128389. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyúrható anyagoknak szervetlen anyagokból vagy azok termékeiből való előállítására

2 128389. gítását, azaz szilárd anyagokban való kis töménységét. Ha a szóihoz elegendő elektrolitét adunk, a kicsapódás előidézésére, az ebből származó szuszpenzió, gyakorlati 5 értelemben, használhatatlan hártyák előállítására. Mindazonáltal oly zselé, mely besűrítés útján állíttatott elő és elegendő töménységben tartalmaz szilárd anyagokat, pl. 3o/o-ot vagy ennél többet, vagy pedig 10 olyan zselé, melyet kisméretű pehelyképzés után, vagy annak pillanatában elektrolit hozzáadásával kicsapás nélkül kaptunk, közvetlenül felhasználható hártyák, rostok és hasonlók előállítására. A leve-15 gőn iszárított hártya, rost vagy hasonló cikkek, bármilyen módon kezeltessenek is, általában 6—lOo/o vizet tartalmaznak. A bentonitokból a lényeges alkatrész, úgylátszik, az ú. n. •»montmorillonit« ás-20 vány, mely általában 75»/o-ban, vagy ennél nagyobb mértékben olyan bentonitokból áll, melyek a szóbanforgó cikkek előállítására alkalmasak. s E cikkeket a szokott módszerekkel for-25 máihatjuk, pl., kihúzás, beporozás, galvanoplasztikái eljárás vagy kinyújtás útján. A hártyák vagy más cikkek alkalmas alapra fektethetők, amelyekről leválasztjuk azokat, hogy esetleges szárítással, főzéssel és magas hőmérsékleten való melegítéssel, valamint préseléssel bizonyos tulajdonságokat kölcsönözzünk nekik. Az említett szabadalmi leírásban leírt módon előállítóit hártyák, rostok, stb. 35 képesek önmagukat tartani és gyakori használatbavételt és kezelést bírnak ki. Mindazonáltal aránylag törékenyek és amennyiben kb. 600 C-ig vagy még magasabbra nem melegítjük, a vízzel szem-40 ben nem mutatnak tökéletes ellenállást, de ez, a melegítés törékennyé teszi azokat. Egy másik magyar szabadalmi leírásban, különböző cikkek, mint pl. hártyák, bevonatok, rostok előállítása van leírva, me-45 lyek általában valamety folyékony vagy gyúrható (vagyis önthető és formázható) olyan keverékből állanak, mely megszilárdul vagy sűrítő vagy kölőhatást kifejtő alkatrészekből áll, vagy ilyeneket tartal-50 maz, kiindulva oly keverékekből, melyek gyúrható zselék képzésére alkalmas szervetlen kristályos, természetes hidroxidokból, továbbá olyan más anyagokból állanak, melyek lehetnek szerves, rostos és 55 finoman elosztott szerkezetűek, mint pl. a papírpép, juta, selyem, gyapot, szintetikus vágy ehhez hasonló rostok, lehetnek szervetlen rostos anyagok, mint pl. az azbeszt, az ásványi gyapot, az üvegrost, stb. lehetnek poralakú vagy pikkelyes anyagok, 60 mint pl. az őrölt csillám, a fémporok, mint pl. az alumínium- és rézpor, valamint a színezőanyagok és pigmentek, mint pl. a titándioxid, a litopon, koromfekete stb. vagy lehetnek vizes emulziói oly 65 anyagodnak, mint az aszfalt, a nitrocellulóz és a viaszok. Jelen találmány eljárás hártyák, bevonatok, rostok, öntések stb. előállítására, melyek gyúrható zselék képzésére alkalmas 70 szervetlen, kristályos hidroxidokból állanak és pedig önmagukban vagy más, finoman elosztott állapotban levő anyagokkal együtt, mely eljárás e termékeknek vízzel szemben való ellenállását, hajié- 75 konyságát és gyűréssel szem beji való szilárdságát növeli. Hogy a találmány lényegének megértését megkönnyítsük, a továbbiakat a bentonitra, mint p'éldaképeni alkalmas hi- 80 droxidra vonatkoztatjuk. Hogy a hártyákat vízzel szemben ellenállóbbakká tegyük, a levegőn vagy kb. 120 C-on való szárítás útján kapott hár- 85 tyákat a következőkben megadott hatóanyagokkal kezelhetjük, vagy pedig e hatóanyagokat a hártyaképződés előtt hozzátehetjük és belekeverhetjük a szolba vagy zselébe. 432 C-nál a hártya víztele- go nítődik, azonban képes, igen lassan, újra vizet felvenni és még képes a hatóanyagok behatására is reagálni. A vízzel szemben való ellenálláson azt a tényt értjük, hogy a hártyát hosszú időn át pl. 1 95 óráig, vagy még tovább vízben áztathatjuk, sőt főzhetjük anélkül, hogy a hártya fizikai tulajdonságai bármily megfigyelheti) változást, pl. duzzadást, vagy lazulást, mutcixnR. i /-IÁ A kezelésre legkedvezőbb feltételek minden egyes esetben külön megállapítandók a hártya vastagságához képest és más jellemzőfizikai tulajdonságainak megfelelően, a hatóanyag töménysége és hőfoka, végül pedig a kívánt eredményhez képest. 105 Pl. bentonitból álló, levegőn szárított 0,050—0.076 mm vastagságú hártyákat telített ólomacetát oldattal kezeltünk. Bizonyos számú hártyák szobahőmérsékleten az oldatba helyeztünk és minden 'két- 110 három percben mintát vettünk és néhány órán át szobahőmérsékleten megszárítottuk azokat, utána forró vízbe mártottuk, hogy a művelet hatását megvizsgáljuk. E