126669. lajstromszámú szabadalom • Számológép
ra oeaiJitott korszegmensnei ieiaKKora, mint a négyes számra beállított körszegmensnél stb. Ekként mindegyik —k1? m, q— kilincsmíí a hozzájatartozó —r— szám-5 kereket a III számolóműtengely teljes fordulata folyamán a beállítható —g— körszegmensek által az illető —r— szám-; kerékre átadandó számjegy értékével arányos forgásszögnek megfelelő úldarabon 10 engedi el. Ha az —r— számkerék teljes fordulatot végzett, úgy az ekként a számítás eredményeképen adódó részleteredményt, tízes számrendszer esetén úgynevezett tizes 15 váltás útján, a szomszédos, magasabb értékű —r— számkerékre kell átvinni. Az átvitel pillanatában ez a magasabb értékű szomszédos -—r számkerék vagy áll, tehát az 1. ábrán látható kiindulási hely-20 zetnek megfelelően a - q—- rögzítőkilincs —q2 orra állal meg vau fogva, vagy! ,pcdig maga is forog, léhát a 4. ábrán lálhaló helyzetnek megfelelően a q rögzítőkilincs q2 — orrával szemben felsza-25 badult. Az átváltás, azaz pl. a tizes váltás, e kél lehetőségnek megfelelően másmás módon megy végbe. Az első cselben, amikor tehát pl. azi 5. ábrán lálhaló középső —r— számkere-30 kel a -q— rögzílőkilincs --q2 — orra az 1. ábrának megfelelően fogva tartja, az 5. ábrán lálhaló legalsó -r- számkerékhez tartozó —r2 bütyök kiemeli a szomszédos, tehát az 5. ábrán látható középső 35 —r— számkerékhez tartozó —q— rögzítőkilincs q»- orrát, még pedig az —r2 — bütyök hosszának megfelelő tartam folyamán, aminek megfelelően az 5. ábrán látható középső —-r— számkerék egy szám-40 jegynek megfelelően elfordul, mire ezt a középső—r— számkerekei a hozzájalartozó --([— rögzílőkilincs q2 orra újból rögzíti. Abban az esetben viszont, ha a vallás alkalmával a szomszédos, magasabb] 45 értékű r számkerék maga is forgásban van, a kilincsmíí tehát erre i\ magasabb értékű r számkerékre, pl. az 5. ábrán látható középső számkerékre vonatkozóan a 4. ábrán látható helyzetet 50 foglalja el, az 5. ábrán látható legalsó — r— számkerék, egy teljes fordulat végeztével, az —r— kiugrás segélyével a szomszédos, az 5. ábrán középső r számkerékhez tartozó —q— rögzítőkilincs 55 — q2 — orrát a 4. ábrán látható helyzetből még lejjebb nyomja, minekfolytán az --m— vezérlőkilincs —-m3 orra az - x— rúgó hatására a—q— rögzítőkilincs •—q4 — lépcsője mögé csappanhat (7. ábra). Az —m— vezérlőkilincs a —q— rögzítőkilincset mindaddig kiiktatva tartja, amíg az 60 5. ábrán középső —r— számkerékhez tartozó - kt — vezérlőkar végén levő —1— görgő a vele együttműködő —g— körszegmens —g4 — vezérlőfelületét el nem: hagyja és az 1. ábrán látható helyzete visz- 65 sza nem tért, mert közben az —m— vezérlőkilincs —m1 — nyúlványa a helytálló —p-— ütközőre felfut és ezzel az —m— vezérlőkilincs —m3 orrát a —q 4 — lépcsőből kényszeresen kiemeli. Ennek folytán 70 a q rögzítőkilincs az —x— rúgó hatására becsappan a hozzájalartozó -r -számkerék r, foghézagába és ezzel ezt a számkereket a hozzájalartozó s súrlődókorong forgató hatásával szemben új- 75 ból rögzíti. A —g..... körszegmenseken beállított számot az I vezérlőtengely egj^szeri körülforgalásával átvittük az r számkéné-«, kékre, amennyiben pedig az —r- szám- 80 kerekek nem nullára voltak beállítva, hanem azokon egy előző számítás eredményeképen valamely szám már mintegy raktározva voll, úgy a - g körszegmenseken beállított, számot az I vezérlő- 85 tengely egyszerű körülforgatásával ehhez a raktározóit számhoz hozzáadluk. Ha az I vezérlőlengely egyszeri körülforgatása után a --g— szegmensekel, illetve azok közös -h tarlőcsövéi nem juttatjuk visz- 90 sza, a 2. ábrán látható helyzetbe, hanem az, I vezérlőlengelyl pl. »n«-szer körülforgatjuk, úgy a beállílolL számol »n«-jiel megszorozzuk. Az I vezérlőtengely ellenléles értelmű forgatásával a. g körszegmen- 95 sekre beállítoll számot az -r számkerekeken raktározoLI számokból levonjuk, illetve az ellenléles értelmű forgatással az •r— számkerekeken raktározott számot a g— szegmenseken beállítoll számmal el- 100 oszthatjuk (»n= hányados). Megjegyezni kívánjuk, hogy az ábrákon csak a találmány megértéséhez szükséges néhány - g körszegmensl és r — számkereket tűn lettünk fel, ez azonban csak 105 a rajz egyszerűsítése céljából történt és természetes, hogy a találmány szerinti számológép lelszésszerinti számú —g— körszegmenssel és r - számkerékkel készülhet. A rajzon továbbá egyszerűség ked- 110 véért nem tüntettük fel a számológépeknél szokásos ismert szerkezeti részleteket mint pl. a billentyűs vagy más rendszerű 12666$.
