127060. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egyenes láncú szintétikus poliamidok előállítására

1 127660. tályosak. Ez anyagok kevésbbé kristályos voltát a következő tények igazolják: 1. A kevertpolimerek röntgendiagrammjai kevésbbé jól látható röntgenképei ad-5 nak, mint az egyszerű poliamidok esetén. 2. A kevertpolimerizátumok jellegzetesebben gyanlaszerűek, mint az egyszerű polimerek. 3. A kevertpolimerizátumok tágabb hő-10 mérsékleti határok között ömlenek meg. 1. A kevertpolimerizátumok tisztább filmekéi adnak, vagyis olyan filmeket, amelyekben a krislályosság kevésbbé nyilvánvaló. 15 A kevertpoliamidok és az egyszerű poliamidok közölt további különbség abban van, hogy a keverlpoliamidekből készült hidegen nyújtott fonalak mélyen az olvadási pont alatt fekvő hőmérsékletiekre 20 való hevítéskor zsugorodásra hajlamosak. IMInekkövetkezlében a kevertpoliamidoknak érdekes ncmezelődési sajátságaik vannak. A keverlpoliamidok továbbá szerves oldószerekben nagyobb mértékben old-25 halók. Az egyszerű poliamidok oldószerein, a hangyasavon és a fenolokon kívül, a keverlpoliamidok különösen melegben, alkoholokbán, továbbá alkoholokból és klórozott szénhidrogénekből álló keve-30 rékekben oldhatók. A kevertpoliamidok továbbá oldhatók telítetlen alkoholokban, például melallilalkoholban és mcületiletinilkarbinolban. Ezenkívül a keverlpoliamidok a legtöbb adalékokkal jobban ele-35 gyílhetők és tarthatók, így ép Idául lágyílőszerekkel és gyantákkal. Ezek a tulajdonságok az egyébként meglévő nagy szívóssággal együtt a koverlpoliamidoka't különösen értékessé teszik felületi alak-40 zalok és bevonó masszák előállításához. Célszerűen két diamini és két dikarbonsavat vagy dikarbonsavak amidképző származékail, például észtereket, félészterekel, savhalogénidekel, anhidridekei • vagy 45 am idők amidképző hőmérsékleteknél, rendszerint 120 és 300 C° között hevítjük, miméi lett az a min összetevőket és a savösziszetevőkel közel azonos mennyiségekben1 alkalmazzuk és a hevítést mindaddig foly-50 tatjuk, míg a termék elegendő nagy molekulasúlyt el nem ért ahhoz, hogy a szálképzésre alkalmas tulajdonságai legyenek. Úgy mint az egyszerű poliamidok esetén a szálképzésre alkalmas állapotot azzal ól-55 lapíthatjuk meg, hogy a megömleszlett polimert pálcával megérintjük, majd a pálcát elhúzzuk; ha a szálképző állapotot elértük, akkor tekintélyes szilárdságú és hajlékonyságú végtelen szál képződik. Ezt az állapotot általában akkor értük el, ami- 60 kor a poliamid belső viszkozitása legalább 0.4. A belső viszkozitás fogalmát a 2,130.948. számú amerikai szabadalmi leírás 2. oldal jobb hasáb 64—73. sorai definiálják. A belső viszkozitás mérése ál- 55 tálában a legegyszerűbb módja a reakciós folyamatok kövelésének és leginkább alkalmas arra, hogy meghatározzuk azt az időpontot, amelyben a polimerizálődás kívánt fokát elértük. A találmány szerinti kevert- 70 polimerek a legtöbb1

alkalmazási célra szükséges kívánt tulajdonságokat csak akkor veszik fel, amikor a szálképzésre alkalmas állapotot elérik. Más szavakkal ez annyit jelent, hogy a nagy szilárdság, szí- 75 vósság, hajlékonyság, slb. olyan tulajdonságok, amelyek a szálképzést lehetővé tevő tulajdonságokkal együtt járnak. A kevert polimereket a leggazdaságosabban diaminekből cs dikarbonsavakbólál- 80 Htjuk elő. Az összetevőket a legelőnyösebben sóik alakjában keverjük össze, mert a sók krislályosak és könnyen tisztíthatók. Mind a négy összetevőből álló, kevert sók előállítása helyeit általában 85 célszerűbb, ha két egyszerű sót képezünk, melyek mindegyike egy diaminból és egy dikarbonsavból van felépítve és a polimerizálási reakciónál e sók keverékét alkalmazzuk. Ezt az előállítási mó- 90 dot az alábbi példákban ismertetjük. A diamindikarbonsavsók keverékét kevert poliamiddá ugyanazon a módon alakítjuk ál, mint ahogy egyetlen diamindikarbonsavsóból egyszerű poliamidot állí- 95 tunk elő, amint azt a fenthivatkozoll amerikai szabadalmi leírás ismerteti. A reakciót azzal hozzuk létre, hogy a sókat lamidképző hőmérsékleteknél általában 180 és 300 C° közölt hígítószer nélkül vagy 100 hígítőszerrel és oly feltételek melleit hevítjük, amelyeknél a reakció közben képződölt víz legalább is a reakció utolsó szakaszában eltávozik, mimellett a hevíj lést mindaddig folyLatjuk, amíg próba 105 vizsgálata azt mutatja, hogy a terméknek a. kívánt, szálképzéshez szükséges tulajdonságai, megvannak. A reakció közben alkalmazott oldószerek közül megnevezzük a fenolt, krezoll, dixilcnoH, difenilol- 110 propánt és az o-oxidifenilt. A gyógyászatban használt, fehér olaj oly nem-oldószer példája, mely jhasználhaló. A. reakció első