128407. lajstromszámú szabadalom • Eljárás amidcsoportokat tartalmazó nagy molekulasúlyú poliészterek előállítására

128407. 3 ganatosíthatjuk. Az utókond enzálást pél­dául alakítófolyamattal kapcsolatban pél­dául rostok, fóliák, bevonórétegek, vagy három dimenziójú alaktestek kialakításá-5 val kapcsolatban foganatosíthatjuk. Ekként az clőkondenzátumot a diizocianát szük­séges mennyis égével óvatosan összcömleszt­betjük és az ekkor még nem kondenzált keverékei, például fröccsöntéssel előállított 10 cikkekre való feldolgozásáig, tárolhatjuk vagy kemény, előkondenzált, porított mű­anyagokat poralakú reakciós anyaggal,' például hexameülén-bisz-karbáminsav-di-p­klórfenilészterrel, vagy hexamelilén-bisz-2-15 oxidifenilkarbaminsavészterrel, — melyet ,a fenol klórhangyasavészteréből hexametilén­diaminnal, vagy hexametiléndiizocianátbói és a megfelelő fenolból kapunk — el­keverhetjük és a száraz illetve szárazon 20 tárolt keveréket feldolgozáskor a reakciós hőmérsékletre hevítjük. A diizocianátnak illetve diizocianátot képző annyagnak lehetőleg nagyfokúan po­limer műanyag előállításához szükséges 25 járulékos mennyiségét az adott kiin­lási anyaghoz tapasztalati úton könnyen megállapíthatjuk. Csupán a diizoeianát­nak a kiindulási anyaghoz viszonyított mennyiségét kell változtatnunk és a visz-30 kozitásnak a járulékos mennyiség függvé­nyében váló változását kell meghatároz­nunk. A reakció viszonyainak jobb ellen­őrzése végett a reakcióképes végcsoporto­kat (karboxil- és illetve vagy hidroxilcso-35 portokai) a hidroxilszám és a savszám meghatározásával, vagy a mozgékony hi­drogénnek Zerewitinoff szerint való meg­határozásával mennyiségileg meghatároz­hatjuk és a járulékos mennyiség kiszámítá-40 sához a talált ekvivalens értéket vehetjük alapul. Ha alacsonyabb viszkozitású ter­mékeket kívánunk előállítani, akkor: a leg­előnyösebb járulékos mennyiséget vagy csökkentenünk vagy növelnünk kell. A 45 legáttekinthetőbb viszonyokat akkor kap­juk, ha mindkét végcsoport karboxil-cso­portból áll. Evégett kiindulási anyagok­ként oly termékeket részesítünk előnyben, melyeket fölös karboxil-összetevővel állí-50 tottunk elő. Azonban oly termékekkel is dolgozhatunk, melyek főleg hidroxil-vég­csoportokat tartalmaznak. Ez különösen akkor előnyös, ha gázalakú melléktermé­kek (szénsav) keletkezését el kell kerül-55 nünk, például érzékeny alakítási folya­mattal, mint például fonófolyamáttal, kap­csolatos utőkondenzálásnál. A lánchossz szabályozására önmagában ismert módon monofunkcionális anyagokat, kiváltképen kevésbbé illó anyagokat, például karbon- 60 savakat, mint sztearinsaval, p-klórbenzoe­savat, benzaminókapronsavat, alkoholo­kat mint naflilmetilalkoholt, oktadecilal­koholl, ftalilaminoetanolt, aminokat, mint ciklohexilamint, oktadecilamint adhatunk 65 azonnal vagy utólagosan hozzá. Az eljárási termékek az ismert nagyfo­kúan polimer poliészterekhez és poliész­teramidokhoz hasonlóan elegendően nagy polimerizációs fok esetében rostokká, fó- 70 liákká és három dimenziós alaktestekkó dolgozhatók fel. Különösen alkalmasak si­mulékony fóliáknak, valamint sík alakza­tokon, például papíron és szöveten való bevonatoknak előállítására. Egyes az el- 75 járás szerint előállítható! termékek textil­segédanyagként, például írezőszerként is értékesek. Rostok, síkalakzatok, bevonatok stb. elő­állításához az eljárási termékeket rend- go szerint nem csupán ömledékből, hanem gyakran oldatokból, például észterekben, halogénszénhidrogénekben és ezeknek al­koholokkal való keverékeiban oldva is fel­dolgozhatjuk. Egyesek telített ós telítetlen 85 alkoholokban és aralifás alkoholobkan, sőt alkohol-víz-keverékekben is oldódnak, ki­váltképen akkor, ha a kiindulási anyagok láncát amid-, éter- vagy szulfamidcsopor­tok szakítják meg. Viszonylag rövidláncú „ aminosavak, például az ^-aminokaprqnsav maradékainak jelenléte az oldhatóságot kü­lönösen előnyösen befolyásolja. Bekondenzált bázisos aminocsoportokat tartalmazó poliészterek, ha e csoportok elegendő számban vannak jelen, hígított 95 savakban, például ecetsavban oldódnak és ezekből az oldatokból textiliákra, papírra vagy más hasonló am'ágra felvihetők. 1. példa. 1 mol 9-aminononansavat, 1 mol adipin- 100 savat és 1 mol dekametilénglikolt nitro­gén alatt autoklávban 4 óráig 225 C°-ra he­vítünk. Ezután a keletkezett vizet óvato­san lefúvatjuk és vákuum alatt 4 óráig 230 C°-ra tovább hevítünk. A kihűléskor 105 megdermedő viaszszerű terméknek csupán csekély szálhúzóképessége van. Ha az anyagot 4 mol bifunkcionális kiindulási anyagra számítva eredeti keverékben 1 / 20 mol oktametiléndiizoeianáttal 200 C'-on 110 megömlesztjük, nagyfokúan polimer, ömle­dékből nyújtható szálakká kihúzható terméket kapunk.

Next

/
Thumbnails
Contents