125626. lajstromszámú szabadalom • Dörzskapcsoló sebességváltoztató hajtóművekhez
125626. kiviteli alakját ábrázolja, mely kivitelben a kapcsoló önműködően kikapcsolódik, mihelyt a nagyobb sebességfokozatot bekapcsoljuk, itt tehát gyorsító-5 kapcsolásról (Überholungskupplung) van szó. A 3. ábra a kapcsolót olyan fordítóhajlóműben (Wendegetriebe)ábrázolja, amelyben a kapcsoló önműködő kikapcsolása io akkor következik be, amikor további hajtómű bekapcsolásával a hajtott tengely forgásiránya megváltozik; itt tehát forgásváltókapcsolásról van szó. A 4. ábra szerinti kapcsoló kiviteli alakja 15 olyan gyorsítókapcsoló (Überholungskupplung), melyben az összeköttetés a kapcsolónak önműködő kikapcsolódása után kívülről működtet ett j árul ékos vezérlőberendezéssel ismét helyreállítható. Az 20 5., a 6. és a 7. ábra olyan gyorsít ókap•'csolót ábrázol, mely úgy van kiképezve, . hogy az önműködő kikapcsolódás akarómé lyik forgásirányban való gyorsításkor bekövetkezik. 'ifi-. Az 1. ábra metszet a hajtóművön és . '• kapcsolón keresztül, a-val a hajtól engely, azaz a motorfelőli tengely, b-vel a hajol IL ' tengely van jelölve, mely utóbbi a hajlott gáphez. vezet. A két tengely közötti össze-30 kötlelést vagy az a tengelyre szereli kapcsolóval, a c, d fogaskerekeken át létesíthetjük, vagy pedig az e, )', g, c, d fogaskerekekkel a h elől étlengelyen ál. Az a tengelv az a1 és az a 2 csapágyban van né ágyazva és az első i kapcsolófelet viseli, , ' melynek kényszermozgásban együfl kell forognia a tengellyel, azonban tengcly' irányban eltolható. Eltolását az i1 csúsztatógyűrűvel végezzük, melybe az P 40. villa 'kap bele; ez kétkarú emeltyűnek ' van kiképezve; külső i3 végének mozgatása tehát a kapcsolófél megfelelő elmozdulását idézi elő. Az i kapcsolóiéi kúpos külső felületével együttdolgozik a másik 4r> k kapcsolófél megfelelő dörzskúpjával. .Ez a k kapcsolóiéi a tengelyt körűivevő k1 hüvelyen hosszirányban eltolható, eltör did ás ellen pedig úgy van biztosítva, hogy a hüvellyel együttes forgásra van 50 kényszerítve. A k1 hüvelyhez az a tengelyen szabadonforgó k2 tányér csatlakozik. E tányért a k1 hüvellyel a k 3 és " a k4 menesztő olyan kapcsolatba hozza, hogy forgáskor a tányér és a hüvely ugyan 55 kölcsönösen viszi egymást, de a k3 és a k* menesztő közötti megfelelő játék lehetővé teszi e két résznek egymáshoz való viszonylagos mozgását. A 2. ábra metszetben a meneszt ők kiképzését ábrázolja, működésmódjuk kivehető belőle. 60 A k2 tányér külső részén belső m fogazással ellátott pereme van. E í'ogazásba az n fogaskerekek kapnak bele, melyek a k1 hüvelyben forgöan vannak ágyazva és meredek o csavarme- C5 net et viselnek, mely együttműködik a k kapcsolórészben lévő megfelelő anyával. A k és a k1 rész közé p rugó van helyezve, mely olyan erős, hogy a k és a k1 részt az o csavarokat forgatva egy- 70 mástól el tudja távolítani. Az o csavar menetei tehát annyira meredekek, hogy a csavar nem önzáró. A h előtéttengely a h1 és a h 2 csapágyban van ágyazva; az f fogaskerék lazán fut e tengelyen és olyan 75 kapcsolófelel hord, amely a h tengellyel együttl'orgó í2 kapcsolóféllel dolgozik együll. A kapcsoló bekapcsolását a f3 villával eszközöljük, az :i.4 villavégnek megfelelő mozgatásával. A g fogaskerék S0 szilárdan össze van kötve az elől ét tengellyel. A kapcsoló működése az 1. és a 2. ábrában bemutatott kiviteli alakban a következő: A. motor elindítása ulán bekapcsol- B5 juk az. i—k kapcsolót azzal, hogy az i2 állílőkari az. ábrázoll helyzetbe hozzuk. Az erőátvitel az a tengelyről ekkor a kapcsolón és a c és a d fogaskereken át történik. Ha már mosl az f — 1"- kapcsolót 80 bekapcsoljuk, vagyis az l:i kart a rajzolt helyzetből az ellenkező helyzetbe forgatjuk, akkor a c fogaskereket az e, f, g kerekek a k kapcsolóféllel való hajtásnak megfelelőnél nagyobb sebességgel hajtják. 95 Ennek megfelelően a k2 lány ér elfordul a k1 részhez képesl-a k 3 és a k 4 menesztő közötti jálékközzel. Eközben az. m fogazás az n fogaskereket elforgatja; az o csavarok a k és a k1 kapcsolórészt egy- 100 máshoz húzzák, ezzel tehát az i és a k közötti kapcsolat megszűnik. A kapcsoló teljesen oldott állapotba kerül, mihelyt a k1 és a k 2 közölli viszonylagos elmozdulás befejeződött. Az ismerteiéit clren- 105 dezéssel tehát elérjük a b tengelynek nagyobb sebességgel való hajlását anélkül, hogy az erőátvitelben megszakadás állna elő, mert előbb magasabb fokra kapcsolunk és csak azután oldjuk az a lift és a J.) tengely között meglévő kapcsolatot, egyben az oldás önműködően úgy történik, hogy semmi zavar nem léptei amialt, mert a két fokozat rövid időre egyidejűleg van bekapcsolva, az alacsonyabb 115 sebességfokozatra való áttérésre csak az