128298. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ösztrogén hatású anyagok előállítására

128298. 5 vánt termékben csekélyebb. Ezután a rc­akcióelegyet hűtőkeverékkel igen erősen le­hűtjük, étert adunk hozzá és anumonklorid és jégből készült hűtőkeverék beadagolá-5 sával a reakcióelegyet elbontjuk. Az étert elválasztjuk, a vizet még néhányszor ki­éterezzük, az egyesített éteres rétegeket víz­zel közömbösre mossuk, nátriumszulfáttal megszárítjuk és aztán az étert ledesztillál-10 juk. Az utolsói éter nyomokat vákuumban távolítjuk el. A visszamaradt sárga olajhoz 5 ccm metanolt adunk, mire kristályosodás következik be. Hűtőkeverékben egy napig. állni hagyjuk, majd lenuccsoljuk, hideg 15 metanollal utána mossuk. Cca 2.5—3 gk'risi tályt nyerünk, amely 76—78° körül olvad és a C2 oH 2 60 2 N 2 képletre utaló elementár­analízist ad. A termék keverve a p-metoxi­propio-fenon ketazinjából a leírás elején részletesen leírt módon nyert 75—78° kö-20 zött olvadó anyaggal olvadáspont depresz­sziót nem mutat. A termikus elbontásnál ezen anyag is a teljesen azonos terméket szolgáltatta. Ha ánizsaldazin helyett más alkoxi-benzaldazinokat használunk^ úgy a 25 megfelelően más alkoxi csoportot hordozó termékhez jutunk. > Nem szükséges azonban a Grignard re­agens elbontása után nyert termékből a kristályosodó anyagot elkülöníteni, ha-30 nem mágiáit a nyers terméket is alávethet­jük termikus elbontásnak. így pl. 5.4 g nyers terméket 30 mm vákuumban ledesz­tillálunk. A hőmérséklettel egészen 200°-ig megyünk fel. Gázfejlődés közben álacso-35 nyabban forró anyagok desztillálnak át. A maradékot most higanygőzsugár váku­umjában frakcionáljuk. Cca 130—150° külső légfürdő hőmérsékletnél kb. 2 g párlatot desztillálunk át, amely metilalkohollai dús 40 kristályosodást mutat. Cca 0.8—1 g 143— 144°-ori olvadó! metilétert kapunk, amelye­ket már a leírás egy korábbi helyén, de más nyersanyagból előállítva, ismertettünk. A kísérleti körülmények számos tekin-45 tétben változtathatók. Szabadalmi igénypontok: 1. A 123945. számú szabadalom igénypont­jaiban ismertetett eljárás változata, az-50 zal jellemezve, hogy xo CO.aM általános képletű ketonoknak^ amely kép-55 létben X alkut, áralkut, acilt, vagy eset­leg hidrogént jelent, s ahol a benzolgyű­rű még egyéb szubstituenst is tartalmaz­hat, azinjait hidrogenizáljuk és a hidro­gcnizációs terméket oxidatív behatásnak, 60 célszerűen oxigén vagy levegő behatásá­nak, majd termikus bontásnak, amely célszerűen 100° feletti hőmérsékleten vé­gezhető, vetjük alá. 2. Az 1. alatti eljárás foganatosítási mód- 65 ja, azzal jellemezve, hogy a ketazin hi­drogenizálása, majd azt követő oxidatív behatás után a reakciőelegyből a 70 -C-N-N-C-alhil al'hil 75 általános képletű vegyületeket, amely képletben a négy szabadon hagyott vegy­érték közül két tetszőleges szomszédos atomon lévő két vegyérték egymással kő- 80 test képez, míg a másik két vegyértéket két hidrogén atom telít, a reakciőelegy­ből elkülönítjük és ezeket vetjük alá ter­mikus elbontásnak. 3. A 2. alatti eljárás foganatosítási módja, 85 azzal jellemezve, hogy a ketazin hidrá­lása után, majd az oxidatív behatás után nyert termékből az alanti általános kép­letű hidrazont elkülönítjük 90 OX ÜX 95 H HC - N — N = C alhil alhil és ezt vetjük alá termikus elbontásnak. 4. A 3. alatti eljárás foganatosítási módja, íoo azzal jellemezve, hogy a ketazinok hidrá­lása után, majd az oxidatív behatás után nyert termékből a p:p'-alkoxi-a:a'-alkü­azo-toluolt elkülönítjük és ezt vetjük alá termikus elbontásnak. j0 5 5. Az 1—4. alatti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a p-meto­xi-propion-fenon ketazinját hidrái juk, a hidrálási terméket nagy felületen leve­gő behatásának tesszük ki és a kivált no kristályos tömeget alkalmas oldószerrel, pl. jégbe hűtött metilalkohollai az ola­jos részektől megszabadítjuk és az így

Next

/
Thumbnails
Contents