126017. lajstromszámú szabadalom • Eljárás élesztőgombák ergoszterin tartalmának növelésére

Megjelent 1941. évi január hő 16-án. »AÖTAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁ0 SZABADALMI LEÍRÁS 126017. szám. IV/b. osztály. — G. 8827. alapszám. Eljárás élesztőgombák ergoszterintartalm ának növelésére. Gschwindt-féle szesz-, élesztő-, likőr- és rumgyár rt. cég, Budapest. A bejelentés napja: 1939. március 31. A gyógyszervegyészeti ipar igen fontos kiindulási anyaga az ergoszterin, mely, mint ismeretes, ibolyántúli fénnyel való besugárzás hatására D-vitaminná alakul 5 át. Ergoszterint többnvire présélesztőből állítanak elő, pl. a Windaus és Grosz­kopf-féle eljárással (lásd Zeitschrift für physiol. Chemie, 124,8, 1923) vagy egyéb eljárásokkal. 10 A szokásos módon szaporított élesztő­gombák ergoszterintartalm a á'ta'á1 an ala­csony; a közönséges felső erjedésű sütő­élesztő ergoszterintartalma 30<>/o száraz­anyagtarlalmú élesztőre számítva, általá-15 ban 1—2 ezrelék között van és rendszerint 1,2—1,5 ezrelék körüli. Az ergoszteringyár­tás szempontjából tehát fontos feladat az élesztőgombák ergoszterintartalmának nö­velése. ; 20 Az é'esztő ergoszterintartalmának növe­lécére vonatkoró'ag terjedelmes irodalom, különösen tudományos iroda'om, ismere­tes már. Lásd pl. AHeiduschka tanulmá­nyát a Zeitschrift für angewandte Che-25 mie, 1926, 41. évf. 323. oldalán; Wilhelm . Halden tanulmányát a Hoppe-Seyler's Zeitschrift für physiologische Chemie, 1934, 225. kötete, 5.-6. füzetének 219. ol­dalán; Sobotka, Halden és Bilger tanul -30 mányát ugyané folyóirat 1935. évi 234. kötete 1—20 oldalain; a 629 415. sz. né­met szabadalmi leírást; Ch. E. Bilis. O. W. Massengale és P. S. Prickett tanulmányát a Journal of Biol. Chem., 87. kötet, 259. ol-35 dalán (1930) és 94. kötet 213. oldalán (1931); M. Castille és E. Ruppol tanulmányát a Bull. Acad. Med. Belg. Sitzungslierich, vom 28.1.1933. 48. old.: Ida Smedley Mac Lean tanulmányát a Biochemical Journal 1922. évi kötelének 370. oldalán. 40 E tanulmányok szerzői a legkülönbö­zőbb feltételek mellett tanulmányozták az ergoszterin képződését az élesztőben. A tanulmányok általában megegyeznek ab­ban, hogy az élesztők ergoszterintartal- 45 mának növelését levegőzés mellett fogana­tosítják, a tanulmányok többje szerint etil­alkohol jelenlétében. Ellentmondóak egy­másnak azonban a fenti tanulmányok ab­ban a tekintetben, hogy az ergoszterin- 50 ben dúsabb élesztőt -milyen egyéb biológiai feltételek mellett állítsák e!ő, neveze'esen a tenyésztő- vagy kezelőoldat nitrogén-és szénhidráttartalma tekintetében. A 396 206. sz. brit szabadalmi leírásból 55 ismeretessé vált olyan eljárás az élesztő ergoszterintartalmának növelésére, mely­nél az élesztőt az egyébként szokásos ösz­szeíételű tápoldatban szaporítják, azonban a tápoldat nitrogéntartalmát az egész ke- 60 zelés vagy egy része alatt a szokásosnál alacsonyabb értéken tartják és az élesztőt ezen oldatban va"amely oxigénátvi ő szer­ves katalizátor jelenlétében levegődk. Az így kapott élesztőt az ergosztermtarta'om 65 további növelése végett vagy kiteszik a levegőre, vagy az 500 663. sz. brit szaba­dalmi leírás szerint kiegészí'ő kezelésnek veíik alá olymódon, hogy akár az eredeti tápoldatban, akár elkülönítve, újabb le- 70 vegőzésnek vetik alá oxigénátvivő szer­ves katalizátor és metil- vagy etilalko­hol vagy esetleg tejsav jelenlétében. Mindezekkel az eljárásokkal azonban nem sikerült az élesztő ergoszterintartal- 75 mát nagyipari munkamód alkalmazása mellett magas értékekre emelni. Általa-

Next

/
Thumbnails
Contents