127861. lajstromszámú szabadalom • Termosztatikus hőkezelő berendezés
2 127861. olyan hőközvetítő anyagot tartalmazó burkolat veszi körül, mely anyag fázisátalakuláisi hőfoka, még pedig előnyösen a gőzfázist közvetlenül megelőző fázisátalja-5 kulási hőfoka, a szükséges kezelési hőmérséklettel gyakorlatilag megegyezik, ill. gyakorlatilag a kezelési 'hőmérséklet-tartományba esik. A legtöbb ilyen anyag folyadék és az említett fázisátalakulási hőfok 10 annak forráspontja, miért is e hőfokot a leírás további részében egyszerűen forráspontnak nevezem. A találmány szerinti berendezés megvalósítható pl. úgy, hogy az említett bur-15 kolatot kettős fal alkotja, melynek falközét a kívánt magasságig a hőközvetítő anyag tölti ki. A falak tartósan egybe lehetnek építve vagy egy darabból állhatnak. A kezelőtér legtöbbnyire tartály, mely 20 szót a leírás és az igénypontok keretében a legtágabb értelemben használom, így pl. az mindennemű kazánt, főzőedényt, fazekat, reakciós edényeket is felölel. »Falson mindenütt a kezelőtér, ill. tartály ol-25 dalfalait és fenekét egyaránt értem. A kívánt forráspontot a hőközvetítő anyag kellő megválasztásával és/vagy az anyagra ható nyomás,. kellő szabályozásával érhet -jük el. A szükséges nyomás az anyag fe-30 letti zárt gőztérben a hevítés folyamán önműködően jöhet létre és annak nagyságát nyomásszabályozó szeleppel állíthatjuk be. 'Nyomás alkalmazása azonban kevésbbé előnyös megoldás, mert az a tar-35 tály jó tömítését, vastagabb falakat és az. említett nyomásszabályozó szelepet teszi szükségessé. Példaképen legfeljebb 85° ot etil éterrel, ()0°-ot kloroformmal, 100°-ot tiszta vízzel, 40 10!)°ot és ennél néhány fokkal magasabb forráspontokat konyhasó különböző töménységű vizes oldataival, 110°-ot toluollal, " 115.6°-ot iszalmiáksooldattal, lß0°-ot terpentinnel, 100 és 178° közti for-45 ráspontokat kalciumklorid különböző töménységű vizes oldataival, 218°-ot naftáimnál, (mely e hőfokon szublimál), 300°ot parafinnal érhetünk el, ha mindegyik esetben a hőközvetítő anyag felett légköri 50 nyomás uralkodik. Kettős fal helyeit némely esetben többszörös fal előnyös, ill. szükséges, amint azt alább látni fogjuk. A találmány szerinti berendezés más 'megvalósításánál a hőkezelő teret csőkí-55 gyóval vagy másefféle áramoltató csatornával, ill. csatornarendszerrel vehetjük körül,, melyben a hőközvetítő folyadék kering. Utóbbit szokásos módon különálló kazánban is felhevíthetjük. Minthogy az előadottak szerint a hő- 60 forrás csak a hőközvetítő anyag útján hat a kezelendő termékre, utóbbi gyakorr 1 alilag a hőkivezető anyag hőmérsékletiét veszi fel és minthogy ez a hőmérséklet a hőközvetítő lanyag mindenkori forrás- 65 pontját nem haladhatja meg, a kezelési hőfok sem lépheti túl a hőközvetítő anyag forráspontjával egyező, előírt értéket. Ennélfogva nincs szükség ia hőkezelés felügyeletére abból a szempontból, hogy túl- 70 hevítés vagy egyenlőtlen hevítés folytán károsodások ne következzenek be. A hőközvetítő anyag megválasztásánál a fenti elvek szem előtt tartásán túlmenően természetesen egyebek közt arra is 75 ügyelnünk kell, hogy az anyag lehetőleg ne legyen mérgező, maró, bomlékony, robbanékony, tűzveszélyes, drága. Mindamellett pl. gyúlékony vagy robbanékony anyagokat is használhatunk, így pl. 80o -hoz ben- 80 zol,t, kb. 50—100°-hoz különböző minőségű benzint, ekkor azonban a kezelőteret kettős folyadékköpennyel vesszük körül; a belpő köpenyt a 100° alatti forráspontú folyadék és esetleg ennek gőze, a külső 85 köpenyt pedig olyan folyadék (pl. víz) és ennek esetleg a gőze alkotja, amelynek forráspontja alacsonyabb a belső folyadék gyulladáspontjánál. A belső folyadék lennélfogva nem gyulladhat meg, ill. nem 90 robbanhat fel. Előnyösen bizonyos hőfokskálának megfelelő forráspontú anyagokat készenlétben tartunk és közülük mindenkor a szükségeset ^alkalmazzuk. Háztartások számára 95 pl. általában hőközvetítő anyagként tiszta vízen kívül még két folyadék elegendő, úgyhogy e három folyadékot 100° alatti melegítéshez, kb. 100 és 110° közötti főzéshez, továbbá húsok, burgonyaszeletek, 100 palacsinták és másefféle, zsírban készült ételek sütéséhez (kb. 150°-ig), végül tészlaneműek sütéséhez (159°non túl) használhatjuk. Előnyös, ha hőközvetítő anyagként olyan oldatot veszünk, iamely tömény ál- 105 lapoiában a megkívánt hőfokon forr, mert ekkor egyrészt az oldószer elpárolgasa a koncentráció fokát nem változtatja, másrészt az elpárolgott oldószer utánpótlásával okozható felhígulást fölös mennyiségű no oldandó anyag beadagolásával akadályozhatjuk meg. Ha kettős falú tartályt két különböző méretű tartály egymásba helyezésével ho-