126020. lajstromszámú szabadalom • Berendezés az égési gázok melegségtartalmának hatásos kihasználására tűzhelytüzelésekben

128026. szélén néhány (20) jelzővonást alkalmazzunk és e mellett magán a nagy tűzhelylapon is nagyobb számban helyezzünk el (21) jelzővonásokat, hogy a (17) lap meg-5 emelése nélkül megállapíthassuk, milyen állásban vannak a (18) nyúlványok. A 6. ábrán bemutatott kiviteli alak csupán annyiban tér el a 4. és 5. ábrán feltüntetett kiviteltől, hogy az egyes (18) 10 nyúlványok osztatlanok. A 7. ábrán látható megoldásban a (18) nyúlványok teknőalakúak és ezzel azt a hatást érjük el, hogy a nyitott tcknőkbe áramló gázok erősen örvénylő mozgásba 15 jönnek, aminek a teljes elégés szempontjából nagyfontossága van. Azonfelül a melegvezető felület növelése folytán a melegátszármaztatás is javul. Ha az ily módon alakított nyúlványokkal felszerelt la-20 pot 180°-kai elforgatjuk, úgyhogy a gázok a teknöalakú (18) nyúlványok hátát, tehát domború felületét érik, akkor elmarad az örvénylő mozgás és ezzel együtt csökken a gázáramlási sebesség fojtása 25 is. Ha végül az ilyen (17) lapot az itt tárgyalt két szélső helyzethez viszonyítva 90°kal forgatjuk el, akkor a levegő az egyes sorok közöli maradó, szabad hézagokon át simán átvonulhat. 30 A 8. ábrán bemutatott kivileli alak bizonyos tekintetben hasonlít a 7. ábrabeii kivitelhez. A 8. ábra szerinti megoldásban azonban nem valamennyi (18) nyúlvány egyazon oldal felé nyüoLl, hanem 35 egymáshoz képesl 180°-kaJ elfordítottuk. Ha itt a gáz a rajzon fcltünleteli lapállás mellett balról jobbra áramlik, a füstgázoknak meglehetősen bosszú utal kell válaszlauiok, ezzel termesze lesen erős fojtást 40 szenvednek és melegséglarlalmukat jól leadják. Ha a lapot 90°-kai elforgatjuk, a fojtás a legkisebb mérvű és ennél álmegoldásnál is elérjük, hogy a lap közbenső helyzeteivel a í'ojtóhalásl szabályozhatjuk. 45 Míg az előiőkben ismertetett összes kiviteli alaknál a gázáram vezetése nein egyértelmű, vagyis az áramló gáz bizonyos határokon belül keresheti a maga útját, addig a 9. ábra oly megoldási mutat be, 50 melyben a gáznak tökéletes kényszerpályája van. Ezen az ábrán látjuk ugyanis, hogy a (17) lap alsó oldalán bordaszerű (22) falak vannak, melyek felváltva egyik szélükkel a lap széléig mennek ki, míg 55 szembenfekvő széleik a lap szélétől bizonyos távolságra vannak. A (22) bordafalak lehetőleg a (16) füstcsatorna fenekéig érnek és a füstcsatorna e megoldásnál, miként ezt a (23) eredményvonalak jelzik, -- úgy van kiképezve, hogy kétoldal- 60 ról a (17) lapot, illetve (22) bordafalakat szorosan körülveszi. Ha a (17) lap a rajzon feltüntetett helyzetet foglalja el, akkor a füstgázoknak a nyilakkal megjelöli útirányt kell követniök. A (22) hordafala- 65 kat tehát hosszú úton érintik. Ha malmost a (17) lapot az óramutató járásával megegyező értelemben, például akkora szöggel forgatjuk el, hogy a hosszú bordafalak egyike a (23) csatornafalhoz vi- 70 szonyítva úgy áll, hogy azzal már nem érintkezik, akkor a gázok sem kény tele.-; nek már e bordafalakat érinteni, illelv? körülnyaldosni, hanem az útjuk megfelelően megrövidül. A gázok teljesen szaba- 75 don átáramolhatnak, ha a (17) lapot a rajzon feltüntetett helyzethez képest 90°kal elforgatjuk. A 1. ábrán feltüntetett kivitel cselén feltételezzük, hogy a (17) lap leghosszabb 80 (18) nyúlványai megközelítően a füstcsatorna fenekéig érnek. Valóságban azonban a füstcsatornák magassága az egyes tűzhelyeknél igen különböző és mindamellett meg kell akadályoznunk, hogy a 85 gázok az ilyen nyúlványok alatt elvonuljanak, anélkül, hogy melegüket leadnák. E célt szolgálja a 10. és 11. ábrán feltüntetett berendezés. A (17) lap alsó oldalán (10. ábra) két egymással szembeiifek- 90 vő (25) vezeték vau kiképezve a célszerűen laposvasból készült (2ti) rúd számára, mely a (27) furatokba helyezendő (28) pecekkel különböző magasságoktan beá'Ií lia'ó. A (26) rúdon (29) lap van megerődítve, mely 95 párhuzamosan fekszik a. (18) nyúlványokkal. A (2!i) rúd megfelelő beállításával gondoskodunk arról, hogy a lap nem fekszik fel a füstcsatornafenéken. A (29) lapok különböző szé'ességűek lehetnek, úgyhogy 1°° bármilyen tűzhelyhez már készen kaphatók. Minthogy az 5. ábrán feltételezed elrendezéssel szemben a tűzhelylyukak, melyekbe a (17) lapok helyezendők, egyáltalában nem fekszenek mindenkor i\ 105 füstcsatorna középvonala fölött, ennélfo^ va lehetővé kell tennünk, hogy a (29) lap a (26) rúdhoz képest egyoldalú helyzetbe is legyen hozható. E célból a (29) lapban (30) furatok vannak, melybe csa- H° varok csavarolhatők, melyek a (28) rudat a (29) lappal összekötik. A (17) lapok mindjárt megfelelően beállított csavarokkal kerülnek szállításra és a csavarok helyükön maradnak, mivel csak egyszeri beállítás- H5 ra van szükség. Ugyanazt a hatást érjük el a 11. ábrán fellünlelelt szerkezeti megoldással, az-