126461. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcső elektrosztatikai sugáreltérítőberendezéssel és ilyen katódsugárcsövet tartalmazó berendezés
2 I2(iltil. A találmányi még részletesebben a rajz kapcsán magyarázzuk meg. Az 1. ábra a találmány szerinti kalódasugáreső egyik foganatosítás! p él -5 dájának vázlatos hosszmetszete. A 2. ábra a második eltérítőlemezpár távlati képe és a 3. ábra ennek katódáből veit nézete. A csőnek 2 hengeres részből és 3 10 kúpos részből álló evakuált 1 üvegedénye van. A 2 rész a közvetett he•vítésű 4 katődát, 5 vezérlőelektródát, 0 szívóanódát és 7 gyorsílóanódát tartalmazza. 15 A 3 rész falán vezető belső 8 borítás van, amely a 7 anődával azonos potenciálú lehet. Ha az egyes elektródákra alkalmas feszültségeket kapcsolunk, a csőben ka-20 tódsugárnyaláb képződik, mely a világítőernyőn fényfoltot létesít. A két első eltérítőlemezre kapcsolt vállómező, mely lemezek közül a rajzon a 11-gycl jelölt látható, a nyalábot a rajz síkjá-25 ra merőleges irányban téríti el, úgyhogy a fényfolt e mező hatására a rajz síkjára merőleges, egyenes vonalat ír le. A második eltérítő lemezpár a 12 és 13 lemezekből áll. Ezek az első pár 30 lemezeire merőlegesek és a fényfoltot változó feszül tségkülönbség rákapcsolásánál a rajz síkjával párhuzamosan mozgatják. Az mutatkozik, hogy a fényfoltnak, 35 a 12, 13 lemezekre adott váltófeszültség hatása alatt befutott pályájának hossza többek között, a nyalábnak az első lemezpár révén történt eltérítésétől függ. Ha pl. a 12. 13 lemezeken na-40 gyobb frekvenciával változó feszültség, míg az első lemezeken kisebb frekvenciával változó feszültség van, az ernyőn leírt ábra olykor nem derékszögű négyszög-, hanem trapézalakú. Ez nyilván-45 valóan az egyik lemezpár közölt egyrészt és a másik lemezpár közöli másrészt levő villamos mezőtől ered. Ha pl. a 12 lemez a 7 anódához közvetlenül csatlakozik és a 13 lemez poten-50 ciálja az anóda potenciáljához képest részarányosán változik, a két lemez közötti mező változik és a trapézalakú torzítást valószínűleg ez idézi elő. A lemezrendszereknek ezt a kölcsönös be-55 íolyásolását árnyékolóberendezések alkalmazásával próbálták kiküszöbölni. A találmány szerint egész egyszerűen a 13 lemezt derékszögűén hajlított 14 és 15 íoldatrudacskákakkal látjuk el, amelyek tehát a 13 lemezzel azonos 60 potenciálúak, a 12 ellenlemez irányában terjednek és az első lemezpár révén eltérített sugárnyalábot közrezárják. Két rudacska helyett egyetlen fémdarabból álló kengyelt alkalmazhatunk. 65 A kiugrásokat a 13 lemezzel együtt egyetlen bádogdarabból is előállíthatjuk. Üzem közben a 12 lemez földelt, akárcsak a 7 anóda. A 13 lemez po- 70 lenciáija földhöz képest pozitív és negatív érték között ingadozik és a kiugrásokon, negatív 13 lemez esetén, oly elektromos mező uralkodik, mely a nyalábra, a 3. ábra szerinti villamos 75 mezőnek megfelelően, a nyalábot némileg a közéj) felé terelő erőt fejt ki. Minél nagyobb a 13 lemez potenciálja, annál kisebbek ezek az erők, úgyhogy a hosszkülönbségek a világítóernyőn ki- 80 egyenlítődnek. A toldatok helyreigazító hatása azon a helyen megy végbe, ahol a katódsugárnyaláb eltérítése a második lemezpár révén kezdődik. A nyalábcsatorna 85 keresztmetszete itt kisebb, mint a lemezek után és ezzel az elektrosztatikai mezőt a katődasugárnyalábbal pásztázóit egész körzeten át elégségesen egyenetlenné tudjuk tenni, hogy a szükséges 90 korrektúrát minden egyes pontban foganatosíthassuk. Ez az egymástól eltérő kialakítású lemezekkel ellátott, ismert elrendezésekhez képest előnyt jelént. A találmány szerinti csőnél a lemezek kö- 95 zötti ellérítőmező gyakorlatilag nem változik; a kiugrások tengelyirányú a mérete a lemezek tengelyirányú b méretének 15o/o-ánál kisebb. Szabadalmi igénypontok: íoo 1. Katódsugárcső eleklrosztikai sugáreltérítőberendezéssel, azzal jellemezve, hogy a katódától számított második lemezpár egyik lemezének a katódára néző oldalon a másik lemez felé ter- io5 jedő és a katódasugárnyalábot közrezáró, vezető kiugrásai vannak, melyeknek íengelyvonalirányú mérete az eltérítőlemeznek azonos irányú méretének 15o/0 -ánál kisebb. no 2. Az 1. igénypont szerinti katódsugárcső foganalosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a kiugrások derékszög
