126669. lajstromszámú szabadalom • Számológép

126669. 3 zéremelől, egy-egy —q— rögzítőkilincset és egy-egy —m— vezérlőkilincset. Valamennyi —k,, k2

—

vezérlőemelő és valamennyi —q— rögzítőkilincs előnyösen, 5 ugyanarra a II csapra van szerelve és mindegyik vezérlőemelő —kj— karjára egy-egy —m— vezérlőkilincs van lenge tlietően ágyazva. A —kx— vezérlőkiarokat egy-egy —n— rúgó, mely a vezérlőemelő 10 másik —k2

— karjára liat,

az 1. ábrán látható helyzetben tartja, amelyben a —k2

~ vezérlőkar a helytálló —o— ütközőhöz támaszkodik, a —ki— vezérlőkar végén levő —1— görgő pedig legszélső baloldali hely-15 zetét foglalja el. A —q— rögzítőkilirscs és az —m— vezérlőkilincs közé —x— rúgó van iktatva, melynek egyik vége a —q— rögzít őkilincs —qt

— toldatához, másik vége pedig az — m— vezérlőkilincs —m3

— 20 kiugrásához van erősítve és .e két kilincset egyidejűleg azonos értelemben elforgatni törekszik. A —q— rögzítőkliincsen —q4

— lépcső

van (6. és 7. ábra), amelybe az —m— vezérlőkilincs —m3

— orra 25 kapaszkodhat. Mindegyik —r— számkerék köpenyfelülele mentén —r2

— bütyök van, mely mindegyik számkerék teljes fordulata után a számkerékváltást, a tizes számrendszer ese-30 lén az úgynevezett tizesváltást végzi, még pedig a —q-— rögzítőkilinccsel kapcsolatban, melynek az —r— számkerekek —rt fqghézagaiba való kapcsolódásra alkalmas —q,— orra oly kivitelű (5. ábra), 35 hogy a szomszédos —r— számkeréken; levő i%— bütyök hatáskörzetébe átnyúlik. A működésmód a következő: Valamely számművelet elvégzéséhez min-40 denekelőtt a —g körszegmenseken beállítjuk azt a számot, mely az elvégzendő számművelet alapja. A beállítás pl. akként történhet, hogy az illető számot a —g— körszegmenseknek az I vezérlőtengely kö-45 rül való elforgatásával beállítjuk akként, hogy az a —j— tokon levő —jt

—

ablakon keresztül a IV nyíl irányában leolr vasható legyen. Ez a beállítás tetszőleges, ismert szervekkel, pl. billentyűk útján stb. 50 történhet, amikoris a —g— körszegmenseket hordó -—h— cső pl. írógép kocsijához hasonlóan az I tengelyen —v— rúgó ellenében mindenkor egy-egy közzel ugorhat tova akként, hogy egy —r— számke-55 rékkel egy —g— körszegmens kerül szembe. Az egyes - g—- kör szegni emséknek a beállított számnak megfelelően különböző mértékben való elforgása folytán mindegyik —g— körszegmens —gá

—

vezérlő 60 felülete az —f6

—

rögzítősínhez képest másmás helyzetet foglal el és a ibeállított'h-g—/ körszegmenseknek a 2. ábrán felfelé, az --r— számkerekekkel szembeni körzetbe való eltolásakor a —g— körszegmensek 65 —g1

— fogazása

az —f5

—

rögzítősínbe kapaszkodik, amivel az egyes —g— körszegmensek beállított helyzete rögzítődik. Az —r— számkerekekkel szembeni helyzetbe áttolt —g - körszegmensek mindegyike 70 egy-egy —r - számkerékkel szemben helyezkedik el és mindegyik —g— karszegmens —g4-- vezérfelületével szemben egyegy —kL

—

vezérlőkar —1— görgője kerül. Ha most az I vezérlőtengelyt ;a—w— 75 fogantyúnál fogva forgatjuk, ezzel kényszeresen forgásba hozzuk a III számlálóműtengelyi is. E számlálóműtengellyel együtt forognak az —s— súrlódókorongok, azonban az —r— számkerekek állni kényszerül- 80 nek mindaddig, amíg a mindegyik szám- . kerékhez tartozó —q— rögzítőkilincs —q2— orra,

az illető számkerék egy-egy foghézagába kapaszkodva, ezeket a számkerekeket fogvatartja. Amint az I vezérlő- 85 tengely forgatása során az —a— körhagyó tárcsa a —c, e, f2, f

t

—

ejneltyűs rudazatból álló áttétel útján a —g— körszegmenseket annyira lengette ki, hogy azoknak —g4

—

vezérlőfelülete előtti —g5

—

lépcső 90 a —kt

— vezérlőkaron levő

—1— görgővel érintkezésbe jut (3. ábra), úgy a —gB

— lépcső először csakis a —kt

— vezériőfeart téríti ki szélső helyzetéből, a —q— rögzít őkilincs azonban még nyugalomban ma- 95 rad és a hozzátartozó —r— számkereket egyelőre még fogvatartja. Amikor ezután az —1- görgő a —g6

—

lépcsőről felfut a —g4

—

vezérlőfelületre, a —k4

— vezérlőkar ,a —q— rögzítőkilincset ütközés út- 100 ján elforgatja akként, hogy annak —q2

— orra a hozzájatartozó —r— számkerék —rt

— foghézagából kiemelkedik, úgyhogy az —s— súrlódótárcsa most már' az illető —r— számkereket forgatni képes. Az 105 —r— számkerék forgása mindaddig tart, amíg a vele szemben elhelyezkedő —g— körszegmensen levő —g4

—

vezérlőfelület az illető —1— görgővel érintkezésben van. Az érintkezés tartama a szerint változik és 110 attól függ, hogy az illető —g— körszegmens t milyen számjegyre állítottuk be. Az érintkezés tartama tehát pl. a kettes szám-