127132. lajstromszámú szabadalom • Nagy csúszóképességű bronzból való alakdarabok és eljárás azok előállítására

12 713 2. hatású szilicium, bór vagy berillium elemek pótolhatják. Az ötvözeteknek a csúszóképességet károsan befolyásoló minden elemtől, mint horganytól, vastól, ólomtól, 5 alumíniumtól, továbbá alkáli- vagy földalkálifémektől menteseknek kell lenniök. Ismert módon, előnyösen kokillaöntésselelőállított, finomszemcsés struktúrájú öntött alakdarakokból indulunk ki. Ezeket az ön-10 tött alakdarabokat termikus és mechanikai megmunkálással homogenizáljuk, míg szövezelük a-struktúrát nem mulat, azaz míg a dendrites deltakristályok, valamint az ónt és foszfort nagy töménységben tar-15 talmazó eutektoidok lényegében oldódtak. A találmány szerinti eljárás formadaraboknak nagy csúszóképességgel rendelkező bronzból való előállítására lényegileg abban áll, hogy az öntött alakdarabokat 700 20 C° alatt, célszerűen körülbelül 600 C°-on végzett előizzílás után zömököléssel végzeit, mérsékelt, esetleg közbenső izzítások mellett ismételt alakításnak vetjük alá, mimellelt a zömökölés műveletét hideg ala-25 kításként vagy meleg alakításként végezhetjük és hogy ezután a végleges alakítást kovácsolással érjük el. Megállapítottuk, hogy kovácsolt darabok előállításánál lényeges jelentősége van annak, hogy a zö-30 mököléssel történő mechanikai megmunkálást kalapács alatt vagy sajtón végezzük, az alakításnál tehát az erő irányára merőleges anyageltolódást hozzunk létre. A csövek vagy tömör rudak előállítására is fel-35 használható, a homogenizálás céljából húzás vagy szalagsajtón való sajtolás útján végzett mechanikai megmunkálás, azaz olyan alakítás, amelynél az anyageltolódás az erő irányában történik, ezzel szemben 40 olyan alakdarabokat, amelyek kovácsolással jól feldolgozhatók volnának, nem eredményez, mert az öntvényben gyakran vannak pórusok vagy odvak, amelyeket az anyag akár húzás, hengerlés vagy szalag-45 sajtón való sajtolás útján történő nyújtásával nem lehet megbízható módon eltávolítani. Épp ilyen kevéssé lehet az anyag nyújtása útján a még jelenlévő eutektoidfelhalmozódásokal biztosan eltüntetni. Csö-50 vek vagy rudak esetében e körülménynek nincs alikora jelentősége, mint kovácsolt szerkezeti részeknél, minthogy az utóbbiak a csúszóniozgásra való igénybevételen kívül rendszerint nagy erőátviteli igénybe-55 vételeknek is ki vannak téve. A pórusok és odvak jelenlétéből adódó veszély- a formadarabok kikovácsolásával rendszerint együttjáró messzemenő alakításnál igen nagy, minthogy pórusok és odvak feszültségei repedések kiindulási pontjaivá 60 válhatnak. Az anyagnak a találmány szerinti zömökölésével, különösen a különböző irányokban végzett ismételt zömököléssel, a pórusok és odvak összehegednek. E különleges termikus és mechanikai meg- 65 numkálás folyamán lehal nemcsak hogy a szövezelet metallográfiai érLelemben homogenizáljuk, hanem ezen túlmenően az anyag messzebbmenő tömörítését érjük el, mint az csövek húzásánál vagy rudak saj- 70 tolásánál törlénik. A zömökölés továbbá olyan anyageltolódást hoz létre, amely eltérően a húzás, hengerlés vagy szalagsajtón való sajtolás útján végzett hosszanti nyújtástól, nem egyenes és párhuzamos, 75 csak az anyagellolódás hossztengelye irányában orientált irányvonalak kialakulásában nyilvánul, hanem görbült, rendszerint a térben egymást keresztező irányvonalak kialakulásához vezet, amelyek lé- 80 nyegileg a munkadarab belsejében képzelt centrumok körül vannak elhelyezve. A zömököléssel végzett mechanikai megmunkálás c hatásának, amely a művelet egész folyamán megmarad, igen fontos jelentő- 85 sége van, minthogy az alakkovácsolás után ilymódon olyan formadarabokat kapunk, amelyek nagy igénybevételek esetében sem mutatnak hasadásokat. A találmány szerint tehát a megadott összetételű bronzból ho- 90 mogén szövezetű (o-struktúra) kovácsolt formadarabokat kapunk, amelyek anyagának az alakdarab belsejében képzelt centrumok körül elhelyezett görbült irányvonalai vannak. E termékek alkata objektív 95 úton könnyen megállapítható, minthogy az ölvözet összetétele analítikailag, a szövezet homogenitása («-struktúra) és az irányvonalak görbe menete metallográfiailag kimutatható. 100 A találmányt a következőkben ismertetjük közelebbről: Az eszközölt kísérletek folyamán legkedvezőbbnek bizonyult 91,2o/o Cu, 8,5°/o Sn és 0,3<>/o P összetételű ölvözet kerül kovácso- 105 lásra, lehetőleg finomszemcsés öntött alakdarab alakjában. Ilyen összetételű öntött alakdarabok hajlamosak arra, hogy már viszonylag csekély, körülbelül 30—35°/o-os alakításnál is, elcsúszási lőrések folytán, 110 szétessenek, ami elsősorban az öntvényben jelenlevő, igen csekély alakíthatóságú Sn-és P-dús euiektoidokra vezethető vissza. Az alakíthalóság fokozására mindenekelőtt