125727. lajstromszámú szabadalom • Tárcsás fék, különösen vasúti kocsikhoz és más nehéz, gyorsanfutó járművekhez

125727. 5 fog igazodni, amellyel az általa kezelt vezérlőemelő együtt dolgozik. Ismeretes már most, hogyha a fékezőhatás bekövetkezése után a vonatsebesség és ezzel 5 a fékek tárcsái közötti csúszási sebesség is csökken, a súrlódási érték és így a fékezőhatás is növekedik. Kz ugrásszerűen tört énik, röviddel mielőtt a vonat megáll úgy, hogyha a tárcsákat összelő nyomó nyomás állandó maradna, a kocsikerekek blokirozva volnának és ezenfelül a vonat nemkívánt lökéssel állna meg. A vonatvezető ezt nem tudja minden további nélkül megakadályozni, mert 15 vezérlőszerkezet ének a kezelésénél a ténylegesen foganatosított fékezőhatás tekintetében annak nagysága felől kellő tájékozódása nincs, amely hatás nemcsak a fékvezérlőemelő állásától, hanem a súrló-ri

dási számtól is függ, amely viszont a súrlódási sebességgel változik, A vezető ezért nem tudja, hogy mikor és mely mértékben kell neki csökkenő menetsebességnél a fékemelőt csekélyebb féke-25 zőhatásra beállítani. A fékezőhatásnak a sebességtől — és különben más tényezőktől is, amelyek a súrlódási számot befolyásolhatnák — függő ezen beállítását a leírt és a 6. és S'.i 7. ábrán feltüntetett szerkezet önműködően végzi. Ez a következő módon történik: A 7. ábra a berendezést közbenső állásban mutatja, a dugattyús tolattyúk 3*. játéka közben megindított fékezés után. A nyugalmi állásban, azaz ha az illető jármű menetközben van és nincs fékezve, a (278) tolattvú a legmagasabb helyzetében van, mert a (282) fújtatok a'(284) 4<) vezetéken és a — fel nem tüntetett vezetőfékezőszelepen át a — szintén fel nem tüntetett — nyomóiégforrással öszszeköttetésben állnak. Afékt árcsacsomagjainak az összenyomását eszközlő (B) 45 nvomószerkezetek ekkor, minthogy az illető (286, 291) vezetékek közötti összeköttetést a (279) vezérlődugattyú megszakítja, a nvomólégforrástól el vannak zárva és a (291, 288)'és (289) vezetékeken 50 át a küllevegővel állnak összeköttetésben. Fékezés megindítása előtt a (282) fájtatokat a vezetőiékezőszelep megfelelő beállításával a nyomólégforrástól elzárjuk és a küllevegővel hozzuk összeköttetésbe. 55 Ezáltal a (278) csőtolattyúra nyomó (285) rugó a (282) fújtatok nyomásával szemben túlsúlyra jut. Ennek következtében a (278) tolattvú lefelé mozog és a fék (B) nyomöszerkezeteinek a küllevegővel való összeköttetése (289a)-nál megszakad. A 60 (285) rugó ezután a (278) tolattyút tovább lefelé szorítja, minthogy a nyomás a (282)' fújtatókban közben tovább süllyedt. Ilymódon a (286) és (291) vezetékrészek és ezzel a nyomólégforrás és a (B) nyomó- 6.> szerkezetek közötti összeköttetés helyreáll, úgyhogv a fékezés megkezdődik' (7. ábra). Ezáltal a (Ds

) gyűrűtest (6. ábra) a (272) rugók nyomóhatása ellenében bizonvos mértékkel elfordul, mimel- ?0 lett a (274), illetve (275) kar az (F) fújtatóra nyom. Az (F)fújtatóban levő folya-' dék nyomása a (276) vezetéken át a (280) fújtatóra vivődik át és ez a (279) dugatytyút, a (281) rugójának a hatása ellen, 75 lefelé szorítja. A részeknek a 7. ábrán feltüntetett helyzeténél a fékezőfolyamatí ezáltal még nem változik meg, minthogy közben a '(278) csőtolaftyút is a (285) rugója még tovább lefelé mozgatja. 80 IIa azonban — miután közben a vezetőf ékezőszelep megfelelő működtetéséver a (282) fújtatok a küllevegőtő] ismét el vannak zárva - a fékezőhatás és ezzel a (D3) fékrész elfordulása valamilyen 85 okból — pl. a sürlásódi számnak lassított menetnél a súrlódási sebességnak a* csökkenése követkéz 1 ébeni megnövekedése miatt — növekedik, úgyhogy az (F) fújtatót a (274), illetve (275) karok to- 90 vábl) összenyomják és ennek következtében a (279) dugattyú tovább szorul lefelé, akkor először a (B) nvomószerkezetek és a nyomólégforrás közti összeköttetés szakad ismét meg és a (279) dugattyús'95 tolattvú további lefelémozgásánál a (B) nyomószerkezetek és a küílevegő közti összeköttetés (289a)-nál ismét helyreáll. Az utóbbi esetben a tárcsacsomagok teljesen leterhelődnek és ezzel mindennemű*íÖO fékezőhatás megszűnik, míg az első esetben a fékezőhatás csak gyengül. Mindkét esetben az elfordult (D3) fékrész ismét visszafordul, úgyhogy a (274), illetve (275) karoknak az (F) fújtatóra valóios nyomása megszűnik és a (279) dugattyút a (281) rugója ismét felfelé nyomja és ezáltal először a (B) nyomószerkezeteknek a küllevegővel való összeköttetése szűnik meg és ezután a nyomólégforrással'llS való összeköttetése áll ismét helyre. A fékezőhatás tehát ismét növekedik. Ez a játék ismétlődik, míg a (279) dugattyú végül valamely közbenső állás-