoldásokat mutatnak. 40 Evégből az ellenállástest vagy az áramszedő keresztmetszetének vagy hosszmetszetének különböző alakja lehet. A 7. ábrabeli kivitelnél az ellenállás-45 test és az áramszedő szélessége a külső hosszabb árampályák felé növekszik. Mivel a k élhez legközelebb fekvő legbelső árampáya a legrövidebb, a 7. ábra szerinti kivitelnél ennek megfe-50 Üelően az ellenállástest és az áramszedő szélessége itt a legkisebb és a szembenfekvő, a másik rész áramcsatlakozás helyétől elfordított 1 él felé növekszik. Az áramszedő keresztaiet-55 szetű súlypontja ennek következtében a veszélyeztetett k éltől messzebb fekszik és a hőfejlődés is egyenletesebben van elosztva. Ezenkívül a legnagyobb áramsűrűség helyén a hűtés is a" legjobb. 60 Az alább következő példákban az elellenállástest, az áramszedő, vagy mindkettő hosszmetszetben olyan alakú, hogy az áramutak összhosszai egyenletesebbé válik. A 8. ábra szerinti 65 kivifelnél a w ellenállástestnek, a 9. ábra szerinti kivilelnél pedig az s áramszedőnek hosszmetszetét oly görbék határolják, melyek görbületi középponti a a másik rész áramcsatlakoztató 70 helyével, ellentétes oldalon fekszik. Ennek következtében a k él közelében fekvő árampálya meghosszabbodik és az árampályáknak ez él mentén való torlódása megnehezül, illetőlegmegaka- 75 dályozódik. A 10. ábra szerinti kivitelnél az áramszedő hosszmetszetben ékalakú, úgyhogy a k él közelében haladó árampáya hosszabb, mint az 1 él közelében haladó pálya. Ezzel is elér- 80 jük azt, hogy az árameloszlás az átmeneti keresztmetszetben egyenletesebb. A w ellenálástest hasonló alakú lehet. A 11. ábra szerinti kivitelnél mot csatlakoztató a és b felületek, melyeknek egyike az ellenállástest, másika az áramszedő végén fekszik, rézsútosak e testek főirányában fekvő tengelyre, illetve az áramnak ezekben a 09 testekben való közepes haladási irányára és görbe alakjuk van. Az árampályák hossza ezzel az intézkedéssel szintén egyenletesebbé tehető. Hasonló hatást érünk el a 12. ábra szerinti meg- 95 oldásnál azzal, hogy az árampáyákat az általuk bezárt szög vagy ív belső oldalán a testekben alkalmazott; keresztmetszetszűkítésekkel, például az s áramszedőben alkalmazott e bemetszés-10 ° sei meghosszabbítottuk. A leírt kiviteli alakokban alkalmazott megoldások egyenként vagy egymással kombinálva is alkalmazhatók. Ha az árameloszlást az átmenetnél 105 fekvő felületen az átmeneti ellenállás megfelelő választásával kívánjuk egyenletessé tenni, akkor a találmány értelmében az átmeneti ellenállást az áramszedőnek az ellenállástest áram- no csatlakozása felé fordított k éle mentén nagyobbra választjuk, mint az azzal szembenfekvő 1 él mentén. Az átmeneti ellenállásnak az 1 él felé folyto-
