126247. lajstromszámú szabadalom • Üzemanyagot befecskendező szivattyú égési erőgépekhez

2 12«2 47. nyomások folytán a szivattyú munkaterébe nem áramolhat vissza. Ez érthetővé válik, ha az üzemanyag befecskendezésére való szivattyúknál szoká-5 sos nyomásokat szemmel tartjuk. Mimellett a kenőolajat mintegy 3,5 atm. nyomással vezetjük be, a szivattyú munkaterében a szállítási löket alatt mintegy 400 atm.-nyi nyomás uralkodik. io Az üzemanyag beszívási nyomása ezzel szemben mintegy 1 légköri nyomás. Érthető tehát, hogy a szállítási löketkor a nagy nyomásesés folytán nagyobb üzemanyagmennyiség szorítódik 15 a gyűrűshorony felé, mint a szívólöketkor a gyűrűshoronyból a szivattyú munkatere felé. Az első gyűrűshoronyban levő nagy nyomás emellett magára a szivattyúra, tekintettel mecha-20 nikai szilárdságára, nem jelent ugyan közvetlen veszélyt, de veszélyt jelent a szivattyú üzeme tekintetében. A munkatértől a nyomóolajvezeték felé való nagy nyomásesés folytán Ugyan-25 is az üzemanyag a szivattyú munkaterétől a nyomóolajvezeték felé áramlik. Ennek folytán a kenőolajhártya a szivattyú dugattyúja és a dugatytyú vezetéke között kimosódik, úgyhogy 30 a dugattyú és vezetőfelülete között csupán nem kenő folyadék vékony rétege van. Tehát teljesen azonos viszonyok állnak elő, mintha a szivattyú szárazon futna, így világos, hogy ezzel 35 a szivattyú üzembiztonsága, illetve zavarmentes üzeme veszélybe kerül. A nemkenő üzemanyagnak a kenőanyagba való folyása továbbá a kenőolajat is hígítja, melyet ismeretesen a motor 40 kenőolajköríolyamából vételezünk, úgyhogy jelentős mótorkárokat eredményezhet és a további üzemet lehetetlenné teheti. Egyidejűleg az olajelhasználódás is növekszik, mert a ke-45 nőolajnak a munkaanyaggal való felhígítása folytán a kenőolajat gyakran cserélni kell. Javasolták már e hátránynak akként való kiküszöbölését, hogy a szi-50 vattyú munkateréhez közelebb fekvő második gyűrűshornyot ferde furat révén az üzemanyag szívóvezetékével kötik össze. Ekkor az olajnyomás a szóbanlevő g3?

űrűshoronyban sohasem le-55 het nagyobb, mint az üzemanyagvezeték szívónyomása, még akkor sem, ha a befecskendezési folyamat alatt magát a beszívónyílást a szivattyú dugatytyúja elzárja. E berendezésnek azonban az a hát- 60 ránya, hogy a csúsztatószelencében ferde furatot kell kialakítanunk, ami annak előállítását igen körülményessé és drágává teszi. Ezenkívül ezzel a selejtes darabok száma tetemesen megnő- 65 vekszik, mert a hengereket keményíteni kell és ezek emellett gyakran a ferde furat hegyes szögében megrepednek. A találmány célja oly üzemanyagot befecskendező szivattyú létesítése, mely- 70 nét e hátrányok nem lépnek fel. Emellett abból a követelményből indul ki, hpgy a nyomást a munkatér közelében fekvő horonyban könnyen foganatosítható rendszabállyal oly kis értéken kell 75 tartanunk, hogy a nyomásnak időrendi középértéke e horonyban a szivattyú egész munkakörzetét tekintve, lényegileg az olaj hozzávezetési nyomása alatt maradjon. Ezt akként érjük el, hogy 80 az említett gyűrűshornyot a szivattyúlöket kis ideje alatt és közel a dugatytyú alsó külső holtponthelyzetében a szivattyú munkaterével összeköttetésbe hozzuk. A hornyot a szivattyú mun- 85 katerével pl. akként köthetjük össze, hogy a gyűrűs horony fölött a dugattyún kimetszést alakítunk ki, vagypedig, hogy a szivattyú dugattyúján kialakított kimetszés és a gyűrűshorony 90 között csupán igen keskeny tömítőíelületet hagyunk meg. Utóbbi esetben az összeköttetés a gyűrűshorony és a munkatér között közvetett, miután a dugattyú és henger közötti hasitokon 95 át létesül. A rajz a találmány szerinti üzemanyagbefecskendezési szivattyú kiviteli példáját négy munkahelyzetben szemlélteti. Az > 100 1. ábra a szivattyút a dugattyú alsó holtponthelyzetében, a 2. ábra pedig a szivattyút abban a pillanatban szemlélteti, amikor a munkatér közelében fekvő gyűrűshorony- 105 nak a munkatérrel való összeköttetése megszűnik. A 3. ábra a befecskendezés kezdetét és a . 4. ábra a befecskendezés befejeztél 110 szemlélteti. A —2— henger tokban van elrendezve, és —3— üzemanyagbebocsátó-