128234. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sör vagy hasonló folyadékok nemesítésére

2 12 8 2 3 4, Szemcsés szűrőanyag tovább használ­ható és reaktiválható, példaképen alkáli­ákkal. A montmorilíonii típusához tartozó alu-5 míniumszilikát különböző használható alakjai kiválasztása tekintetében, mint mondottuk, a duzzasztásra képes, illetve kolloidszerű anyagtartalom a döntő. Ezek között a. bentonit áll az első helyen. Ez 10 anyagot legnagyobbrészt duzzadásra ké­pes alumíniumszilikát alkotja Na, K, Ca vagy Mg, illetve egyidejűleg ezen anyagok közül többnek komplexével. Ezek a fel­rakódolt iónok könnyen cserélhetők ki 15 másokra vagy hidrogénre és ezáltal a komplexkapcsolást is változtathatjuk. Egy, a találmány szerinti eljáráshoz kiválóan alkalmasnak bizonyult jellegzetes bento­nit összetétele a következő: 20 Si02 62,70b, AUO, 19.7«,», Fe,0., 3,7 o/o. CaO l,2o/o, MgO 2,9o/o, Na2 0 2,8»/,,, K 2 0 0,t<y„, maradvány: víz, szerves anyagok, savas alkatrészek, 6,6o/o. Ennek hatása 2V'2-szer iikkorának bizo-25 nyúlt, mint a kereskedelemben kapható aktivált fehérítőföld. A bentonit vagy hasonló nagy mérték­ben duzzasztóképes kolloidszerű aluiuíni­umszilikál különös aktivitásának köszön-30 hető, hogy minden kívánt fokozat lehet­séges. Fehérítő anyag és más adszorbeáló hatású anyagok, melyek úgy alkalmazha­tók, mint aki ív szén, szilikagel és más cf­* féle, benlonittel halasukban fokozhatok. 35 Fordítva a bentonit túl erős duzzasztó­képessége, ami a sör kezelésénél a ke­verést és leválasztást nehezíti, más anya­gok hozzáadásával csökkenthető és kíván­ság szerint szabályozható. 40 Egy más módszer az alumíniumsziliká­tok különböző alakjainak egymásutáni al­kalmazása. Ilymódon a sört előállításának bármely fokán, a fehérítő anyag bármely alakjával kezeljük, mire rövid ideig, tartó 45 kezelés következik benlonittel, bentonit­keverékekkel vagy pedig az egyik fokon fehérítő anyaggal dolgozunk^ egy másikon ben ton ittál vagy bentonitkeverékekkel. Általában célszerűbb a malátalevet, il-50 letve cefrét fehérítő anyaggal (fehérítő­földdel) kezelni és bentonitét a készre­erjedt sörre hatni hagyni, lévén ennek is erős derítő hatása. A nemkívánatos kol­loidálisan oldott fehérjeaiiyagokon kívül 55 ugyanis a bentonit szuszpenzióban lévő feliérje- és élesztőmaradékokat is eltávo­lít, am,t a sör vagy, más hasonló folyadék külön utóderítését vagy másefféle keze­lését feleslegessé teszi. A bentonit eloszlásának és a nemesi- ^o tendő folyadékoktól való leválasztásának megkönnyítésére ezt vagy megfelelő kol­loiddús .alumíniumszilikátot finoman el­osztott, nem duzzadó anyagokkal, pl. nem képlékeny anyagokkal egyesítjük a hasz- 55 nálat előtt, még pedig úgy, hogy lehető­leg a nem képlékeny anyag minden szem­cséje fölött a kolloiddús alumíniumszilikát vékony felületi rétege képződjék, példa­képen kellő finom állapotban való erő- 70 teljes átkeveréssel. Megfelelő, nem duzzadó adalékanyagok legfinomabban őrölt ho­mok, kovaföld, más egyáltalán nem, vagy kevésbbé duzzadó alumíniumszilikátok és finoman lyukacsos nem képlékeny anyag. 75 Utóbbiak közül azt kell előnyben részesí­teni, melynek már önmagában bizonyos adszorpciós képessége van. Különösen jól alkalmazhatók oly fehérítő anyagok, me­lyekből savakkal, pl. ásványi savakkal tör- so ténő kimerítő kivonással a bázisok majd­nem teljesen ki vannak oldva vagy pedig, amelyek 100-800 C°-ra való hevítéssel dnzzadóképességükel elveszítették. Mind­két eljárás egymásután is alkalmazható. 85 Továbbá kolloiddús alumíniiimszilikál és finomszemcsés nem duzzadó anyag ke­veréke is hozható a megfelelő állapotba savval való kezelés vagy hevítés révén. A keverési adaléknak, illetve hordozó go anyagnak nevezett, savval kimerítően ke­zelt fehérítő anyagok már önmagukban is nagyhatású adszorpciós szerek sörnek kü­lönböző előállítási fokozataiban való ja­vítására. 95 A kimerítő kezelés tetszőleges savakkal, savanyú sókkal vagy azok oldalaival, escL-k\g nyomás alatt történik, példaképen 150,'0-os sósavval főzés közben, amíg bázi­kus anyagok pontosan kimutathatóan ol- 100 dalba nem mennek át. A vízzel savmen­tesen mosott, szárított és felaprított anyag­nak nincsen többé báziskicserélőképessé­ge. Ha darabos alakban vagy formázott szűrőanyagként kívánjuk alkalmazni, ak- 105 kor a kialakításnak a savas kezelés előtt kell történnie. Az alakváltozás számára 400—800 C°-ra való hevítés megengedett, ami az adszorpciós hatást károsan nem befolyásolja. A savas kezelést adott eset- u0 ben a hevítés után is végezhetjük. Példaképen nyers iszapolt fehérítő anyagból szűrő testet alakítunk, melyet

Next

/
Thumbnails
Contents