126461. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcső elektrosztatikai sugáreltérítőberendezéssel és ilyen katódsugárcsövet tartalmazó berendezés

Megjelenik 1941. évi március hó 17. MAGTAB. KIRÁLYI <&3Bk SZABADALMI BIEÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 126461. szám. VII/d. (VII/j.) osztály. — P. 9617. alapszám. Katódsugárcső elektrosztatikai sugáreltérítőberendezéssel és ilyen katódsugárcsövet tartalmazó berendezés. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég, Eindhoven (Németalföld). A bejelentés napja: 1939. évi április hó 25. '— Németországi elsőbbsége: 1938. évi április hó 25. Két lemezpár révén kél irányban elektrosztatikáikig mozgatott sugárnyalábbal ellátolt kalődsugáresöveknél gyakran az a zavar lép fel. hogy a nyaláb-5 nak az egyik ellérítőlemezpár révén adott eltérítése a másik lemezpáron levő feszültségtől is függ. Ennek következtében, pl. az oszcillográfiai célokra alkalmazott katódsugárcső révén léte-10 sitett görbe a tényleges körülményeknek pontosan meg nem felel, minthogy az egyik ordinálairányban való hosszegység a másik ordináta mindenkori ériekével változik. Az említett hiba i'oly-15 fán képátvitelnél a derékszögű négyszögű vagy négyzetes képrácsozat trapézalakúvá válik. Ez a hiba különösen akkor adódik, amikor az egyik lemezpár két lemezének potenciáljai nem in-20 gadoznak részarányosán valamely közepes potenciálérték körül, ami pl. akkor fordul elő, amikor a lemezek egyike a gyorsító- vagy gyűjtőrendszer egyik elektródájához csatlakozik. E le-25 meznek ekkor állandó, a vele együttdolgozó lemeznek pedig változó potenciálja van. Az említett jelenség leküzdésérc javasolták már a két lemezpár között ál-30 landó potenciálra kapcsolt, derékszögű négyszögű árnyékolókeret elrendezését. E keretnek két egymással szemközti oldala az egyik pár lemezeivel párhuzamos, másik kát oldala pedig a másik 35 pár lemezeivel párhuzamos. Ezzel villamos erővonalaknak átlépését az-egyik és a másik lemezpár között kívánják megakadályozni. A találmány szerint katódsugárcsőveknél a »trapézalakú <' kép torzítás meg- 40 akadályozására egyszerűbb megoldást alkalmazunk. A találmány szerinti, kisütőcsőben a kaiódáiól számítolt második lemezpár egyik lemezét a katódára néző oldalon vezető kiugrások- 45 kai látjuk el, melyek a másik lemez felé terjednek és a katódsugárnyalábot közrezárják. E megoldás előnye, hogy nem költséges és a cső szerkezeti változtatását nem igényli. A találmányt 50 igen könnyen foganatosíthatjuk. A kiugrások egyszerűen derékszögűén hajlított fémrndacskákból, szalagokból vagy nyelvekből állhatnak, melyeknek egyik végét a lemezhez, pl. hegesztés- 55 sei, erősítjük. A kiugrások tengelyvonalirányú mérete az eltérítőlemeznek azonos irányú méreténéi kisebb. A találmány nem hárítja el az erővonalak áthatását az egyik lemezpárból a másik 60 lemezpár munkakörzetébe, hanem a torzítást kiküszöbölő, helyreigazító erőt létesít. A találmány szerinti katódsugárcső működtetésénél előnyösen a kiugrások- 65 kai ellátott lemezre az ingadozó potenciált kapcsoljuk, míg az ezzel szemközti lemeznek állandó potenciált adunk.