126581. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gőz előállítására

i2täsi. 5 zelőanyagnak a —6— burkolat által alkotott kamrán belül való elégetését, mimellett a levegő a—6— és —7— köpenyek között áramlik a —9— tüzelőanyag fú-5 vóka körül alkalmasan elrendezett nyílásokon át a tüzelő térbe. A meleg fűtőgázók ekkor közvetlen érintkezésbe kerülnek a —10 - gőzfejlesztő csövekkel és miután azok a gőzfejlesztőn a csövek hosszirányain ban végighaladtak, a jármű hátsó végén kilépnek. A —10— csövek a gőzfejlesztő elemek, melyek az —1— kereten vagy burkolaton belül, azok felső és alsó falai között meg-15 felelően vannak elrendezve. Az 1., 2. és 3. ábrákban több sorozat csövet ábrázoltunk, amelyek egymás fölött vannak elrendezve és valamennyi csősorozatba vizet vezetünk be a —11— elosztó cső révén, 20 melyet a —12— fej hordoz. Ezt a félköralakú elosztó csövet a 7. ábra mutatja nagyított léptékben s ennek az elosztócsőnek kis nyílásai vannak, melyek mindegyike egy-egy —10— gőzfejlesztő csővel 25 áll összeköttetésben. A jó kapcsolat kedvéért a —12— fejeknek átmenő furataik vannak és ezekbe a furatokba vannak a csövek végei behelyezve. A —11— elosztó csövet ezután a fejbe annak egyik vége 30 felől helyezhetjük be és —13— dugaszokat helyezünk bele a csővéggel szemben levő nyílásba. Uymódon gőzzáró csatlakozást kapunk és biztosítjuk, hogy a gőz és víz egy irányban áramoljanak. 35 A —10— csövek aránylag kis átmérőjűek és azok, amelveket alkalmaztunk 15.5 mm (5/8") külső és 12.5 mm (1/2") belső átmérőjűek voltak. A csövek méreteit azonban a következő meggondolások korlátoz-40 zák: Általában kívánatos, hogy a csövek lehetőleg kisebb méretűek legyenek, mivel az ilyenek nagyobb gőznyomást bírnak ki kisebb falvastagság melleit, mint a na-45 gyobb átmérőjű csövek. Ezenkívül könynyebbek és olcsóbbak. Másrészt, ahol a csövek sugárzó hő behatásának vannak kitéve és ahol a csövek szoros elhelyezésének előnye nem oly lényeges tényező, 50 — mivel a hőátadás főleg a hevített test hőmérsékletének emelése révén történik -— valamivel nagyobb csőnek kívánatosak azért, hogy a sugárzó meleg hatása alatti nagy elpárolgás következtében szükséges 55 nagy mennyiségű víz bevezetését lehetővé tegyék. A nagyobb cső használata nagyobb belépőnyílást enged meg az elosztó csőben, ami kívánatos a dugulás veszélyének elkerülésére és a cső elgőzölgési képességénél nagyobb mennyiségű víznek a csőbe 60 való bevezetésére. A csöveknek azonban nem szabad oly nagyoknak lenniök, hogy a csövek falán a vízréteg megfelelő keletkezését, melyet a gőz- és vízfolyás idéz elő, megzavarják, mivel túlnagy átmérőjű csö- 65 veknél a gőzzsákok keletkezésének veszélye forog fenn, melynél túlságosan nagy felület marad nedvesítetlenül, amely könynyen a cső átégését okozhatja. Ha hőszállító gázokat alkalmazunk, a 70 lehelő legkisebb méretű cső kívánatos, azért, hogy meghatározott keresztmetszeten lehetőleg nagyszámú csövet rendezhessünk el szorosan egymás mellett, azért, hogy így koncentráljuk a melegített felü- 75 letet a gázáramlás keresztmetszetében és így a hőátadás sebességét növeljük. A csövek kicsinységének további előnye, hogy megnövelt fűtőfelületet kapunk még rövik csövek mellett is. Ez különösen ki- S0 vánatos ott, ahol a csövek hossza korlátozva van. Kis csöveket hőszállítás mellett tetszés szerint alkalmazhatunk, mivel az elpárolgás nem oly nagy, mint közvetlen hősugárzásnak kilelt csövekben és ezért az 85 a vízmennyiség, melyet a csövekbe be kell vezetni, aránylag kisebb és bár a cső nyílása szintén kisebb, az eldugulás veszélye csökken. Világos azonban, hogy a cső belső átmérőjének alsó határát akkor ér- 90 jük el, amikor az elosztó cső nyilasa oly kicsi, hogy gyakorlatilag nem lehet azt a vízmennyiséget bevezetni, amely szükséges ahhoz, hogy a csőben az elpárologtatott vizén felül felesleg maradjon. 95 A találmány ezért nincsen a cső valamely pontos méretére korlátozva, hanem annak a leírt feltételekre való tekintettel aránylag kicsinynek kell lennie. Az 1. ábra szerinti szerkezetnél a gőz 100 fejlesztésére való vizet a bevezető elosztó —11— csőhöz kisebb mennyiségben vezetjük, mint amely a csövek megtöltéséhez elegendő, azonban nagyobb mennyiségben, mint a csövek gőzfejlesztő képessége és a 105 csövek végén levő kis belépő nyílások következtében a víz az összes csövek között egyenletesen oszlik meg. A vizet a —14— tartályból vesszük, mely a —15— függőleges cső révén a —16— vízelosztó fejhez no van kötve, melyből —17— elágazó csövek vezetnek mindenegyes —11— elosztó csőhöz, melyek közül az 1. ábra nég3^et mutat. A csövek száma természetesen a jár-