128298. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ösztrogén hatású anyagok előállítására

4 Í2 megadott kísérleti körülményektől számos tekintetben el is térhetünk. így különösen a kiindulási anyagként használt ketazin helyett más ketazinokat is használhatunk. 5 A p-metoxi-propio-fenon ketazin ja helyett más alkoxi-propio-feiion ketazinokat is használhatunk. De a propio-íenon propio­nil csoportja helyett más acil csoportok is lehetnek, mint pl. aoetil, butiril, izobuti-10 ril, dietilaoetil, stb. csoportok. A benzol­gyűrűn lehetnek más szubsztituensek is, mint pl. metil vagy egyéb alkil. Ilyen kiin­dulási anyag, pl. a 4-metoxi-2-metil-aceto­fenon ketazinj.a. De használhatunk olyan 15 ketazinokat is, amelyekben a fenol-hidro­xil csoport szabadon van. Az ilyen ketazi­noknak hidrálása után az oxidatív behatást végezhetjük, pl. jóddal is. Egy szabad oxi csoportot tartalmazó ketazin feldolgozá-20 sara szolgáljon a következő példa: A p-oxi-propio-fenon ketazinjából 11.8 g­ot oldunk 40 ccm 2-normál nátronlúgban és iaz esetleges oldhatatlan részektől elte­kintve 2 g palladiumos csontszénnel (cca 25 0.3—0.4 g palládiumnak felel meg) szoba­hőmérsékleten hidráljuk. A hidrogén fel­vétel k.b. 2 piol-nak felel meg.'Ezután a kan talizátorról leszűrjük, szénsavval telítjük és éterrel a redukciós terméket kivonjuk. 30 Az óteres oldatot betöményítjük, ügyelvén arra, hogy az anyag lehetőleg 40—50° hő­mérsékletnél jobban föl ne melegedjen. A visszamaradó' gyantaszerű tömegre 30 ccm benzolt adunk, mire hosszabb állás alatt az 35 egész átkristályozódik. Ezt nuccsoljuk, benzollal, majd petroléterrel kimossuk. Enyhe melegen magas vákuumban megszá­rítjuk. A kristályok igen elnyújtott olva­dáspontot mutatnak, 70—75°-nál zavarosol­<0 vadékká olvadnak össze, de tiszta ömle­dék csak 140° körül lesz gázfejlődés köz­ben. Az olvadáspont valamivel 'emelhető azáltal, hogy a terméket éterben oldjuk és benzollal kicsapjuk. A további feidolgo-45 zásnál nem ilyen átcsapott anyagot használ­tunk, 2 got az anyagból oldottunk 5 ccm abs, alkoholban, -5°-ra lehűtöttük és V5-normál jődoldatot adtunk hozzá, mindad­dig, amíg a jódszín megmaradt. Ehhez 50 47 ccm volt szükséges a következő jódol­datból: 6.35 g jódot és 10 g káliumacetá­tot oldunk 250 ccm abs. alkoholban. A kis jódfelesleget üoszulfát oldattal eltüntetjük, azután az elegyet sok vízbe öntjük és jól 55 kiéterezzük. Benzolban, esetleg benzoLpe­troléter elegyével átkristályosítva 0.7 g anyagot nyerünk, amely 130—150° körül 29 8. gázfejlődés közben és elnyújtva olvad. Kis próba metilalkoholosnaimmóniás ezüst ol­datot nem redukál, míg az oxidációs be- 60 hatás előtt a termék ezt az ezüst oldatot erősen redukálja. Egy kis próba 2-normál nátronlúgos közegben, amely egy kevés alkoholt is tartalmaz, dimetilszulf által szobahőmérsékleten metilalva és a termé- 65 ket metanolból átkristályosítva a leírás ele­jén említett 75—78°-on olvadó és a C20 H 26 02 N 2 képletre utaló eliementáranalízist adó terméket adja. Ez a metilálási kísérlet a szabad fenolnak az előbbi metiléterrel való 70 szerkezeti azanosságát mutatja. A terméket most elbontásnak vetjük alá. Ezt célszerűen úgy végezzük, hogy kezdet­ben az anyagot 140° körüli hőmérsékleten tartjuk, amikor is erős gázfejlődés észlel- 75 hető. Ha az elbontást olyan készülékben végezzük, amely a fejlődő nitrogén meny­nyiségének mérését lehetővé teszi, úgy az észlelt nitrogén mennyiség a számítottnak igen jól megfelel. A reakcióelegyet ezután 80 még rövidebb ideig 200°-on tartjuk. Le­hűlés után az anyag kristályosodik. Éter­ben felvesszük. Az étert néhányszor híg kénsavval kimossuk majd szódabikarbónát oldattal. Ezután az étert lehajtjuk. A mára- 85 dók kristályosodik. A 3,'l-(li-(p-oxi-fenil)­hexánt nyerjük, o. p. 185° körül. A termé­ket kloroformból vagy alkoholos vízből átkristályosíthatjuk. A p-metoxi-propio-fenon ketazinja fel- 90 dolgozásánál ismertetett C,n H 36 0 2 N 2 köz­benső terméket más módszerekkel is elő­állíthatjuk. Ez az eljárás az ánizsaldazin­nak etilmagnéziumbromiddal való kezelé­séből áll. Aldazinokar már mások is ke­zeltek Grignard reagensekkel, többek kö- 95 zött etilmagnéziumbromiddal is. Lásd Be­richte 43. évf. 740—750. oldalait, valamint Runge: Organometallverbindungen c. köny­vének első kötetét, különösen a 239. oldalt. Az irodalomban észleltek azonban ellentét- 10° ben állanak azon észleletekkel, amelyeket az ánizsaldazin esetében Vagy más olkoxi­benzaldazin esetében szereztünk. így pl. 7.52 g magnéziumból és 24.6 ccm brometilből 350 ccm éter hozzáadásával 105 Grignard reagenst készítünk. Ehhez hoz­záadunk 10 g ánizsaldazint, majd vissza­folyói hűtőn 4 órán át forraljuk, ezután az étert ledesztilláljuk és még 3 órán át 85— 95° belső hőmérsékleten tartjuk (habzás). 110 Erre az utóbbi kezelésre azért van iSteükségj, mert "ha ezt az éter lehajtása után való melegítést elhagyjuk, úgy a termelés a ki-

Next

/
Thumbnails
Contents