128340. lajstromszámú szabadalom • Berendezés az ibolyasugárzásnál rövidebb hullámhosszú sugárzás keltésére

Í 28.U0. 3 katóddal szemben az —1—üvegbura belső felületére leheletvékony, szintén radioaktív anyagból való —14— réteg van lecsapatva. A példaképem kiviteli alaknál az 5 —í— üvegbura —6— nyúlványánál fogva, a ráhúzott —15— csődarab révén, az elektródákat tápláló berendezéshez tartozó —16— Tesla-transzformátor külső, szigetelő —17— burkolatához van erősítve. A 10 —8— és —9— elektródok a szigetelt —18— és —19— vezetékek révén a -—16— Tesla-transformátor —20— szekundertekercséhez vannak kapcsolva. Az —1— bura a —16— transzformátorral együtt 15 —21— védőburkolattal van körülvéve, melyhez alul a —16— transzformátor —23, 24— csavarokkal van erősítve, mely csavarokhoz a transzformátor —22— primprtekercsének kivezető —25, 26— huza-20 lai is vannak kötve. A —21— burkolat elülső részén, példaképen fogászati felvételek számára való —27— sugárkivezetőcsőtoldat van elrendezve. A sugárzás keltő bura másik kiviteli 25 alakjánál (2. ábra) az egyik -—29— elektród tűszerűén van kialakítva, míg a másik —30-— elektród, mint segéd-elektród, a sugárzás irányítására van elrendezve. A bura elülső részén, belül szintén rádio-30 aktív —14— réteggel van bevonva. Ugyancsak radioaktív anyag vagy ily anyaggal van bevonva a —29— elektród hegye is. U. n. rövidhullámú (diatermiás) besugárzás céljára való a 3. ábrán feltüntetett, 35 gombaalakú erősen légritkított —1— üvegburába beforrasztott, lemezalakú —2— elektród, mely szintén radioaktív anyag vagy ily anyaggal van bevonva. Ily sugárzás létesítésekor a berendezésben az 40 —1— bura helyett, a —16—transzformátor —18— és —19— vezetékeihez egy-egy, fenti kiviteli alakú —1— burát kapcsolunk —3— vezetékénél fogva. Természetesen a beredezés áramfeszültségét e su-45 gárzásnak megfelelően választjuk meg. A berendezés további részeit a berendezés kapcsolási vázlata keretében ismertetjük (3. ábra). A hálózati vezetékbe kapcsolható —31— transzformátor —32— 50 szekundertekercse nyitott vasmagú —33— transzformátor —34— primertekercséhez van kötve. Ez áramkörbe sorban —35, 36—kondenzátorok, valamint párhuzamosan —37— áramszaggató vannak beik-55 tátva, melyek együttesen az első rezgőkört alkotják. A —33— induktor —38— szekundertekercse a —16— Tesla-transzformátor—22— primertekercséhez van kötve, melyek az áramkörbe iktatott —39— szikraközzel és párhuzamosan kapcsolt 60 —40— kondenzátorral második, már nagyfrekvenciájú és nagyfeszültségű rezgőkört alkotnak, mely rezgőkör a Tesla-transzformátor —20— szekundertekercsében, a sugárzás keltésére alkalmas, kívánt frek- 65 venciájú és feszültségű váltóáramot indukálja. A 4. ábrán szaggatott vonallal bekerített rész az 1. ábra vázlatos elrendelését tünteti fel. A berendezés a következőképen mű- 70 ködik: A berendezés áram alá helyezésekor a —8— és —9— elektródok gömbtükör alakú —10-— és —11— végződésein4

a nagyfrekvenciájú és nagyfeszültségű áram 75 hatására, igen nagy felületi feszültségek keletkeznek és a szikraközös rezgőkör kisülésekor az elektródok között szapora rezgésű, igen rövid hullámhosszú, elektromágneses sugárzás indul meg. Az elektród- 80 ból illetőleg a katódból nagy sebességgel negatív töltésű elektronok (korpuszkulák) indulnak ki a szemben lévő elektród, illetőleg anód felé. Mivel a —10— és —11— elektródvégződések gömbtükör alakúak és 85 úgy vannak egymással szemben elhelyezve, hogy gyújtópontjuk pontosan a vízszintes síkban elhelyezett —12— ellenkatódra esik, tehát a katódból kidobott elektronok az ellenkatód aránylag kis helyen ösz- 90 szezsúfolva ütődnek fel. Természetesen a periódusonként változó áramirányváltozásnak megfelelően a katód és anód előjele is változik, minek megfelelően az elektronok röpiránya is periódusonként 95 változik, úgyhogy a két szemben lévő elektródból felváltva röppennek ki az elektronok és ütődnek a semleges ellenkatód felületéhez. Tekintettel arra, hogy az áramirányváltozás az időegység végtelen 100-kis tört része alatt megy végbe, a két elektródról az elektronok majdnem egy időben, folytonos áramlásban repülnek az ellenkatód síkjára. Az elektródok, mint mondottuk, rádió- 105 aktív anyagúak vagy ily réteggel vannak ; r bevonva, mely már önmagában véve is hajlamos elektronok emittálására, úgyhogy a nagyfrekvenciájú és nagyfeszültségű áram hatására ez az emittálás még erő- J.Q teljesebb. Az ellenkatódnak ütköző, nagy sebességgel repülő elektronok energiája ütközés-