128340. lajstromszámú szabadalom • Berendezés az ibolyasugárzásnál rövidebb hullámhosszú sugárzás keltésére

Megjelent 1941. évi november hó 15-én. MAGTAB. KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 128340. szám. Vll/e. osztály. — H. 10930. alapszám. Berendezés az ibolyasugárzásnál rövidebb hullámhosszú sugárzás keltésére. Holló Sándor műszaki tisztviselő, Budapest, A bejelentés napja: 1940. évi szeptember hő 14. Az ibolyasugárzásnál rövidebb hullámhosszú, gépi berendezéssel gerjesztett sugárzást, az ú. n. Röntgensugárzást általában az ismert Röntgen-berendezéssel kel-5 tik. E berendezés leglényegesebb része a sugárzás közvetlen keltésére való Röntgencső. E cső lényegében erősen légtelenített burából áll, melybe egymással szembe elektródok vannak beforrasztva. Az elek-10 tródok egyike, a katód, tekercsalakban kialakított Wolframdrót, melyet elől nyitott fémhenger vesz körül, az oldalirányú, sugárszórás lehető csökkentésére. A katóddal szemben lévő elektród, az anód, mely 15 ellenkatódként van kialakítva, vastag Wolframlapból áll, melynek katóddal szemben lévő sík felülete szög alatt hajlik a lámpa tengelyvonalához. A Röntgencső működtetésére a csőhöz kapcsolt, 20 nagyfeszültségű, egyenirányítóit áramot előállító villamosberendezés való. A Röntgen-csövet tápláló áram feszültsége aszerint választandó meg, hogy a csövet átvilágítás, fényképfelvétel (diagnosztika) vagy 25 pedig gyógyászat (terápia) céljára használjuk. Átvilágítás és felvétel céljára a tápláló áram feszültsége kb. 50.000 V.— 120.000 V., míg gyógvászat céljára legalább 200.000 V. 30 A Röntgen-cső az ismert katódsugárcső elvén működik. Amint a csövet az áramforráshoz kapcsoljuk, a Wolframdrótból való katód erős izzásba jön, miközben az, sugárzás alakjában, nagy sebességgel, 35 negatív töltésű elektronokat (korpuszkulákat) dob ki magából. Ez elektródok nagy erővel és sebességgel az ellenkatódként kialakított pozitív anódhoz ütődnek. Ez ütközéskor az elektronok sebességienergiájának egy része meleggé, másik része nagy 40 rezgésszámú, igen rövid hullámhosszú, elektromágneses sugárzássá az ú. n. Röntgen-sugárzássá alakul át, mely a szög alatt elrendezett ellenkatód sík felületéről a cső teréből kisugároztatható. 45 Ez ismert Röntgen-berendezésnek, illetőleg csőnek azonban sok hátránya vart. Elsősorban a katód izzítása nagy energiafogyasztást jelent. A katód az erős izzítással erősen igénybe van véve, ami élet- 50 tartamát megrövidíti. Az erőteljes izzítás és emisszió következtében a Wolfram-szál fokozatosan elvékonyodik, ami feszültségváltozást és ezzel a sugárzás erejének ingadozását idézi elő. A katódból kidobott 55 elektronok sebessége ugyanis az áram feszültségétől függ. Minél nagyobb ez a feszültség annál nagyobb sebességgel ütődnek az elektronok az ellenkatódhoz. Viszont e felütödés sebességétől függ a 60 keletkező Röntgen-sugárzás ereje. Minél nagyobb sebességgel ütköznek az elektronok az ellenkatódhoz, az ütközés helyén annál rövidebb hullámhosszú, elektromág- , neses rezgések keletkeznek. Viszont minél rövidebb hullámhosszú a keltett sugárzás, annál nagyobb a sugárzás áthatoló-kép.essége'az ú. n. keménysége. Az izzó Wolfram-dróttekercs az egyenlőtlen hűtés, illetőleg hövesztesség következtében nem 70