126020. lajstromszámú szabadalom • Berendezés az égési gázok melegségtartalmának hatásos kihasználására tűzhelytüzelésekben
12« §20. 3 A 3. ábrán látható, hogy a (6) nyílások lefelé ívalakban kiszélesednek és két-két szomszédos átbocsálónyílás egymás mellett fekvő falai meghosszabbításukban, mi-5 ként eredményvonallal feltüntetve látha'ó, cseppalakot mutatnak. Ezzel elérjük, hogy a felülről beáramló levegő a 3. ábrán feltüntetett nyilak irányában a tűzhelylap egész kerületében legyezőszerűen szé oszló lik, úgyhogy e tűzhelylap alatt önmagában zárt, központos levegőfátyol keletkezik. A (2) fedőlap külső szélén háromszögű (8) nyúlványok vannak, melyeknek alsó felülete arra való, hogy megfelelő be-15 állításnál a (6) levegőátbocsátónyílásokat letakarja. A (8) háromszögnyúlványok felfelé éles (9) élbe mennek át. Két-két háromszögnyúlvány között szabad (10) hézag van, melybe a felülről jövő levegőt a 20 ferde nyúlványfelületek fokozatosan beterelik. Az 1. ábra baloldalán látható, hogy kétkét (8) háromszögnyúlvány közö't, a (10) hézaghoz csatlakozóan a (2) fedőlap alsó 25 oldalán a lap közepe felé ferdén haladé (11) felület foglal helyet, mely utóbbi központos, külső elhatárolásával a (6) levegőátbocsá!óny fásokat elfödi. A levegő tehát nem áramolhat egyenes vonalban a tűz-30 térbe, hanem ellenkezően, görbe úton kénytelen lefelé áramlani és ezzel a levegőnek nemcsak átáramlási útja hosszabbodik meg és ezzel egyidejűleg messzemenő melegátszármazta'ás válik lehe'ővé, ha-35 nem azt is megakadályozzuk, hogy a lán. gok alulról a tűzhelylap fölé a s,zabad tér- be visszacsapjanak. A (8) háromszögnyúlványok és a (2) fedőlap felfekvésére való (5) felület külső 40 átmérője között csupán annyi szabad hézagot hagyunk, hogy lehetővé tegyük a fedőlapnak a felmelegedés folytán bekövetkező tágulását. A fedőlap tehát, — eltérően az eddigelé ismert fedőlapoktól, 45 nem tolódhatik el sugárirányban meg nem engedett módon. E megoldással biztosítjuk, hogy a levegőátbocsá'ónyílások a tűzhelylap minden helyén egyforma nagyok lesznek. A (8) háromszögnyúlványok éles 50 (9) élei útján gondoskodunk egyúttal arról, hogy még olyan főzőedények se gátolják meg semmiképpen a levegő,beáramlását, melyek az (1) tartó»yűrű és (2) fedőlap közötti gyűrűalakú csatornát elta-55 karják. Minthogy a (2) fedőlapra való rátekintésből nem lehet megállapítani, vájjon a (6) levegőátbocsátónyílásokat a (8) háromszögnyúlványok többé vagy kevésbé Tetakarják-e, azért a fedőlapon (12) jelző- 60 vonások vannak, melyek a rajzon példaképpen 1, 2, 3 számmal vannak megjelölve. Ha például az 1 szám az (1) tartógyűrűn levő (7) jelzővonallal fekszik szemben, akkor a ferde (11) felületek a 65 (6) levegőátbocsátónyílások fölött vannak. A levegő tehát ekkor szabadon keresztüláramolhat. Ha a 2 számnak megfelelő jelzővonás fedi a. (7) jelzővonást, akkor a (6) levegőátbocsátónyílások félig zárva 70 vannak; ha pedig a 3 számnak megfelelő jelzővonás áll a (7) jelzővonással szemben, akkor a (8) háromszögnyúlványok a (6) levegőátbocsátónyílásokat teljesen fedik, úgyhogy a levegőhozzávezetés meg 75 van szakítva. A 4. ábrán látható, hogy a (13) tűzhelyben a (14) rostély fölött az 1.—3. ábrák szerint kiképezett (2) fedőlap van beillesztve, mely körül a gyűrűalakú (15) héza- 80 gon vagy hornyon át felső levegő szabályozható mennyiségben áramlik a tűztérbe. A szokásos tűzhelylyuk, mely a (16) füsthuzamban a tüzelőhely mögött fekszik, a találmány szerint (17) lappal van elta- 85 karva, melynek alsó oldalán különféle alakú, nagyságú és helyzetíí (18) nyúlványok vannak. A 4. és 5. ábrán feltüntetett foganatosítási példában a (17) lap (18) nyúlványai 90 párhuzamos helyzetű, aránylag rövid bordák, melyeknek hossza a 4. ábra szeriní a középtől a lap széle felé ferde sík szerint csökken. Ha a (17) lap a rajzon feltüntetett helyzetet foglalja el, akkor a 95 tűztérből jövő felső levegővel kevert gázok a (18) nyúlványoknak szé'es lapjaiba ütköznek és az egyes nyúlványok között hagyott (19) nyílásokon kell átvonulniuk. A gázok tehát zeg-zugos utat kénytelenek 100 leírni és melegüket teljesen átadiák a (18) nyúlványoknak, melyek azt a (17) laopal közlik. A (18) nyúlványoknak harántállásba való hozásával a gáz áramlási sebességének erős fojtása következik be és ez- 10 5 ért ezt a helyzetet csak erős kéményhuzat esetében választjuk. Ha a (17) lapot 90°kal elforgatjuk, akkor a (18) nyúlványoknak csak keskeny élei állanak a gázárammal szemben, úgyhogy a fojtás csak igen H° Ids mérvű lesz. Ennek ellenére ez esetben is jó melegátszármaztatást érünk el. Módunkban áll tehát a (17) lap két szélső helyzete között való alkalmas szőgbeállítás mellett a gázáramlási sebességet a l*5 szükségnek megfelelően többé vagy kevésbé csökkenti. Ajánlatosnak bizonyul, hogy a (17) la;;
