128298. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ösztrogén hatású anyagok előállítására
2 128298. mutatói elementáranaliziseket ad. A fentebbi bruttóképlet olyan anyagok jelenlétét mutatja, amelyek a következő képlettel OCHj OCH, 10 -C-N-N-C-etll «til illusztrálhatok, amely képletben a négy szabadon hagyott vegyérték közül két tetszőleges szomszédos atomon levő vegyér-15 ték egymással kötést képez, míg a másik két vegyértéket két hidrogénatom telíti. Az ilyen vegyület az alanti képletekkel feltüntetett hidrazon- illetve azo-vegyület OCH3 OCH» OCH3 OCHj t^C-NH-N ~C ctil hidrazon e(ü V (jlC - N = N - CH azo Hogy a fentebb említett különböző olvadáspontú anyagok közül melyik felel meg a két képlet melyikének, azt ezideig nem 30 tudtuk határozottan megállapítani. A fentebbi két képletben megadott vegyületek mindkeíteje ugyanis meglehetősen labilis termék és kemikáliákkal könnyen megváltozik. Az azo-szerkezetet mutató ter-35 mékről analógia esetek alapján feltételezhető hogy, igen könnyen, úgy savas mint lúgos anyagok behatására, a hidrazon szerkezetű termékké alakítható át. A 75—78° körül olvadó termék 20<>/oos sósavat tar-40 lalmazó eoetéterben átmenetileg oldódik, majd csakhamar dús kristályosodás következik be, ami a hidrazon. szerkezetet teszi valószínűvé. A fentebbi kristályok nyerésére, valamint 45 azok termikus elbontására vonatkozólag a következő példa bővebb adatokat szolgáltat. 2420 g p-metoxi-propio-fenon ketazint alkoholos oldatban szénre csapott palladium 5:} katalizátor jelenlétében addig hidrálunk, míg a hidrogén felvétel erősen lelassul. Ez cqa 4 latom vagy ennél kevesebb hidrogén felvételénél történik meg. A katalizátorról most megszűrjük, amikor is szinte-55 len alkoholos oldatot nyerünk. Ezt az al-65 70 koholos oldatot 60°-ot meg nem haladó hőmérséklet mellett vákuumban betöményítjük. Sűrű, gyengén sárgás szirupot nyerünk, amelyet 2—5 mm vastag rétegben tálakba kiteregetünk. Állásra a felületen dús ,„ kristályosodás következik be. A réteget időnként átkeverjük. Két-három napi állás után az átkristályosodott tömeget lehetőleg kevés jégbehűtött melilalkohollal elkeverjük. Célszerűen 1—2 1 metilalkohol! használunk. Ezután a kristálytömeget szűrjük vagy centrifugáljuk. A kivált kristály az atkristályosítás előtti súlynak Ys—2 / 3 részét teszi ki. E nyers kristályok olvadáspontja 45—55° között van. Ezen kristályok termikus bontásra már azonnal használhatók, de esetleg egy átkristályosításnak előbb alávethetjük. Ilyen atkristályosítás végezhető, pl. úgy, hogy a nyers kristályt 2—21 / 2 -szeres ínetilalkoholből átkristályosíljük és gyorsan lehűtjük. Ekkor szemcsés egyenletes kristályokat nyerünk, amelyek cca 55—72° körül olvadnak és még mindig legalábbis két anyag keverékéből állnak. Egy így nyert anyag termikus el- „0 bontása, pl. a következőképen történhetik: 85 g-ot részletekben bontunk el éspedig olyképen, hogy cca 5 g-ot megolvasztunk. Az olvadékba hőmérőt teszünk és szabad lángon óvatosan megmelegítjük cca 130 gg —135°-ra. E közben már nitrogén fejlődés észlelhető. A folyamat hirtelen erősen exotermikussá válik, a hőmérséklet melegítés nélkül is rohamosan emelkedik. Hogy a folyamatot mérsékeljük, az edényt meleg go vízzel hűtjük, ekkor az erősen exoíermikus folyamat lelassul. Utána az olvadékba új'abtf 5 g-nyi anyagot szórunk és az előbbi melegítést és hűtést ismételjük. Most a folyamat azonban már magasabb hőmérsék- 95 lelnél kezd erősebben hőtermelővé válni. Ezt mindaddig ismételjük, míg az "összes anyagot be nem adagoltuk. A végén az, utolsó adagnál már nem kell a hevítéssel annyira óvatosan eljárnunk. Miután min- 100 dent beadagoltunk, még 200°-ig felmelegítjük. A reakció befejeztél mutatja a nitrogén fejlődés praktikus megszűnése. Az egész elbontási folyamat cca 10—15 perc alatt lebonyolítható. Az elbontás után súly- 105 veszteség lép fel, amely elég jól egyezik a számított nitrogénveszteséggel. Ha a bontást szénsavatmoszférában végezzük és a fejlődő nitrogént azotométerrel mérjük, úgy annak mennyisége az elméletinek igen 110 jól megfelel. Az elbontott reakció lehűlésre
