128310. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulóza előállítására és tisztítására kóros növényekből

Megjelent 1941. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^ESÍ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 128310. szám IV/h/l. osztály. — L. 7899. alapszám. Eljárás cellulóza előállítására és tisztítására kórós növényekből. Ifj. Loparíts József m. tisztviselő, Pestszenterzsébet A bejelentés napja: 1939. évi április hó 4. A találmány szerinti eljárás nyersanyaga minden kórós növény szára, illetve rostos levélrésze. Ilyen növények a kukorica kóró, nád, len, kender, csalán és az úgyneve-5 zett vadkóró fajták, stb. A növényi anyagokból már megkíséreltek cellulózát előállítani, azonban ez gyakorlatban gazdasági okokból nem vált be. E cellulóza hátránya az, hogy az előállítási 10 és szállítási költsége jóval nagyobb, mint az általánosan használt facellulózáé. Ugyanis a kórós növényi anyagok szállítása és raktározása rendkívül költséges, mert a növényi cellulóza gyártásra használható 15 része köbtartalomban ötödrésze az egész növényi anyagnak. Másrészt a cellulóza tisztítása legfőképen kémiai úton nyomás alatti főzéssel történik, amely eljárás tetemesen körülményessé teszi és megdrágítja 20 a tiszta cellulóza anyag feltárását. A találmány lényege az, hogy az eddigi eljárásokkal ellentétben a cellulóza sejtanyag feltárásának legnagyobb részét, tisztításának 90%-áí mechanikai úton hajtja 25 végre. E mechanikai feltárást tépő-foszlató, valamint nyomó, mosó gépi szerkezet segítségével végezzük el. A szár feltépése és kóccá foszlatása a termelés helyszínén történik. A kitisztított kócszerű rostanyagot 30 úgy mint a szénát összepréseljük. Az ilyen tisztított anyag préselt állapotban a növényi anyag köbtartalmának csak egyharmadát teszi ki és amellett a hasznavehetetlen, mintegy 40°/o-ot kitevő szennyező anyag 35 szállítási költségeitől megszabadul. E szenynyező anyagokat takarmányozás és műtrágyázás céljaira használjuk fel. E mechanikai eljárás nem azonos az eddigi eljárásokkal, mert ezek az anyagot szecskázzák, azaz aprítják. Ez a szecskázás 40 csak a kórót tisztítja meg a szennyezéstől, de csak nagyon jelentéktelen mértékben magát a cellulóza sejtanyagát. Az eddigi eljárások a sejtanyag mechanikai tisztítására zúzó gépet használnak, ahol vízben zúzzák 45 a szecskává aprított anyagot. Ez azonban nem gazdaságos, mert a mosás sok vizet igényel, továbbá a nedvessé vált cellulózsejtek rugalmassága annyira felfokozódik, hogy ezen mechanikai feltárás nagyon sok 50 energiát igényel. Ezzel ellentétben a találmány szerinti eljárás ezt a két különválasztott folyamatot egy mechanikai munkával végzi el. A kórós növényekből a következő módon 55 történik a cellulóza feltárása és tisztítása. Először a kóros növények felületét nyirkosítjuk, majd forgáccsá szaggatjuk és ugyancsak mechanikai úton szálakra foszlatjuk, ezután a cellulóza rostokat a poralakú 60 szennyező anyagoktól rostálással és szitálással elválasztjuk, végül a rostokat kémiai úton tovább finomítjuk és fehérítjük. Az eddig ismert eljárások az anyagot szecskázás, vagy felaprózás, forgácsolás 65 után nyomás alatt vagy nyomás nélküli, lignint és egyéb szennyezéseket oldó kémiai oldatban, úgymint marónátronban, kalcium biszulfitban vagy nátrium szulfidos maró