128389. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyúrható anyagoknak szervetlen anyagokból vagy azok termékeiből való előállítására
Í283ÍJ9. 3 módszerrel azt tapasztattuk, hogy 30—45 perc volt szükséges ahhoz, hogy a legnagyobb hatást érjük el. Azon próbaanyagok, melyek valamivel rövidebb időn át 5 e műveletnek voltak kitéve, nagyobb ellenállást mutattak a vízzel szemben, amennyiben forraláskor nem duzzadtak meg, azonban nagyon törékenyek voltak és közülük néhány a forró vízben fella-10 zult. Ez a próba azt igazolta, hogy az, ólomacetáltal való kezelés kettős hatást fejt ki, amennyiben a hártyákat a vízzel szemben ellenállóbbakká, de egyúttal szilárdabbá is teszi. 15 Hasonló kísérlet, melyet telített ólomacetátoldattal 55 C°-nál végeztünk, azt eredményezte, hogy 20—25 percig tartó kezelés elegendőnek bizonyul. Általában véve a művelet tartama fordított arány-. 20 ban áll, a hatóanyag hőfokával. Hasonlóképen, -általában, minél töményebb' a hatóanyag, annál rövidebb a kezelési idő. Végül, minél vékonyabb a hártya, annál rövidebb a kezelési idő. A hatóanyag kis 25 mennyisége használódik fel a műveletnél. Ha a hatóanyagot a hártya képződése előtt adjuk a zseléhez, az ólomacetáttal való kísérletek azt igazolták, hogy 10<Vo körüli mennyiség elegendő ahhoz, hogy 30 kielégítő eredményt kapjunk. A hártyák villamos tulajdonságai, melyek bizonyos gyakorlati felhasználások esetében nagy fontosságúak, e művelettel lényegesen javíthatók. 35 Hasonlóképen, mint ahogy említettük, a hártyáknak a vízzel szemben való ellenállását fokozó eljárással egyben a húzás elleni (szilárdság is növelhető. Némely használati alkalmazás céljaira 40 kívánatos, hogy a hártyák a vízzel szembeni ellenálláson kívül hajlíthatok legyenek, vagy hajlítás elleni szilárdságuk növeltessék. A hártyák a gyakorlatban ismételt hajlítások ellen szilárdnak tekint-45 hetők, ha azok egyízben törés nélkül behajlíthatok. A vízzel szembeni ellenállás fokozására való eljárás általában valamivel nagyobb törékenységet is kölcsönöz a hártyáknak. Ezért a következőkben ismer-50 tetett eljárás, Mzon3r os felhasználási módok szempontjából, különös fontosságú. Míg bizonyos vegyi hatóanj'agok a hártyák víz elleni szilárdságát növelik, más hatóanyagok fokozzák hajlíthatóságukat. A 55 hajlíthatóságot növelő hatóanyagok a víz elleni szilárdságot fokozó hatóanyagok alkalmazása előli vagy után alkalmazhatók. Bizonyos esetekben, amikor a kétféle hatóanyag nem zavarja egymást, a hártyát a képződés után egyidejűleg kezelhetjük 60 mindkét hatóanyaggal. Ha a hártyákat a vízzel szembeni ^ellenállásukat fokozó hatóanyagokkal való vegyi kezelés előtt melegítjük, de csak oly mértékben, hogy ez a vegyi kezelés 65 eredményességét nem befolyásolja, akkor azt tapasztaljuk, hogy a melegítés a hártyák villamos tulajdonságait nem javítja, míg a vegyi kezelés után való melegítés nagymértékben javítja ezeket a tulajdon- 70 ságokat. A hártyáknak ilyen módon és 100 C°-nál valamivel magasabb, pl. 105 C°-on való kezelés alkalmas a hártyák víztelenítésére. A levegőre ismét kitelt ilyen hártyák többé nem vesznek fel vi- 75 zet. Ugyanezt a hatást érjük el, de lassabban, ha a hártyákat huzamosabb időn át rendes hőmérséklet mellett pihenni hagyjuk. A kezelésnek még ki nem tett, levegőn szárított hártyák 6—lQo/o nedves- 80 ségtartalmúak a szárítás körülménj'ei szerint. Ólomacetáttal való kezelés és levegőn való szárítás után a hártyák kb. 2,6O/Ó nedvességet tartalmaznak és 105 C°-nál való kezelés után kb. -0.3tyo-ot. A 85 hártyáknak vízzel szembeni való ellenállását fokozó, a vegyi kezelés után alkalmazott, vízben való forralás általában fokozza tartósságukat. Mint ahogy említettük, a vízzel szem- 90 beni ellenállást növelő hatóanyagok és a hajlíthatóságot fokozó hatóanyagok akár külön, akár pedig, amennyiben egymást nem zavarják, együttesen is alkalmazhatók. Bizonyos óvatossági rendszabályok 95 mellett a vízzel szembeni ellenállás fokozását előmozdító hatóanyagok még a hártya képződése előtt adhatók a zseléhez. A kísérletek alapján bizonyos számú hatóanyag alkalmasnak bizonyult. Az al- 100 kalmazható hatóanyagok tulajdonságainak és hatásainak vizsgálata, a nem használható hatóanyagokéival szemben, azt mutatja, hogy a hatóanyag molekuláinak vagy aktív ionjainak oly tulajdonsággal 105 kell birniok, hogy be tudjanak hatolni az anyag rácsszerkezetébe, vagy közömbösíteni tudják az anyag agyagrészecskéinek felületi villamos töltését. Oly hatóanyagoknál, melyek képesek a hártyáknak víz- no zel szemben való ellenállását fokozni, a hatóanyag hatása, amennyiben az valódi oldat, abban látszik állani, hogy a szilikát kationjai "és a hatóanyag kationja között
