126457. lajstromszámú szabadalom • Gázturbina
Megjelenik 1941. évi március hó 17. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁGI SZABADALMI LÉTRÁS 126457. szám. V/d/2. osztály. — L. 8126. alapszám. Gázturbina. Lázár József oki. gépészmérnök, ipariskolai tanár9 Nyíregyháza. A bejelentés napja: 1940. évi április hó 29. Ismeretes, hogy a gázturbinák gyakorlati megvalósítása tekintetében äz egyik fő nehézséget a magas hőmérséklet okozza, mely a turbínakerékre romboló 5 hatást fejt ki, ha kellő hűtésről nem gondoskodunk. Ez a hűtés általában háromféle lehet, nevezetesen az égési gázkeverék, az égési kamra vagy a turbinakerék, illetve a turbínaház hűthető. A keverék 10 hűtésének egyik javasolt módja szerűit az égési levegővel együtt porlasztott vizet vezettek az égési kamrába, ez azonban a hatásfokot rendkívül nagy mértékben csökkentette. A turbinakerék, illetve a 15 turbínaház hűtésére is már többféle berendezést javasoltak, ezek azonban aránylag nagyon bonyolultak és költsege«iek és különösen kis és közepes teljesítményű turbínatelepekhez nem jönnek tekintetbe. 20 A találmány célja, hogy elsasorban az utóbbiakhoz gyakorlatilag alkalmazható, azaz üzemképes és gazdaságos, tehát aránylag olcsó és egyszerű kialakítású turbinát létesítsünk, amire az eddigi kerék-, 25 illetve köpenyhűtő berendezések nem alkalmasak. Alkalmaztak ugyan már a turbinakerék előtt, a fúvóka és a tulajdonképpeni robbanókamra közé iktatott hűtőkamrát, melynek fala vizet keringtető cső-30 kígyót foglalt magában, aholis az ebből a vízből fejlődött gőzt a kamra belsejébe vezették és a felrobbant gázkeverékkel, ennek hűtése végett keverték. Ez a berendezés azonban még mindig aránylag bo-35 nyolult és kevéssé gazdaságos volt. A találmány szerint a magas hőmérséklet káros hatását úgy csökkentjük, hogy az égési kamrát, melyet egyszerű vízhűtő köpennyel (kettős fallal) veszünk körül, kibocsátó végén, a fúvóka előtt, oly ve- 4 4o zérelt elzáró szervvel, pl. tolókával szereljük fel, mely az égési kamrát rendszerint zárva tartja és azt csak a robbanás, illetve elégés befejezése után nyitja ki. így az elzárt (kellő falvastagságú) égési kamra 45 aránylag kis terében nagy nyomás, tehát kellő energiakészlet létesül, viszont az égési gáz csak az elégés után, tehát veszélyes hőmérséklet alatti hőállapotban áramlik ki; egyúttal megtakarítjuk a külön 50 hűtőkamrát is, ami a térszükségletet is csökkenti. A találmány célszerű megoldási alakja szerint a turbínaberendezés egyszerűségét és gazdaságosságát még további merték- 55 ben, nevezetesen úgy fokozzuk, hogy az égési kamrába \aló beáramlás előtt sűrítendő üzemanyag számára az eddigi, hátrányos dugattyús sűrítő helyett sajátos, lemezes (membrános) sűrítőt alkalmazunk. 60 A gázturbinák alkalmazásának, mint ismeretes, főcélja a több tekintetben hátrányos (erőveszteséggel, tömítetlenségi veszteségekkel járó, nagy kopásnak alávetett és nagy olajfogyasztású) dugattyús mo- 65 torok kiszorítása. E tekintetben a találmány még tovább megy, nevezetesen, mint jeleztük, az égési kamrába való bebocsátása előtti sűrítésre sem alkalmaz dugatytyús sűrítőt. Egyébként a lemezes sűrítő 70
