127183. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés égési erőgépek, különösen robbanóégési turbinák hűtésére

2" 127183. gőzfejlődés mindinkább fokozó.'ik. így te­bát a hűtőközeg számára alkalmazandó bebocsátó, átbocsátó és kibocsátó kereszt­metszetek hülőlérről-hűtőtérrc megnöve-5 lendők^ami a legtöbb esetben szerkezeti kivileli nehézségekhez vezet. Azonban az egyes hűtőtereknek az át­alakítandó hűtőközegáramhoz viszonyított párhuzamos kapcsolása sem mentes a hát-10 rányoklól. A minden egyes hűtőtéren át­áramló hűlőközegmennyiséget ugyanis az az áramlási cllcmVlás szabja meg, mely a hűtőközeggel szemben a hűtőtéren való átáramlásnál mindenkor fellép. Ez az 15 áramlási ellenállás elsősorban az áramlási sebességtől függ. A gőzfejlődés merre sze­rint azonban a i'olyadék-gőz-keverék térfo­gata és így, azonos átalakított folyadék­mennyiséget felvéve, a folyadék-gőz-keve-20 rék áramlási sebessége jelentékenyen vál­tozik. Ha tehát a hőfelvevő közegbe a párhuzamosan átjárt fű lőterek egyikében fokozott hőmennyiséget vezetünk, akkor ebben a hűlő'.érten a gőzfeji ődés fokozó-25 dik és így a folyadék-gőz-keverék térfo­gata, valamint az áramlási ellenállás az átalakító körfolyamnak ebben a párhuza­mos ágában megnövekedik. Ha a párhu­zamosan kapcsolt hűtőtereken összesen át-30 áramló hűlőközegmennyiséget a berende­zésnek valamennyi hűlőközegáramával kö­zösen átjárandó részei korlátozzák, akkor a hűtőközeg, miután az a legkisebb el­lenállás útját követi, legnagyobb részt a 35 kisebb ellenállású hűtőtereken ál fogja a maga útját keresni és megtalálni, minek folytán éppen. azok a hűtőterek, melyek a hűtési hőnek fokozott elvezetését kíván­ják, nem kapnak oly erőteljes hűtést, 40 mint a kisebb mértékben felhevülő hűtőte­rek. Ennek az ingatag állapotnak meg­felelően a nagy igénybevételnek a'ávetelt részek hűtése mindig nagyobb és nagyobb mértékben, egészen e részek elpusdulásá-45 nak veszélyéig csökkennek. Közelfekvő Volna ezt a veszélyt úgy kiküszöbölni, hogy az ilyen nagy igénybevételű részek hűtő­tereinek bebocsáló, átbocsáló és kibocsátó keresztmelszeteit megfelelően növeljük. így 50 azonban megint csak az egymásuláni kap­csolásnál érvényülő szerkezeli nehézsé­gek adódnának, minthogy gyakran az égési erőgépnek éppen a legkisebb részei van­nak hűtési hőállapotuk tekintetében kü-55 lőnösen veszélyeztelve; ilyen rész különö­sen a robbanó égésilurbinák fúvóka-elő­tere. Ezenkívül az égési erőgép külön­böző részeinek fűtési hőállapotai az égé­si erőgép különböző terheléseinél nem egv­formán tolódnak el, miért is ez az út sem 60 vezet a szóbanforgó feladat tökéletes meg­oldásához, vagy legalább is nem teszi le­hetővé, hogy a hűtőfolyamat irányítása biztosan a kezünkben legyen. A hűtésnek egy és ugyanazon, nyomás 65 alatt álló, a höfelvételnél elgőzölgő kö­zeget átalakító eljárással való kielégítő megoldását mindazonáltal sikerült a talál­mány értelmében, még pedig úgy elérni, hogy a hőfelvevő közeget egymástól kü- 70 lönböző hűtési hőállapotú égési erőgépe­részekbe több, a szükséges átalakítónyo­másnak egymástól függetlenül a'ávetett át­alakílókörfolyam útján vezetjük, aholis az égési erőgép részeinek mindegyikéhez ez^k- 75 nez az átalakító körfolyamoknak egy-egv része tartozik. Ennek az eljárásnak min­deneké! őlt ninc-enck meg többé azok a hátrányai, melyek a hűtőtereknek egyet­len hűtőközegáramban való egymásután- so kapcsolásánál mutatkoztak. Az elrendezés ugyanis az égési erőgép hűlendő részei­nek mindegyikével kapcsolatban ninden nehézség nélkül úgy foganatosílhaló. ho;ry a hűtési hő felvétele folytán felhevült hű- 85 tőközeget a hűtőtér legfelső pontján ve­zetjük el anélkül, hogy az égési erőgép egyes részeinek a szerkezeti alakítással megszabott viszonylagos helyzete nehézsé­geket okozna. Elesik továbbá a hűtőközeg- 90 áram bebocsátó, átbocsátó és kibocsátó ke­resztmetszeteinek nem kívánatos megnö­velésére vonatkozó követelmény és azok méretezésének bizonytalansága. A hűtőte­rek párhuzamos kapcsolásával szemben, 95 melynél a hűtőközegáramok, azok számára közösen elrendezett, a nyomásfokozást el­sősorban előidéző részek folytán, egymás­tól kölcsönösen függenek, az az előny adó­dik, hogy a hűtőközegnek az egyes hűtő- íoo tereken való áláramlási mennyisége az áramlási ellenállástól függetlenebb. Az eljárás foganatosításához szükséges berendezéseket elvileg több, egymástól füg­'getlen átalakító körfolyam jellemzi, me- 105 (lyek a hőt cselről-eselre az égési erőgép­nek egy-egy, a hűtési hőállapot tekinte­tében egyenlőtlen részéből, mint például az égési kamrákból, a gép tokjából, válasz­falakból, összekötő csalornákból slb. von- l!0 ják el. Itt az egymástól való függetlensé­get a vezetékeknek egymástól teljesen el­különített vezetésével, különösen a füg­gélyesen elhelyezeti vezetékrészeknek elkü-

Next

/
Thumbnails
Contents