127132. lajstromszámú szabadalom • Nagy csúszóképességű bronzból való alakdarabok és eljárás azok előállítására

127132. 3 izzítással homogenizálni kezdünk, mely iz­zítás! a legalacsonyabb olvadásponlú cu­tektoid olvadáspontja alatti hőmérsékleten kell végezni, miérlis az izzítás hőmérsék-5 léte nem kell hogy több legyen, mint 700 C°, célszerűen G00 C°. Az izzítás tartamát az határozza meg, hogy az említett eulek­loidoknák az öntési állapotra jellemző szi­geteit el kell tüntetni; az izzításL az öntési 10 szövczel teljes eltűnéséig lehet folytatni, de nem szükséges, hogy már az előizzíló mű­veletben a dendrites delta-kristályoknak és culekloidoknak teljes oldódását idézzük , elő, ha megvan annak a lehetősége, hogy 15 a feloldást a további megmunkálás folya­mán folytassuk és befejezzük. Az izzított öntött alakdarab nagyobb alakíthatóságú, mint a kiindulási anyag, amelynél a sza­kítókísérlet ugyancsak csekély szilárdsági 20 értékeket, de nagy szakadási nyúlást és kontrakciót mutat. Ezután a pórusok és odvak behegesztésére a célszerűen külön­böző irányban végzett zömökölés követke­zik, melynél 5—35°/o, előnyösen 8—20°/o 25 magasságcsökkenésig terjedő alakítás cél­szerű. A zömökölés kalapács alatt vagy sajtóban történhet és hideg alakításként vagy meleg alakításként végezhető. Kisebb alakítási fokok esetén a meleg alakítással 30 körülbelül ugyanazt a hatást érjük el, mint nagyobb alakítási fokoknál hideg alakí­tással. A hideg alakítást körülbelül 300 C° alatti, a meleg alakítást 300 és 700 Cc közötti hőmérsékleten végezzük. 35 Az izzítás és alakítás művelete, amelyek­kel az anyagot á kovácsolás útján történő végső kialakításra előkészítjük, egymással kölcsönhatásban állnak. Minthogy túlsá­gosan hosszú vagy túlságosan nagyfokú iz-40 zítás következtében a krislályszemcsék na­gyon nagyokká válhatnak, ami a kovácso­láskor rendszerint szükséges nagyfokú ala­kításra hátrányos, mivel szakadás veszélye lép fel, szükséges, vagy az, hogy az izzítást 45 n teljes homogenitás elérése előtt befejez­zük vagy pedig az, hogy az alakítást, a megadott halárokon belül, lehetőleg nagy­fokúra válasszuk, hogy a nagy kristályok szétroncsolásával a kívánt finom szemcsé-50 ket elérjük. Az ismertetett előkészítő eljá­rásokat nem kell egyetlen munkamenetben befejezni, sőt ajánlatos lehet mind az izzí­tást, mind pedig a zömökölést több foko­zatban olymódon végezni, hogy egy iz-55 zílásra egy zömökölés, erre újabb izzítás következzék, mimelleti az ilyen részmű­veleteket még tovább is ismételhetjük, •amíg a kívánt fokú finom szemcsésséget és homogenitást el nem értük. Az ilymó­don termikus és különleges mechanikai 60 megmunkálással előkészített anyagot hi­deg állapotban kovácsolhatjuk ki, mimel­lett egyetlen munkamenetben 90°/o-ig .ter­jedő alakítási érhetünk el. Az alakítással egyidejűleg megszilárdulás is bekövetkezik, 65 amely 9000 kg/cm* feletti szilárdságokhoz vezet. Az itt kapott anyag nyúlása a szi­lárdsággal csökken, de még 7500 kg/cm2 feletti szilárdságok esetén is akkora kon-Irakciós értékekel figyelhetünk meg. nme- 73 Ivek bizonyítják, hogy c nagy szilárdságú anyag alakithalósága is rendkívül nagy. A megadott módon kezelt bronz rend­kívül nagy alakíthatósága következtében, belőle mint odorban való gyakorlati ko- 75 vácsolási kísérletek mutatták, kedvezőtlen' anyageloszlású, azaz erősen változó ke­resztmetszetű darabokat is törés veszélye nélkül lehet kikovácsolni vagy sajtolni. A szilárdságnövekedés, amelyet kristálytani- 80 lag a szövezet szétroncsolása és lazítása jellemez, eloszlását és nagyságát illetően az anyag elmozdulását követi. Nagyobb eltolódások finomabb szemcsés és kemé­nyebb szövezelel eredményeznek, mint ki- 85 sebbek. Már a kovácsolandó rész és az odorok szerkesztésénél, valamint már n nyers darab zömökölése útján történő me­chanikai előkezelésénél figyelemmel lehe­lünk a kész darab egyenletes szilárdsá- 90 gára vagy egyes öveinek különleges szi­lárdsági tulajdonságaira. Az anyag elmoz­dulását az odorok kenése megkönnyíti. A darabok kikovácsolása nemcsak hideg ala­kításként, körülbelül 3Ü0 C°-ig terjedő hő- 95 mérsékleteken végezhető, hanem a végleges alakítás, ugyanúgy, mint a mechanikai elő­kezelés,. 300 C° fölölli hőmérsékleteken vég­zett kovácsolással is foganatosítható. Az alakítási ellenállás a hőfok emelkedésével 100 Uörülbelül 1/3-ig csökken. Elvileg lehet­séges a kovácsolást kb. 700 C°-ig terjedő hőmérsékleteken végezni, 300 C-nál na­gyobb hőmérsékleleken azonban — mint melegszakílási kísérletek mutatják — a 105 szakítószilárdság és kontrakció körülbelül arányos az alakítási ellenállással,, azaz oly csekély, hogy nagy alakítási fokok idö­előlli repedések képződése miatt ncr" ér­hetők cl. Ehhez jön még az, hogy íz el- 110 érendő szilárdság meleg kovácsol ísnal nem határozható meg előre olyan kon\­nyen és nem fokozható annyira, mini hideg alakításnál, mert a mindenkon

Next

/
Thumbnails
Contents