126658. lajstromszámú szabadalom • Hajtószerkezet időszakos sebességváltoztatásra

2 126658. 2. ábra a fogas kerekek és a járom kiragadott távlati képe, a 3. ábra a működést szemléltető vázlatok sorozata. 5 Az 1. ábrán az —1— forgattyútengelynek, a —2— hajtórúdnak egy része, továbbá a Búrt McCollum-rendszerű —3— csőtolattyú egy része a —4— nyílásokkal is látható. Az —1— tengelyre ékelt —5—• 10 fogas kerék a helytálló —7— tengelyen lazán ülő —6— fogas kereket hajtja. A —7— tengely egyik végét a —21— forgattyúház hordozza, másik vége a forgatytyúházra erősített és a hajtószerkezethez 15 való hozzáférhetés céljából eltávolítható —22— fedőhöz van erősítve. Az —5 és 6— fogas kerekek közönséges köralakú kerekek. A —6— fogaskereket —23— csavarok 20 erősítik a —7— tengelyen, a —24— görgős csapágyakban excentrikusan forgó, köralakú —8— fogas kerékhez. A —8— fogas kerék az azonos fogszámú —9— fogas kerékkel kapcsolódik. A —8— fogas 25 keréknek osztókörével koncentrikus, rövid —10 és 11— agyai, a —9— fogas keréknek hasonlóképen rövid —12, 13— agyai vannak. LA —10, 11, 12 és 13— agyakon, a —14— 30 görgős csapágyak közvetítésével, a két —15— járom van ágyazva (2. ábra). A jármok a fogas kerekeket mindenkor a helyes kapcsolatban tartják. A —9— fogas kerékből, a —7— tengellyel párhuzamosan, 35 a —16— tengely áll ki, az ezen tengelyen görgős csapágyak révén ágyazott —17— görgő a —22— fedő belső oldalán kialakított függőleges —16— vezeték belső felületeivel működik össze. A —16— ten-40 gelynek a —9— fogas kerékhez való csatlakozási helyét a fogas kerékáttétel szükséges körhagyóisága szabja meg. A —9— fogas kerék lényegében forgatytyúként ható —25— hüvelyében a —26— 45 csuszka párhuzamosan mozoghat a fogas kerék tengelyével. A csuszkának gömbalakú felfekvőfelülete van, amely a —3— tolattyúhoz erősített —20— csapon levő gömbfelületű —19— elemmel működik 50 össze. A —25— hüvely ós a —9— kerék osztókörének középpontja a —16— tengelyhez képest egymással szemben fekszenek. Működés közben a —6— fogas kerék egyenletes sebességgel forog és vele forog 55 a —8— fogas kerék. A —8 és 9— fogas, kerekek excentricitása miatt az utóbbi az egyes fordulatokon belül, de minden egyes fordulat alatt azonos módon változó sebességgel forog. A —8 és 9— fogas kerekeket a —15— jármok tartják kapcsoló- 60 dó helyzetben és mivel a —9— kerék a —16— tengelyére ható —18- vezetékek kényszerhatása alatt áll, a jármok a fogas kerekek forgásával azonos időszakú lengést végeznek. A —3— tolattyú —20— 65 csapja felső holtpontjában ténylegesen időzik egy ideig, míg útjának alsó részén sebesen mozog. A 3. ábra bizonyos meghatározott méretek mellett előálló mozgást feltüntető váz- 70 latok sorozata. A nagyobb —8 és 9— körök a —8, ill. 9— fogas kerekek osztókörei. A —8— körön belül levő kisebb kör középpontja P-ben, a —7— tengely középvonalában van és a kör érinti a 75 —8— kört, így jól láthatóan tüntetve fel az utóbbinak körhagyóságát. A —9— körön belüli kisebb kör hasonlóképen szemlélteti a —9— kör excentricitását, mivel középpontja O-ban, a —16— tengely kö- 80 zépvonalában van és érinti a —9— kört. A vázlatokon a szerkezel példaképen •olyan helyzetből indult, amelynél a —8 és 9— körök középpontjai az O és P középpontokat összekötő függőleges vo- 85 nalba estek és mindkét excentricitás lefelé esett. Az I. vázlat azt a helyzetet tünteti fel, amidőn a —8— kerék az óramutató járása irányában 15°-os szöget Lelt meg. A G-pont a —25— hüvelynek s egy- 90 úttal; a —20— csapnak tengelye; ezen pont mozgása az egyes vázlatokon a tolaltyu mozgását jelképezi. A II. és III. vázlat a —8— fogas kerék- 95 nek 30°os, illetve 45°-os elfordulása után előálló helyzetet tünteti fel. Láthaló, hogy bár a C pont balfelé kissé elmozdult, a tolattyúnak tengelye körül forgását jelezve, függőleges helyzete változatlan maradt. j00 Még a IV. vázlaton is, amely a —8— keréknek 60°-nyi elfordulása utáni helyzetéi tünteti fel, a C pont lefelé való elmozgása, a rajz léptékében, alig észrevehető. A —8— fogas keréknek 75°-os elforgása 105 utáni helyzetet feltüntető V. vázlat mutatja a C pont első észrevehető, nevezetesen 2,5 egységnyi elmozdulását lefelé. E mérték alapja az, hogy a —8 és 9— fogas kerekek osztókörének átmérője 60—60 egy- 110 ségnyi, excentricitásuk 10—10 egységnyi, a C pont forgattyúkörének sugara pedig 20 egységnyi, vagyis a teljes függőlegesi útja 40 egység.