128340. lajstromszámú szabadalom • Berendezés az ibolyasugárzásnál rövidebb hullámhosszú sugárzás keltésére

2 128340. minden helyén azonos hőfokú és feszültségű, úgyhogy minden részéből más és más sebességű elektronok indulnak ki. Ez elektronok ütközéskor különböző hullám-5 hosszúságú sugarakat gerjesztenek, úgyhogy a sugárzás minőségi összetétele is erősen ingadozik. A keletkeziett sugárnyaláb tehát különféle keménységű sugarak összesége. 10 A sugárzás e kevert volta egyrészt előnyös, de hátrányos annak keménységi és minőségi ingadozása, mert a pontos adagolást megnehezíti. Átvilágításkor, felvétel készítésekor kemény és lágyabb suga-15 rak keverékére van szükség, vagyis oly sugarakra, melyek mindegyikének más és más az áthatolóképessége. Az emberi test átvilágításánál ugyanis a puha részek a lágyabb sugarakat nagyrészt elnyelik, a 20 keményebbek viszont áthatolnak rajta. A csontok a kemény sugarak egyrészét is elnyelik, úgyhogy a nyert árnykép jól átrajzolt, ahol a test kemény részei a puháktól élesen elhatárolódnak. 25 Nem előnyös ez a kevert sugárzás pl. gyógykezelésnél, mert a sok puha sugár a test külső rétegét feleslegesen és károsan terheli. Ekkor ugyanis kemény sugarakra van szükség, melyek a mélyebben fekvő, 30 kóros részek besugárzására alkalmasak. Ily esetben tehát a lágyabb sugarakat ki kell a sugárnyalábból küszöbölni, amit a sugarúiba iktatott, alkalmas vastagságú réz- vagy cinklemezzel végeznek. 35 Hátránya a Röntgen-berendezésnek az is, hogy az alkalmazott nagyfeszültségű váltóáramot külön készülékekkel egyenírányítani kell, ami a berendezést megdrágítja. 40 Hátránya továbbá az is, hogy az átvilágítás és felvétel céljára szükséges sugárkeménység elérésekor a sugárzás által áthatott élő szervezetben gyakran káros elváltozások, ú. n. Röntgen-égések állnak 45 elő. A találmány szerinti berendezés az ismert Röntgen-berendezés, illetőleg Röntgen-cső ez ismertetett hátrányait megszünteti. 50 A berendezés leglényegesebb része a sugárzást keltő, alkalmas üvegből való, légüres, illetőleg magas vakuumú bura, melybe izzókatód mellőzésével, két egymással szemközt elrendezett elektród, ú. n. hideg 55 elektród (katód) van alkalmas módon beforrasztva. Az elektródok belső szabad végei gömbtükör alakúak és rádióaktív anyagból vannak vagy ily anyaggal vannak bevonva. A bura belsejében, az elektronok pályájában, az áramforrásba be 60 nem kapcsolt, harmadik, ú. n. semleges elektród ellenkatódként van elrendezve, mely szintén radioaktív anyagból van vagy ily anyaggal van bevonva. A sugárzásnak a burából való kilépési-helyén, az üveg- 5 bura belső felületére, leheletszerű, vékony, szintén radioaktív anyagú réteg van lecsapatva. A bura nagyfrekvenciájú és nagyfeszültségű váltóáramkörbe van kapcsolva. Másik kiviteli alakjánál az egyik elekr tród tűszerűén van kialakítva, míg a másik elektród, mint segédelektród, a sugárzás irányítására van elrendezve. A berendezés a feszültség megfelelő megválasztásával ú. n. rövidhullámú (dia- 75 termiás) besugárzásokra is alkalmas. E célra két különálló üvegburába beforrasztott elektródák valók, melyek alkalmas módon a berendezéshez vannak kapcsolva. A rajzon a találmány több példaképeni . kiviteli alakja van feltüntetve, melyektől a gyakorlatban, lényegüknek módosítása nélkül, el is térhetünk. A találmány előnyeit és működését a berendezés részletes leírásánál ismertetjük. Az ° 1. ábra a sugárzást keltő bura függélyes metszete vázlatosan, a berendezés egy részével a 2. ábra másik kiviteli alakú bura vázlatos nézete, a 3. ábra diatermiás besugározásokhoz való üvegburába beforrasztott elektród vázlatos oldalnézete, a 4. ábra a berendezés kapcsolási vázlata. A nagy vakuumú —1— üvegburának egy- 95 mással szemben, egymáshoz szög alatt hajló, két —2, 3— csőnyúlványa van, melyekbe tengelyvonaluk mentén elrendezett, vékonyabb további —4, 5— üvegcsövek vannak beforrasztva. Az —1— bura 100 alsó részéhez —6— csőnyúlvány csatlakozik, melynek tengelyvonalába —7— üvegláb van beforrasztva. A —4— és —5— csövek belső szabadvégeiben —8—- és —9— elektródok vannak megerősítve. Ez 105 elektródok végein gömbtükör alakú —-10, 11— végződések vannak, melyek rádióaktív anyagúak, vagy belső felületük ily anyaggal van bevonva. E —10— és —11— tükörfelületek közös gyújtópontjában a H0 szintén rádióaktív anyaghoz való vagy ily anyaggal bevont, sík felületű —12— ellenkatód van, mely —13— tartó révén a —7— lábhoz van erősítve. A —12— ellen-