126150. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szer petróleumemulziók szétbontására

2 120150. akciót a legegyszerűbben keresztül lehet vinni maleinsavval vagy maleinsav-anhidriddel vagy a megfelelő fumársav vegyületekkel. Egyszerű magyarázat kedvéért a 5 következőkben maleinsavanhidridről és maleinsaveszterekről lesz szó, de ezek felemlítésekor ez alatt az egész csoportot kell érteni, ahová ezek az anyagok tartoznak. 10 E kezelő-szerek készítésében két lépést különböztetünk meg. Az első lépés a jól ismert Diels-Alder dien-reakció útján egy molekula gyantasav-test kondenzációja egy molekula maleinsavanhidriddel, ami-15 kor egy polibázisos savvegyület keletkezik. Ez a kondenzáció rendesen az egymásra ható anyagok hevítésével vihető keresztül. A folyamat rendszerint 100 C° körül megindul, de gyakorlati okokból 200— 20 250 C° nagyságrendnek megfelelő reakcióhőfokot kell alkalmazni. A kondenzálás hőfokának felső határa az a hőfok, amelyen a reakcióba lépő termékek szétesnek és más káros folyamatok játszódnak le. 25 E polibázisos savvegyület előállításában a második lépés alkalmas származékok készítése. A polibázisos savvegyületet lehet kapcsolni vízben oldható bázisokkal, mint nátriumhidroxiddal, ammóniumhidroxid-30 trietanolaminnal stb.-vel, amikor sók képződnek, melyeknek bizonyos emulziókra szétbontó hatásuk van. A polibázisos savvegyületet eszterezni lehet egyértékű alkoholokkal és éteralkoholokkal, hogy 35 olyan anyagokat kapjunk, amelyek bizonyos emulziókat ismét gazdaságosan szétbontani képesek. Az itt használt éter-alkohol kifejezés olyan szerves vegj'ületet jelent, melyet az alkoholra, jellemző hid-40 roxil-csoport (-OH) és az éteres oxigéncsoport (— O—) együttes jelenléte jellemez. Alkalmas alkoholokként említhetjük etekíntetben az etilénglikol, dietilénglikol, tri"étilénglikol, tetraetilénglikol stb. mono-45 etil-, monopropil-, monobutil-, monoamilstb. stb. étereit; a propilénglikolt, butilénglikolt és egyéb glikolokat; a glicerin és más háromértékű alkohol dimetil-, dietil-, dipropil-, dibutil-, stb. étereit; a trimeti-50 lénglikol, tetrametilénglikol, pentameiilénglikol és hasonlók monoalkilétereit. Polibázisos savvegyületek szintén kondenzátolhatók többértékű alkoholokkal, hogy kiváló emulzióbontó hatású termé-55 keket szolgáltassanak. A többértékű alkoholok közül használható vegyületek típusai: etilénglikol, dietilénglikol, trielilénglikol, tetraetilénglikol, propilénglikol, butilénglikol, trim etilénglikol, tetramétilénglikolj pentametilénglikol, glicerin, stb. 60 A fent leírt reakciók kombinálásával szintén kaphatók alkalmas származékok-Ilyenformán a kondenzált polibázisos savvegyületeknek kevert monohidroxi- és polihidroxi-alkoholeszter származékai is elő- 65 állíthatók. Hasonló módon a gyantasav test-malemsavanhidrid kondenzációs termékének részben elszappanosított komplex eszterszármazékai szintén nagy hatású emulzióbontó szerek. 70 E származékok előállításánál a reakciók sorrendje a legtöbb esetben mellékes. A kondenzált savtermék származéka elkészíthető a kondenzáció előtt vagy a kondenzáció után. így pl. teljesen egyre megy, ha 75 a dietilénglikol monobutilélerét eszterezzük maleinsavval és a kapott észtert kondenzáljuk abietinsavas metillel, vagy ha úgy járunk el, hogy az abietinsavas metilt kondenzáljuk először a maleinsavan- 80 hidriddel és a kapott kondenzációs terméket eszterezzük aztán a dietilénglikol monobutiléterével. A végtermék az, amit le kell írnunk, a reakció ismertetése kapcsán. Azokat a reakciókat, bárminő egyéb mó- 85 don menjenek is végbe e termékek készítésekor, egyenértékűeknek kell tekinteni. A találmány szerinti eljárás végrehajtására abban a kiviteli módban, amint most 90 leírtuk, különösen alkalmasak annak a gyantasavnak a mono- vagy polihidroxialkoholeszter származékai, amelyek abietinsavtestnek maleinsavanhidriddel való kondenzálódásából származnak. 95 A következő példában az arányok súlyrészeket jelentenek. I. példa. 316 rész abietinsavas metílt és 98 rész maleinsavanhidridet hevítéssel kondenzá- 100 lünk egymással kb. egy óráig 230 C°-os hőfokon. Dietilénglikol monobutiléterét kis feleslegben, mondjuk 290 részt hozzáadunk és a keveréket frakcionáló oszloppal ellátott visszafolyató edényben főzzük 105 abból a célból, hogy a képződő vizet oly gyorsan eltávolítsuk, amily gyorsan csak lehet, kb. 220—250 C°-os hevítéssel, amíg a reakció befejeződik, vagyis kb. négy órán át. A kapott termék nagyon viszkózus no folyadék, oldható a legtöbb szerves oldószerben.