127261. lajstromszámú szabadalom • Önműködő légfék vezérlő szelepe

127261. 3 (22) kart hordozó keretbe mennek át, mely karra a kocsi rugózása, illetőleg a meglerhelés súlya hat. A (20) ütköző helyzetének, valamint a (21) rúgó feszülí-5 ségének szabályozása ennek az elrendezésnek következtében a kocsiterhelés fokától függ. A (17) mérlegkar és ezzel a (4) bebocsátószelep mozgását is az teszi lehetségessé, 10 hogy a (17) mérlegkar, esetleg a (18) csap és a vezérlődugattyú között, mint már fent említettük, a (19) rugalmas szerv van elrendezve, melynek ereje csak az említett (4) bebocsátószelep felemelésére kell 15 hogy elegendő legyen. A fék töltésekor és a fékezésnél a vezéri őszelep működése a következő: A fék töltése akkor kezdődik meg, ami-2o kor az (5) térbe a1

vonatcsővezetékből levegő nyomul. Ez a nyomólevegő a (10) csővezetékcsappantyút felemeli és a (12) csatornán és (11) fojtótoldat körül a (6) segédtartályba és a (9) töltőszelepen át az 25 (1) vezérlőkarmába áramlik. A fojtónyílás belvilága olyan, hogy a tartály az előírt idő alatt megtelik. Emellett a (8) vezérlődugattyú lefelé nyomódik és a (4) bebocsátószelep a fékhengerhez vezető átmenet et elzárja. A (29) kibocsátószelcp nyitva van, mert a (17) mérlegkar jobb karja a (15) ellendugattyú rúdján blzonj^os játékkal megy át, úgyhogy a mérlegkar bal karja és ezzel együtt a (28) cső is bizonyos mértékig lesüllyedhetnek, hogy a (29) kibocsátószelep kinyíljék. A fékhengerben nincs nyomás. Fékezésnél az (5) kamrában, azaz a vonalcsővezetékben a nyomást csökkentjük, 40 :i (10) csővezetékszelep rövid időre becsukódik, a (27) vezérlődugattyú gyorsan felfelé tolódik és a (19) rugalmas szerv hatására a (4) bebocsátószelep nyílik. A (2) átmeneti kamrában a nyomás azonnal le-45 süllyed, aminek következtében a (10) csővezetékszelep újra felemelkedik. A levegő most a csővezetékből a csővezetékszele(pen, a (2) átmeneti kaínrán és a nyitott (4) bebocsátószelepen át a (3) térbe és 50 innen a fékhengerbe áramlik. Emellett a felemelt (10) csővezetékszelep a (11) fojtótoldat útján megakadályozza a levegőnek a (6) tartályból a (2) átmeneti kamrába való távozását, úgyhogy a levegő a cső-55 vezetékből nagy sebességgel a fékhengerbe áramolhatik. Ennek az áramlásnak dinamikai hatása a csővezetékszelepet állandóan felemelt helyzetében tartja. Bizonyos idő elmultával a fékhengerben nyomás keletkezik (a 2. g0 ábra szemléltető képében a 0-a szakasz), melynek nagyságát vagy a (15) ellendugattyú ellenállása, melyre a fékhenger nyomása hat, vagy a 4. ábra szerinti kivitelnél a (16) differenciáldugattyú határozza 65 meg. Amint a fékhenger nyomása a (15) ellendugattyút Vagy a (16) differenciáldugattyút működésbe hozza, akkor a gyors, el nem fojtott nyomásemelkedés Befejeződik és a nyomás lassan emelkedik, 70 az (a—b) görbeszakasz szerint. A (4) bebocsátószelep helyzete annyira lesüllyed, hogy a levegő a fékhengerbe; igen lassan áramlik, amit a (16) differenciáldugattyún alkalmazott (37) fojtótoldat okoz. 75 A levegő áramlási sebességének a csővezetékszelep körüli csökkenése következtében ez fészkére süllyed és rá felülről statikai nyomás hat, mire zárul, úgyhogy a njromólevegő most a (6) segédgyűjtő- 80 kamrából a (12) csatornán, a (2) átmeneti kamrán és a (4) bebocsátószelepen át a fékhengerbe áramolhat. Amint a nyomás a fékhengerben anynyira növekszik, hogy a (15) ellendugatytyú a (20) ütköző vagy a (33) rugalmas szerv ellenállását legyőzi, a bebocsátószelep fészkére süllyed és a nyomás a fékhengerben nem növekszik tovább. Minthogy a fékhenger töltése, mint látható, a (20) ütköző előfeszültségétől függ, az a kocsi különböző megterhelési fokozatainál különböző lesz. Avégből, hogy a fékhenger töltéséhez és kiürítéséhez szükséges időszakaszok megterhelt és üres kocsinál egyenlők legyenek, a (20) ütköző legmagasabb helyzetét a fent ismertetett módon módosíthatjuk, ami egyidejűleg a (4) bebocsátószelep fojtótoldatának legmagasabb helyzetét is megváltoztatja. A fék akár fokozatos, akár teljes oldásánál a fokozott légnyomás a főcsővezetékből az (5) és (7) kamrákba áramlik. A (18) vezérlődugattyú és ezzel együtt a (28) 105 kibocsátószelep is, mely állandóan a (17) karra támaszkodik, a (15) ellendugattyú túlsúlyban levő ereje következtében alacsonyabb helyzetbe süllyednek. Ezzel a (29) kibocsátófészek felszabadul és a fék-110 hengerből a levegő (14)-en, (3)-on át és (29)-et megkerülve és (28) belsején át a szabadba távozik. A (15) ellendugattyúra ható nyomás csök-