127530. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gázkeverékek elemzésére

4 12753«. —52— cellákkal azonos vegyi összetételű folyadékkal töltött elektrolites lellenálláshőmérő van és amely a Wheatstone-híd egyik ágához van bekapcsolva; ezzel kiegyenlit-5 jük egyrészt a —60— elektróda, másrészt a —61, 62— elektródák közötti elektrolites ellenállásnak a mérések közbeni hőválto*zások okozta változásait. Az egész rendszert és különösen az elem-10 ző cellát és az ellenállás-hőmérőt állandó hőmérsékleten tartjuk pl. úgy, hogy olvadó jeget tartalmazó folyadékba mártjuk; de alkalmazhatunk bármely más, a célnak megfelelő termosztatikai módszert is. 15 A leírt háromelektródás rendszer azért előnyös, mert az azzal mért elektrolites ellenállás csupán az —51— kamrában a külső elektródák közötti oldat tulajdonságaitól függ, de független az —52— kam-20 rá'b'an levő folyadék tulajdonságaitól, minthogy a külső elektródák között nincs potenciálkülönbség. Ez abból látható, hogy ha csupán két elektródát, pl. az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál a —60— és —62— 25 .elektródákat alkalmazzuk, akkor az áramnak közvetlen útja van az —51— kamrában a —60— elektródától a —62— elektródához, amely kamrában vegyi reakció van folyamatban. Emellett ez az elren-30 dezés megakadályozza, hogy az elektródák mentén fellépő folyadékáram elektro-ozmotikus potenciálokat létesítsen, mert ez utóbbiak a két (60—61 és 60—62) elekf tródapár között kiegyenlítődnek. 35 Az elektródák azonban a találmány keretén belül más, alkalmas módon is szerelhetők az —51— kamrába; a találmány szempontjából csupán az lényeges, hogy az elektrolitnak ama részét, amelybe az 40 elektródák merülnek, villamosan szigeteljük, vagyis árnyékoljuk vagy elszigeteljük attól a résztől, amelyben a vegyi reakció végbemeg3r

vagy a gázbuborékok fejlődnek, úgyhogy a vezetőképességre vonat-45 kozó méréseket folytonosan és a reakcióövben fellépő vezetőképesség-változások vagy zavarok hatásától mentesen végezhetjük. A villamos leárnyékolás módszerét, 50 amely három elektróda alkalmazásával jár, \\z 1. és 2. ábrákon tüntettük fel, míg a 3. ábra a reakciós cella oly fajtáját szemlélteti, melynél az elektróda-kamra az ad-t szorpciós kamrától villamosan el van szi-55 getelve. A 3. ábra szerinti —51b— elektródakamra a 2. ábra szerinti elektróda-kamrához hasonló, alsó vége azonban az —54b— kamrába nyúló csepegtető alakjában van kialakítva; az —52bL

— és —51b— kamra- 60 kat összekötő —53B— vezeték is csepegtetőben végződik, amely az elektróda-kamra felső bővített —53c— részébe nyúlik. Az —52b— adszorpciós kamrát az elektrolit lolyan szintig tölti meg, hogy ha a —45— 65 égési kamrából gázok lépnek a folyadékba, ez az —53b— vezetéken át túlfolyik és apró cseppek alakjában az elektróda-kamrába hull le és az elektróda-kamrán való áthaladása után, ugyancsak apró cseppek 70 alakjában, az —54— kamrába hull le, melyből azután újból megkezdi a rendszerben való keringését. Az —53c— és —54b— kamrákban a gázteret azzal tartjuk fenn, Jiogy az —59b— csövön át kellő nagy- 75 ságú gáznyomást engedünk hatni. Ezzel az elrendezéssel az elektróda- és az adszorpciós kamrák, ámbár egymással folyadék-összeköttetésben vannak, egymástól villamosan el vannak szigetelve, mi- 80 által csupán két elektróda alkalmazása válik lehetővé. Az —51— és —52— kamrák oly vizes oldallal vannak megtöltve, amely széndioxiddal reakcióba lépni képes, oldhatatlan 85 csapadék vagy nemionizált reakciós termék létesítésére, oly módon, hogy az oldaton áthaladó széndioxid térfogat-egységére az oldat vezetőképességének maximális aránylagos változása essék. Az al- 90 káliföldfémek bárium, kalcium és stroncium oxidjai vagy hidroxidjai a találmány céljaira nagyon alkalmasak, minthogy oxidjaik nagy mértékben oldhatóak és karbonátjainak oldhatósági sorozata igen cse- 95 kély. Hasonló módon, ezüst- és ólomoxidnak vizes oldatai is előnyösen használhatók, mert az ezüstoxid vízoldhatósága 0.00215 g és az ólomoxidé 0.0017 gi pro 100 cm3

20 C° hőmérsékletű víz, el- 100 lenben karbonátjainak oldhatósági szorzatai 25 Cc

-nál 6.15 X 10"12,

illetve 18 C°-nál 3.3 X 10_u. E bázisok vízben lényegtelenül oldhatók, azonban oldhatóságuk annyival nagyobb a karbonátok oldhatóságánál, 105 hogy lehetővé válik a kis, rendszerint 8 X 10"5 értéket meg nem haladó szénhidrogén-koncentrációk mérése. Oly fémek hidroxidjának alkalmazása, melyeknek bázisai rendkívül csekély mérv- 110 ben oldható termékeket adnak, lehetővé leszi a találmány szerinti elemző eljárásnak kivitelét akkor is, amikor az oldat vezetőképessége rendkívül kicsi, úgyhogy az