128407. lajstromszámú szabadalom • Eljárás amidcsoportokat tartalmazó nagy molekulasúlyú poliészterek előállítására
128407. 3 ganatosíthatjuk. Az utókond enzálást például alakítófolyamattal kapcsolatban például rostok, fóliák, bevonórétegek, vagy három dimenziójú alaktestek kialakításá-5 val kapcsolatban foganatosíthatjuk. Ekként az clőkondenzátumot a diizocianát szükséges mennyis égével óvatosan összcömlesztbetjük és az ekkor még nem kondenzált keverékei, például fröccsöntéssel előállított 10 cikkekre való feldolgozásáig, tárolhatjuk vagy kemény, előkondenzált, porított műanyagokat poralakú reakciós anyaggal,' például hexameülén-bisz-karbáminsav-di-pklórfenilészterrel, vagy hexamelilén-bisz-2-15 oxidifenilkarbaminsavészterrel, — melyet ,a fenol klórhangyasavészteréből hexametiléndiaminnal, vagy hexametiléndiizocianátbói és a megfelelő fenolból kapunk — elkeverhetjük és a száraz illetve szárazon 20 tárolt keveréket feldolgozáskor a reakciós hőmérsékletre hevítjük. A diizocianátnak illetve diizocianátot képző annyagnak lehetőleg nagyfokúan polimer műanyag előállításához szükséges 25 járulékos mennyiségét az adott kiinlási anyaghoz tapasztalati úton könnyen megállapíthatjuk. Csupán a diizoeianátnak a kiindulási anyaghoz viszonyított mennyiségét kell változtatnunk és a visz-30 kozitásnak a járulékos mennyiség függvényében váló változását kell meghatároznunk. A reakció viszonyainak jobb ellenőrzése végett a reakcióképes végcsoportokat (karboxil- és illetve vagy hidroxilcso-35 portokai) a hidroxilszám és a savszám meghatározásával, vagy a mozgékony hidrogénnek Zerewitinoff szerint való meghatározásával mennyiségileg meghatározhatjuk és a járulékos mennyiség kiszámítá-40 sához a talált ekvivalens értéket vehetjük alapul. Ha alacsonyabb viszkozitású termékeket kívánunk előállítani, akkor: a legelőnyösebb járulékos mennyiséget vagy csökkentenünk vagy növelnünk kell. A 45 legáttekinthetőbb viszonyokat akkor kapjuk, ha mindkét végcsoport karboxil-csoportból áll. Evégett kiindulási anyagokként oly termékeket részesítünk előnyben, melyeket fölös karboxil-összetevővel állí-50 tottunk elő. Azonban oly termékekkel is dolgozhatunk, melyek főleg hidroxil-végcsoportokat tartalmaznak. Ez különösen akkor előnyös, ha gázalakú melléktermékek (szénsav) keletkezését el kell kerül-55 nünk, például érzékeny alakítási folyamattal, mint például fonófolyamáttal, kapcsolatos utőkondenzálásnál. A lánchossz szabályozására önmagában ismert módon monofunkcionális anyagokat, kiváltképen kevésbbé illó anyagokat, például karbon- 60 savakat, mint sztearinsaval, p-klórbenzoesavat, benzaminókapronsavat, alkoholokat mint naflilmetilalkoholt, oktadecilalkoholl, ftalilaminoetanolt, aminokat, mint ciklohexilamint, oktadecilamint adhatunk 65 azonnal vagy utólagosan hozzá. Az eljárási termékek az ismert nagyfokúan polimer poliészterekhez és poliészteramidokhoz hasonlóan elegendően nagy polimerizációs fok esetében rostokká, fó- 70 liákká és három dimenziós alaktestekkó dolgozhatók fel. Különösen alkalmasak simulékony fóliáknak, valamint sík alakzatokon, például papíron és szöveten való bevonatoknak előállítására. Egyes az el- 75 járás szerint előállítható! termékek textilsegédanyagként, például írezőszerként is értékesek. Rostok, síkalakzatok, bevonatok stb. előállításához az eljárási termékeket rend- go szerint nem csupán ömledékből, hanem gyakran oldatokból, például észterekben, halogénszénhidrogénekben és ezeknek alkoholokkal való keverékeiban oldva is feldolgozhatjuk. Egyesek telített ós telítetlen 85 alkoholokban és aralifás alkoholobkan, sőt alkohol-víz-keverékekben is oldódnak, kiváltképen akkor, ha a kiindulási anyagok láncát amid-, éter- vagy szulfamidcsoportok szakítják meg. Viszonylag rövidláncú „ aminosavak, például az ^-aminokaprqnsav maradékainak jelenléte az oldhatóságot különösen előnyösen befolyásolja. Bekondenzált bázisos aminocsoportokat tartalmazó poliészterek, ha e csoportok elegendő számban vannak jelen, hígított 95 savakban, például ecetsavban oldódnak és ezekből az oldatokból textiliákra, papírra vagy más hasonló am'ágra felvihetők. 1. példa. 1 mol 9-aminononansavat, 1 mol adipin- 100 savat és 1 mol dekametilénglikolt nitrogén alatt autoklávban 4 óráig 225 C°-ra hevítünk. Ezután a keletkezett vizet óvatosan lefúvatjuk és vákuum alatt 4 óráig 230 C°-ra tovább hevítünk. A kihűléskor 105 megdermedő viaszszerű terméknek csupán csekély szálhúzóképessége van. Ha az anyagot 4 mol bifunkcionális kiindulási anyagra számítva eredeti keverékben 1 / 20 mol oktametiléndiizoeianáttal 200 C'-on 110 megömlesztjük, nagyfokúan polimer, ömledékből nyújtható szálakká kihúzható terméket kapunk.
