125871. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminátok előállítására
1-45871. ^gyakorlatilag 1;1, 1—1, 2, a keletkezett nátriumalumiuát nem oldódik minden további nélkül teljesen vízben, mivel ekkor az aluminát egy része hidrolitosan 5 elbomlik. A kikeverőlúgban azonban az összes aluniíniumoxidot oldatban tarthatjuk./ Alkáliföldfémszulfátok használata esetén az arány Al2 0 3 :CaO=l : l-től mintegy 3-ig, megfelelően a CaO ALOs , 2 CaO A12 0 3 , 3 CaO Al a 0 3 képletű alu- io minátoknak. A. szén mennyisége előnyösen a következő egyenletekkei megadott értékek között fekszik: i ló 1 A12 (S0 4 ) 3 +1,5 C=Al 2 0 3 +3 S0 2 +l,5 C0 2 Na2 SQ 4 +0,5 C=Na 2 Q + SO 2 +0,5 CQ 2 Al2 (S0 4 ) 3 +Na 2 S0 4 +2 C=Al a 0 3 Na 2 0+4 S0 2 +2 CO á Al2 (S0 4 ) 3 +3 C Na2 S0 4 + C = =Al2 0 3 +3 S0 2 +3 CO =Na20 + S0 2 + CO 20 Al2 (S0 4 ) 3 +Na 2 S0 4 +4 C=Al 2 0 3 Na 2 0+4 SO a +4 CO. Nagyobb Al2 0 3 :Na 2 0 arany esetében természetesen megfelelően több szenet kell használnunk. Al2 0 3 :Na 2 0 :C==1 :1 :2—4 26 A1 2 0 3 : Na 2 0 : C =1 :1,5 : 2,25—4,5 stb. A használt szén fajtájának szintén van bizonyos jelentősége; legalkalmasabb tiszta koksz, amely esetben az összes kéjnek mintegy 75%-a közvetlenül S02 -vé HO alakul. Használhatunk azonban minden egyéb, célszerűen hamuszegény .szénféleséget is. A redukáláshoz célszerűen egyoldalú gáztömitő elzárással ellátott íorgók-mene 35 cét használunk, amelynek különböző helyein gázt és levegőt lehet bevezetni. Természetesen egyéb kemencéket, pl. aknakemencéket is használhatunk, ha a gáz és levegő hozzávezetésére való vezetékek 40 a feltételeknek megfelelő módon vannak elrendezve. A kemencében a kívánt szakaszokat megfelelő gáz- és levegőszabályozással létesítjük. Ha a feltáráshoz oly bauxitot hasz-45 nálunk, mely kövasavat tartalmaz, akkor ismert módon a SiOa tartalomnak megfelelő mennyiségű CaO-t keverünk hozzá. Megjegyezzük még, hogy vasmentes aluminátlúgokat is előállíthatunk, ha a 50 keverékekhez a vasoxidtartalomnak megfelelően 1:1 arányban meszet adunk és egyébként a fent leírt feltételek mellett dolgozunk. Effajta eljárásnál azonban nem sikerül nátriumszulfidmentes végső 55 lúgokat kapnunk, úgyhogy a kén egyrésze veszendőbe megy. 1. Példa: 342 rész száraz vastartalmú alumíniumszulfát (száraz anyagra számítva), 60 142 rész nátriumszülfát és 30 rész koksz («') (85 %C) keverékét vízgázzal fűtött forgókemence adagoló oldalán beadagoljuk. A kemencében a gáz és levegő hozzávezetésének megfelelő szabályozásával három szakaszt létesítünk, mimellett az égők beállítását mindenkor gázelemzéssel ellenőrizzük. A kemence első szakaszát kis levegőfölösleggel működtetjük, a másodikat semlegesen, a harmadik szakaszt gyengén redukálóan tartjuk. A kemencét 70 elhagyó gáz mintegy ü—10% SO» és , 1% 02-t tartalmaz, a maradék vízgőz, széndioxid és nitrogén. Egyéb kénvegyületek a kilépő gázban nincsenek. A termék teljesen redukált, csekély mennyi- 75 •ségű karbonátot és a vasat oldhatatlan , vasszulíid alakjában tartalmazza, mely utóbbi pirofor tulajdonsága folytán levegővel érintkezve vasoxiddá alakul. Áz aluminátot ellenáramban kikeverő lúggal 80 kezeljük, amikoris gyakorlatilag teljesen , szulfid- és vasmentes oldatot kapunk A továbbiakban azután ismert módszerek szerint tiszta alumíniumoxidra és nátriumkarbonátra, illetve nátriumhid- 85 roxidra dolgozzuk fel. A kemencét el- , na§yŐ gázokat 40—50% levegővel keverjük és kontakteljárással kénsavvá dolgozzuk fel, amelyet azután újabb feltáráshoz használhatunk. A fentemlített »0 vízgáz helyett pl. hidrogént, világító- , gázt, generátorgázt, szénpórt stb. is használhatunk. Ha a jelen példa szerint mintegy 1200 C° véghőmérsékletekkel dolgozunk, gr, ekkor esetleg számolnunk kell azzal, hogy ' az aluminátlúgokat a vasszulfátból képződött nátriumszulfát szennyezi. Ha ellenben a hőmérsékletet mintegy 1300 C°ra fokozzuk, akkor a vasszulfid kénét is 100 kihajtjuk, úgyhogy ekkor már csupán vasoxid van jelen.
