127530. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gázkeverékek elemzésére

4 12753«. —52— cellákkal azonos vegyi összetételű folyadékkal töltött elektrolites lellenálláshő­mérő van és amely a Wheatstone-híd egyik ágához van bekapcsolva; ezzel kiegyenlit-5 jük egyrészt a —60— elektróda, másrészt a —61, 62— elektródák közötti elektrolites ellenállásnak a mérések közbeni hőválto*­zások okozta változásait. Az egész rendszert és különösen az elem-10 ző cellát és az ellenállás-hőmérőt állandó hőmérsékleten tartjuk pl. úgy, hogy ol­vadó jeget tartalmazó folyadékba mártjuk; de alkalmazhatunk bármely más, a célnak megfelelő termosztatikai módszert is. 15 A leírt háromelektródás rendszer azért előnyös, mert az azzal mért elektrolites ellenállás csupán az —51— kamrában a külső elektródák közötti oldat tulajdon­ságaitól függ, de független az —52— kam-20 rá'b'an levő folyadék tulajdonságaitól, mint­hogy a külső elektródák között nincs po­tenciálkülönbség. Ez abból látható, hogy ha csupán két elektródát, pl. az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál a —60— és —62— 25 .elektródákat alkalmazzuk, akkor az áram­nak közvetlen útja van az —51— kamrá­ban a —60— elektródától a —62— elek­tródához, amely kamrában vegyi reakció van folyamatban. Emellett ez az elren-30 dezés megakadályozza, hogy az elektródák mentén fellépő folyadékáram elektro-oz­motikus potenciálokat létesítsen, mert ez utóbbiak a két (60—61 és 60—62) elekf tródapár között kiegyenlítődnek. 35 Az elektródák azonban a találmány ke­retén belül más, alkalmas módon is sze­relhetők az —51— kamrába; a találmány szempontjából csupán az lényeges, hogy az elektrolitnak ama részét, amelybe az 40 elektródák merülnek, villamosan szigetel­jük, vagyis árnyékoljuk vagy elszigeteljük attól a résztől, amelyben a vegyi reakció végbemeg3r vagy a gázbuborékok fejlőd­nek, úgyhogy a vezetőképességre vonat-45 kozó méréseket folytonosan és a reakció­övben fellépő vezetőképesség-változások vagy zavarok hatásától mentesen végezhet­jük. A villamos leárnyékolás módszerét, 50 amely három elektróda alkalmazásával jár, \\z 1. és 2. ábrákon tüntettük fel, míg a 3. ábra a reakciós cella oly fajtáját szemlél­teti, melynél az elektróda-kamra az ad-t szorpciós kamrától villamosan el van szi-55 getelve. A 3. ábra szerinti —51b— elektróda­kamra a 2. ábra szerinti elektróda-kamrá­hoz hasonló, alsó vége azonban az —54b— kamrába nyúló csepegtető alakjában van kialakítva; az —52bL — és —51b— kamra- 60 kat összekötő —53B— vezeték is csepeg­tetőben végződik, amely az elektróda-kam­ra felső bővített —53c— részébe nyúlik. Az —52b— adszorpciós kamrát az elektrolit lolyan szintig tölti meg, hogy ha a —45— 65 égési kamrából gázok lépnek a folyadékba, ez az —53b— vezetéken át túlfolyik és apró cseppek alakjában az elektróda-kam­rába hull le és az elektróda-kamrán való áthaladása után, ugyancsak apró cseppek 70 alakjában, az —54— kamrába hull le, melyből azután újból megkezdi a rendszer­ben való keringését. Az —53c— és —54b— kamrákban a gázteret azzal tartjuk fenn, Jiogy az —59b— csövön át kellő nagy- 75 ságú gáznyomást engedünk hatni. Ezzel az elrendezéssel az elektróda- és az adszorpciós kamrák, ámbár egymással folyadék-összeköttetésben vannak, egymás­tól villamosan el vannak szigetelve, mi- 80 által csupán két elektróda alkalmazása vá­lik lehetővé. Az —51— és —52— kamrák oly vizes oldallal vannak megtöltve, amely széndi­oxiddal reakcióba lépni képes, oldhatatlan 85 csapadék vagy nemionizált reakciós ter­mék létesítésére, oly módon, hogy az ol­daton áthaladó széndioxid térfogat-egy­ségére az oldat vezetőképességének maxi­mális aránylagos változása essék. Az al- 90 káliföldfémek bárium, kalcium és stron­cium oxidjai vagy hidroxidjai a találmány céljaira nagyon alkalmasak, minthogy oxidjaik nagy mértékben oldhatóak és kar­bonátjainak oldhatósági sorozata igen cse- 95 kély. Hasonló módon, ezüst- és ólom­oxidnak vizes oldatai is előnyösen hasz­nálhatók, mert az ezüstoxid vízoldható­sága 0.00215 g és az ólomoxidé 0.0017 gi pro 100 cm3 20 C° hőmérsékletű víz, el- 100 lenben karbonátjainak oldhatósági szorza­tai 25 Cc -nál 6.15 X 10"12, illetve 18 C°-nál 3.3 X 10_u. E bázisok vízben lényegtelenül oldhatók, azonban oldhatóságuk annyival nagyobb a karbonátok oldhatóságánál, 105 hogy lehetővé válik a kis, rendszerint 8 X 10"5 értéket meg nem haladó szénhid­rogén-koncentrációk mérése. Oly fémek hidroxidjának alkalmazása, melyeknek bázisai rendkívül csekély mérv- 110 ben oldható termékeket adnak, lehetővé le­szi a találmány szerinti elemző eljárásnak kivitelét akkor is, amikor az oldat vezető­képessége rendkívül kicsi, úgyhogy az

Next

/
Thumbnails
Contents