128298. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ösztrogén hatású anyagok előállítására

128298. 3 dús kristálykását ad. Ezen nitrogénmentés kristálynak kinyerésére a reakcióelegyhez célszerűen metilalkobolt (cca 30 com) adunk. A kristályokat lenuccsoljuk, metil-5 alkohollal utána mossuk. Cca 12—13 g kris­tályt nyerünk, amely nyersen 143—144° ol­vadó és a hivatkozott pótszabadalomban már ismertetett metil étert adja. Az első melilalkoholos anyalúg betöm é-10 nyítésével olajat nyerünk, amelyből hehű­téssel, esetleg kevés metilalkohol és még víz hozzáadásával, 'egy másik kristályos anyag nyerhető ki, amelynek súlya cca 12—13 g körül van. Nitrogént ugyancsak 15 nem tartalmaz és elementáranalizise a 143 —144a -on olvadói anyaggal egyező tapasz­talati képletet mutat. Átkrislályosítható cca; kétszeres mennyiségű metilalkoholból, amikor is az olvadáspontja 55° körül van. 20 E termék forrpontja a higanygőzsugár vákuumjában 105—115° külső légfürdőhő­mérsékletnek felel meg. Ha az oxidatív behatás után nyert és ke­verékből álló 55-~72° között olvadó töme-25 get további kristályos frakciókra akarjuk bontani, akkor úgy járunk el, hogy azt pl. metilalkoholból újból átkristályosítjuk, ez alkalommal több metilalkobolt veszünk és a még langyosan kivált kristályos gene-30 rációról az anyalúgot leöntjük. Ezen kristályosítás többszörös ismétlésével 75° —78°-on olvadó anyaghoz jutunk el, míg az anyalúgok rendszeres frakcionált kristályo­sításával egy 55—65°-on olvadó kristályos 35 anyagot különíthetünk el. A 75—78°-on olvadó anyag termikus el­bontása lényegileg ugyanúgy történik, mint a fentebb ismertetett termikus elbontás. De végezhetjük azt, pl. a következő módon is: 2 g anyagot a higanygőzsugár vákuum­jában desztillálunk. A desztilláld« közben, de már előtte is erős ^gázfejlődés észlel­hető. 120—150°- külső légfürdőhőmérsék­let mellett kristályosodó párlatot nyerünk, amely metilalkoholból kristályosítva 143— 144°-on olvadó di-(p-metoxi-íenil)-dietil­etánt ad. A termelés cca 0.6—0.8 g. De nem szükséges az oxidatív behatás 50 után a kristályos komponensek elkülöní­tése, mert magát a reakcióelegyet is alávet­hetjük termikus elbontásnak. így pl. 10g-ot a nyers tömegből, amelyet az oxidatív be­hatás után nyertünk, hevítünk a nitrogén 55 fejlődés megszűntéig, és a hőmérsékletet a hevítés végén legfeljebb 200°-ig emeljük. Lehűlés után a termékhez 10 ccm metilal­koholt adunk és a kivált kristályokat nucs­csoljuk. Kb. 2.5 g 140°-on olvadó termé­ket nyerünk, amely metilalkohollal kifőzve 60 143—144° olvadáspontot mutat. Az előző példákban ismertetett 143—144°­on olvadó, valamint 55°-on olvadó nitro­génmenles termékben a metoxi-csoportot átalakítjuk hidroxil csoporttá. Ezt az át- 65 alakítást végezzük, pl. a következőképen: 10 g 143—144°-on olvadó terméket leön­tünk 60 ccm jégecettel és 60 ccm cca 66%­os vizes bromhidrogénnel, majd visszafo­lyó hűtővel 2—3 órán át forraljuk. Tiszta 70 oldat keletkezik, amely lehűlésre kristályo­san megdermed. Az elegyet vízzel hígítjuk, majd nuccsoljuk. Közel elméleti termelés­ben a di-(p-oxi-íenil)-dielil-etánt nyerjük, amely kloroformmal való' kifőzéssel vagy 75 kevés vizet tartalmazó alkoholból való át­kristályosítással tisztítható. Higanygőzsu­gár vákuumjában jól desztillálható. Az ol­vadáspontja 185—187° között van. 5 got az 55° körül olvadó metiléterből 80 hasonló módon kezelünk. A hidrolízis be­fejezte után az elegyet vízzel hígítjuk és a kivált olajat éterben felvesszük, az étert savmentesre kimossuk. Az éter bepárlása után a maradékot a higanygőzsugár vá- 85 kuumjában desztilláljuk; az anyag 160-170° fok körüli külső légfürdő hőmérsék­let mellett forr. A párlat 50%-os metilalko­holból kristályosítva 108—114° olvadáspon­tot mutatja. 90 Az alacsonyabban olvadói sztereó-izomert a magasabban olvadó sztereó-izomerré, pl. a következőképen alakíthatjuk át: 2 g 55°-on olvadó dimetil-étert 0.5 g kb. 200/0 palládiumot tartalmazó szénnel lassú 95 C02 áramban fokozatosan 300°-ra mele­gítjük és további 6 órán át ezen a hőmér­sékleten tartjuk. A keveréket lehűlés után bőséges éterrel kivonatoljuk, az étert le­szűrjük és szárazra pároljuk. A maradé- 100 kot metilalkoholból átkristályosítjuk. Kb. 1 g 144%on olvadó, magasabban olvadó izomert nyerünk. A ímetilalkoholos anya­lúgból kb. 0.7 g változatlan kiindulási anya­got kaphatunk vissza. 105 A szabad fenolok ösztrogén hatásúak. Különqsien a 185—187°-on olvadó fenol mu­tat már igen kis adagokban is, pl. O.ly adagban ösztrogén hatást. A fenolok metil vagy egyéb éterei csak nagy adagokban 110 mutatnak ösztrogén hatást, ezzel szemben az ösztrogén hatás igen hosszú időre elhú­zódik. A fentebb ismertetett kísérleteknél &

Next

/
Thumbnails
Contents