126581. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gőz előállítására

2 12 65 81. rűen lehet alkalmazni különböző motoros járműveken, mint motorkocsikon, mozdonyokon, automobilokon, traktorokon, mimelleit a gőzfejlesztő csövek lényegileg 5 vízszintes elrendezésűek. A találmány mozdonyokon alkalmazva lényeges előnyöket nyújt a jelenlegi gőzfejlesztő módokkal szemben, mivel' a mozdony kazánja számára nagyobb gőzfej-10 lesztő kapacitást tesz lehetővé, ugyanolyan vagy kisebb súly mellett, ami nagy előny, mivel a mozdonyok nagysága és súlya jelenleg meghatározott méretekre van korlátozva és a mozdony erejének minden 15 növelése a súly vagy nagyság növelése nélkül nagy előny! jelent. Más motoros járműveknél, mint pl. traktoroknál, autóknál és hasonlóknál a gőzgépnek sok jólismert előnye van a benzin-20 motorral szemben. Az oly automobiloknál, melyeknél a hajtásra gőzgépet alkalmazunk, nagy kazánt rendezünk el, melyeknél a kazánba fecskendezett víz teljes mennyisége azonnal gőzzé alakul vagy 25 oly kazánokat, melyeknek nagy a vízlarlánva. Az előbb említett kazán pontos és megbízható szabályozásának nehézsége komolyan gátolja elterjedésüket és a nagy víztartalmú kazánoknál gyakran kazánkő 30 képződik, mely sokszor a kazán átégéséhez vezetett. A találmány szerinti eljárással gőzt elegendő gyorsan lehet előállítani és ennek szabályozását egyszerűbben végezhetjük, 35 mint a régebbi eddig használt kazán típusoknál, úgyhogy a gőzmeghajtás előnyeit automobiloknál is kihasználhatjuk. A találmány szerinti gőzfejlesztőt előnyösen a jármű hosszirányában, annak teste alalt 40 rendezzük el és az a járni(í hosszának lényeges részére kiterjed. A találmányi, valamint annak alkalmazásai! a különböző ábrákkal szemléllelelt kiviteli példák kapcsán részletesen ismer-45 tétjük. Az 1. ábra motoros jármű hoszszanti metszete löbbé-kevésbbé vázlatosan, melyben a találmány alkalmazást nyer. A 2. ábra metszet az I. ábra 22 vonalai mentén. A 3. ábra metszet az 1. ábra 50 3—3 vonalai mentén. A 4. ábra a csövek burkolatának valamivel más elrendezését mutatja, mely szigetel és ezenkívül levegő áramlását is megengedi, melyet eképen az égési térbe való bevezetés előtt felmelegí-55 tünk. A 4a. ábra a 4. ábra szerinti szerkezet változata. Az 5. ábra az 1. ábrában látható szigetelő rekeszek nagyított képe. A 6. ábra a köpenyt alkotó tag elrendezését ábrázolja nagyított léptékben, amely a párologtató csöveket burkolja és lehetővé 60 teszi az elégett levegőnek a köpeny körüli áramlását. A 7. ábra a cső elágazó részét és ennek tar lányát ábrázolja keresztmetszetben nagyított léptékben. A 8. ábra az elgőzölögtető csövek kilépő részét ábra- 65 zolja és annak csatlakozását azzal az edénnyel, melyben a gőzt és vizet egymástól elválasztjuk. A 9. ábra a találmányt tartalmazó gépjármű valamivel más elrendezésének oldalnézete. A 10. ábra metszet 70 a 9. ábra 10—10 vonalai mentén. A 11. ábra metszet a 9. ábra 11—11 vonalai mentén A 12. ábra a 9. ábra szerinti gépjármű fclülnézetc részben metszetben és a 13. ábra vázlatos nézet, mely a különböző 75 részek összekapcsolásának és szabályozásának egyik módját tünteti fel. Az 1. ábrában a jármű keretét felhasználhatjuk a gőzfejlesztő-elemek burkolalának alálámasztására. Az l.-nél látható 80 burkolat a jármű hosszirányába eső kiterjedésű, és alsó és felső részeit előnyösen két lemez alkotja, melyeket egymástól szigetelő köz választ el. Az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál a lemezeket az 5. 85 ábra szerinti —2— válaszfalak választják el egymástól, melyek az alvázon keresztirányúak és így szigetelő levegőközöket alkotnak. Ezek a —2-— válaszfalak előnyösen hőszigetelő anyagból való —-3 - 90 szalagokkal vannak a keretiem ezekkel szemben szigetelve. A gőzfejlesztő —1— burkolata elöl —4— lemezzel van lezárva, —5—- hátsó része azonban nyitott és rács vagy hasonló borítja, melyen át az el- 95 használt égési gázok kiáramohiak. A gépjármű szokásos elülső fedele kevéssé megváltozott és —6— belső házból és —7— külső burkolatból áll (1. és 3. ábrák), miállal ezek közölt köz kelelkezik, melyen 100 át az elégetendő levegő az égési térhez áramolhat. Az égési tér a jármű elülső fedele alatti tér legnagyobb" részét elfoglalja. Azonban nem szükséges, ezt az egész elülső teret az égési tér számára hasznosí- 105 tani, hanem csupán annyit, amennyi az égési gázoknak elegendő magas hőmérsékleten és kívánt térfogatban való előállítására elegendő. A —8— ventilátor, melyet ,a —7— külső burkolat elülső része hordoz, no levegőt szorít a —6— és —7— házak közötti térbe. A tüzelőanyagot a —9— fúvókán át vezetjük be a tűzhelybe. Alkalmas, nem ábrázolt eszközökkel érjük el a tű-