126426. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fénymásolatok előállítására
2 126426. lyettesítve. A para-dialkilaminobenzoldiazovegyületek N-szulfonátjai azonban általában előnyösebbek. Az utóbb említett vegyületek közül azok váltak 5 be legjobban, melyek a diazoszulfonátcsoporthoz orto-helyzetben még egy alkoxicsoportot, pl. metoxi-, vagy etoxicsoportot tartalmaznak. Azokomponensként főleg gyorsan 10 kapcsoló vegyületek, vagyis nagy kapcsolási energiájú vegyületek alkalmasak. A kapcsolási erő mértékének tekinthető, pl. a kapcsolási komponensek viselkedése az l-benzoipi-amino-2, 5-15 dietoxi-4-aminobenzolból- kapott diazovegyülettel szemben. Ama azokomponensek, melyek ezzel a diazoyegyülettel már semleges, sőt savanyú közegben kapcsolnak, erőteljesen kapcsoló azo-20 komponenseknek tekintendők. Igen alkalmas, pl. a floroglucin. A rezorcin is használható. Jó eredményt kapunk az acetecetsavaniliddal is, vagy egyéb azokomponensekkel, melyek a 25 '\ R.CO.CH2 .CO.N \X képletből vezethetők le, amelyben R alkil- vagy árucsoportot, X és Y pedig 30 hidrogént, alkut, vagy arilt jelent. A 3-metil-5-pifazolon és egyéb kapcsoló pirazolonszármazékok is alkalmasak. Használhatunk továbbá naftolókat is, amelyek a fenolos hidroxilcsoportot 35 hordozó magban még egy alkilcsoportot hordanak, amely helyettesítőként bázikus csoportot tartalmaz. Effajta vegyület, pl: az •l-dimetilaminometil-2-naftol. .. N • • • I ^GH3 CH.» I CH 45 Hasonló használható azokompononseket a 651145. sz. német szabadalmi leírás ismertet. A találmány szerinti fényérzékeny rétegek a diazotípiában használatos kü-50 lönféle járulékos anyagokat is tartalmazhatnak. A rétegekhez, pl. többérté-i kű alkoholokat, mint glicerint vagy gli-^ költ, karbamidot, tiokarbamidot vagy Riozínamint adhatunk. Ezzel a fénymásoló anyagok tulajdonságai, mint 55 fényérzékenységük és előhívási sebességük bizonyos mértékig megváltozik. Igen előnyös, ha járulékosan igen gyenge savat, pl. bórsavat adunk hozzá, mert ezzel a fénymásolóanyag tartóssá- 60 ga növekszik. A bórsavval hasonló értelemben hatnak gyengén savanyú sók, pl. primer nátrhimfoszfát is. Nem-ajánlatos, ha erősebben savanyú anyagokat, valamint lúgos kémhatású anyagokat 65 adagolunk járulékosan hozzá, mert effajta adalékok általában a rétegek tartósságát csökkentik. A rétegekhez adott esetben gyenge, a melegben, illékony savaknak, mint hangyasavnak, vagy 70 ecetsavnak semleges sóit is adhatjuk. Ekként, pl. cinkacetátnak vagy cinkformiátnak a réteghez való hozzáadásával annak előhívási sebességét növeljük. Ennek valószínűleg az az oka, 75 hogy az említett sók a fénymásolóanyagok előhívásánál a hő behatása alatt savat hasítanak le és az előhívást gyorsító oxidok vagy bázikus vegyületek keletkeznek. A fényérzékeny anyag- 80 hoz előnyösen csekély mennyiségű nátriumbiszulíitot is adhatunk, e vegyületei, pl. az érzékenyítő oldatba mintegy 0,2o/o-nyi mennyiségben adagoljuk. Ezzel a tartósságot javítjuk. 85 Az ismertetett fénymásolóanyagokat a megvilágítás után annyira felhevítjük, hogy a meg nem világított helyeken festék képződjék. A hevítés szükséges mértékét kísérlettel minden to- 90 vábbi nélkül megállapíthatjuk. Általában lényegesen 100 C° fölötti, pl. 140 —150 C°-ra való hevítés szükséges ahhoz, hogy megfelelően rövid idő alatt előhívhassunk. Lényegesen nagyobb 95' hevítés nem ajánlatos, mert ez a papírt károsítaná. A hevítést 100 C° fölötti forró gázok vagy gőzök, pl. levegő, vízgőz, stb. behatásával vagypedig megfelelően hevített hengerek, lemezek és íoo hasonlók behatásával foganatosíthatjuk. 1. példa. Az l-dietilamino-4-amino-3-etoxibenzolból kapott diazoszulfönát 1, 1 g-nyi 105 mennyiségét, 1 g floroglucint, 0,7 g tiokarbamidot, 0,7 g tiozinamant és 1 ,g bórsavat 50 cm3 vízben oldunk!.
