128310. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulóza előállítására és tisztítására kóros növényekből

2 128310. nátron oldatban felfőzik, utána tisztítják, foszlatják és fehérítik. Ez eljárások egyike sem vált be a gyakorlatban, ugyanis az eddigi mechanikai 5 feltárások nem bontották fel az anyagot kellőképen és így megnehezítették, megdrágították a kémiai feltárást. Az eddigi kémiai feltárások nem feleltek meg a kórós növényi anyag természetének, mert a nyomás 10 alatt történő főzés jóval több maróoldő anyagot kíván, mint a nagy cellulóza százalék tartalmú faanyag. Kísérleteztek hideg feltárással is, de az a maróoldó anyag nagy mennyisége és a fel-15 tárási idő hosszúsága miatt nem vált be. Az eddigi salétromsavas és egyéb savas hideg eljárások legfőbb hátránya pedig az, hogy az amúgy is másodrendű kórós cellulóza anyag tartósságát és szakítószilárdságát 20 még jobban meggyengítette, másrészt tompa fényűvé, színtelenné tette azt. E találmány mindeme hátrányokat kiküszöböli. Az eljárás lényege az, hogy az elemeire felbontott, meglazított cellulóza sejt-25 falak között gyorsabb és intenzívebb a kémiai feltáró anyag hatása, miáltal az anyag kémiai tisztítása rövidebb idő alatt, kevesebb oldószerrel foganatosítható. Másrészt a mechanikai feltárás a kórós növényi 30 anyag termésének színhelyén történik, miáltal a szállításra csak a már nagyjából tisztított, kis térfogatra Összeszorított, összepréselt kócanyag kerül. Ezzel megtakarít, ható a szállítás nagy része, másrészt a pót-35 anyag visszamarad a termelőnek, takarmányozás céljából. Eddig a kukoricakórót kénytelenek voltak ősz és tél folyamán beszerezni és azt felraktározní, mert tavasszal a kukoricakó-40 rót el kellett égetni. így a cellulóza folyamatos feltárása csak nagy költséggel és nehezen volt biztosítható. A találmány szerint a helyszínen feldolgozott és felfoszlatott kis térfogatra összepréselt kócanyagot 45 helyben kazalokba rakják és fogyasztás szükségessége szerint szállítják az üzemnek. A kukoricakóró mechanikai felfoszlatása és kitisztítása az A) rajzon látható szerke-50 zetű foszlatógéppel történik. Az A) lapon feltüntetett ábra a foszlatógépet hosszmetszetben ábrázolja. Az A) lap I. ábrája a gép első dobjának I—I. keresztmetszetét ábrázolja, a lengő-55 kalapácsok feltüntetésével, burkolattal együtt. Az A) lap I. 1. ábrája a gép első dobjának I—I. hosszmetszetét ábrázolja, a lengőkalapácsok nélkül, csak a burkolat feltüntetésével. 60 Az A) lap II. ábrája a második dob II— II. hosszmetszetét ábrázolja a fésűs lengőkalapácsok és állófésük feltüntetésével. Az A) lap II. 2. ábrája a második dob II— II. hosszmetszetét ábrázolja a fésűs lengő- 65 kalapácsok és állófésük nélkül. Az A) lap III. ábrája a harmadik dob III —III. keresztmetszetét ábrázolja a fogazott dobbal, a fogazott lécekkel és burkolattal együtt. 70 Az A) lap IV. ábrája a körforgó szita IV —IV. keresztmetszetét ábrázolja a burkolattal együtt. Az A) lap V. ábrája a második dobban elhelyezett fésűk rajzát ábrázolja. 75 A gép működése a következő: A kukoricakóró a —b— etető asztalra kerül, ahonnan az —a— recézett hengerpár közé jut. A hengerpár a nyíllal jelzett irányban egymásfelé irányuló mozgást vé- 80 gez és récéivel elkapja a kórót, egyenletesen megzúzva tovább adja az első dobnak. Az I. 1 dobban az —f— tengelyre épített —g— tárcsákba helyezett —e— tengelyeken —d— lengőkalapácsok vannak elhe- 85 lyezve. Ez a lengőkalapácsos szerkezet az —f— tengely körül a nyíllal jelzett irányban, forgómozgást végez. Miáltal az —e— tengelyeken mozgó kalapácsokat kivágja, melyek a —c— burok közé szoruló anyagot 90 darabokra szaggatják. A kóró anyag mindaddig a dobban marad, míg olyan finomra zúzódik, hogy a köpeny —h— lyukacsain keresztül jut. Az így forgáccsá szaggatott anyag a kalapácsok forgásával előidézett "5 légáramlással a második dobba jut. A II—II. dobban az —f— tengelyre épített —g I.— tárcsákon az —e I.— tengelyeken mozgó fésűs lengőkalapácsok vannak elhelyezve. A dob falára pedig álló fésűk 10 vannak elhelyezve. A fésűs lengőkalapácsok és az álló fésűk fogai egymással szemben állnak. A fésűs lengőkalapácsok az álló fésűk között forognak. A második dobban a forgáccsá tépett kó- * rós anyag az álló fésűk fogain megakad, míg a lengőkalapács fésűi elkapják és a forgácsból a rostszálakat kifésülik. A rostszálakra fésült rostanyag a lengőkalapács által előidézett légáramlás következtében akkor már kellőre elaprózódott a dob fal —h— nyílásain keresztül a harmadik dobba jut.