125626. lajstromszámú szabadalom • Dörzskapcsoló sebességváltoztató hajtóművekhez

125626. .3 kívántatik, hogy megint oldjuk az f—f2 kapcsolót, vagyis az í3 kart ismét az 1. ábrában rajzolt helyzetbe hozzuk. Ha aztán a c fogaskereket a g kerék már 5 nem hajija, a p rugó hatására a k1 és a k2 rész között újból viszonylagos elmoz­dulás következik be; e viszonylagos el­mozdulás folytán az o csavarok megfelelő mértékben elfordulnak annyira, hogy a 10 k3 és a k 4 menesztő megint nekifekszik egymásnak. A k rész ekkor dörzsíelületé­vel kapcsolva van az i résszel és pedig a kapcsolóerő emellett még független is az átvitt forgatónyomaték nagyságától, 15 mert a forgatónyomatéknak a k3 és a k 4 menesztő okozta növekedése nem tudja kiváltani a k kapcsolórész továbbmoz­gását a kapcsolás irányában. Ezzel még igen nagy forgatónyomatékok átvitelekor 2j is a kapcsolónak lágy és lökésmentes működését biztosítjuk adott esetben időn­kénti csúszások mellett is. Az i2 emeltyű mozgatásával azután az i és a k kapcsolót is megint oldhatjuk és ezzel az első sebes-2j végfokozatot kiiktathatjuk. A 3. ábrában vázolt kiviteli alak az 1. és a 2. ábrában szemléltetettel szemben két lény eges különbséget tűnt et fel. Először is az i és a k rész között nem kúpos 80 dörzskapcsolás, hanem lemezes dörzs­kapcsolás van. A belső lemezek együtt­forognak az a tengelyre erősített a3 aggyal, a külső lemezek pedig együtt a k kapcsolóféllel. Elvileg azonban semmi 35 különbség nincsen az 1. ábrában vázolttal szemben, mert a lemezek egymásnak szorítását az i és a k kapcsolófél együtt­működése eszközli, mindegyikük moz­gatható, az i részt kívülről működtetett 40 vezérlés tolja el, míg a k rész eltolódása önműködően, a már leírt módon történik. A másik különbség az, hogy a k1 és a k 2 test egymáshoz viszonyított elmozdu­lását más módon hozzuk létre, mint az 45 előbb leirt példában. Ugyanis a k1 test­nek külső felületén fogazása van és együtt dolgozik az előtéttengelyre la­zán helyezett g fogaskerékkel. A h elő­léttengelyt az e fogaskerék hajtja az P 50 'ogaskereken át. Ha a g—g2 kapcsolót be­kapcsoljuk, a k1 kerék forgásiránya meg­fordul és vele a k1 és a k 2 rész viszony­lagos elmozdulása következik be, ami a kapcsolófél visszahúzódását és a lemez-55 kapcsoló oldását eredményezi. A kap­csolónak, illetve a hajtóműnek ez a kivi­teli alakja célszerűen ide-odamozgással dolgozó szerszámgépek hajtásában nyer­het alkalmazást, különösen akkor, ha a íorgásmegfordulás meghatározott pontjá­nak pontos betartására különös súlyt 60 kell helyezni. Meg kell még jegyezni, hogy az ábrázolt f—í2 és g—g 2 ka pcsolók csak az áttekinthetőség kedvéért vannak körmöskapcsolónak rajzolva. Sok esetben ajánlatos e helyen is dörzskapcsolókat 65 alkalmazni. A 3. ábrával kapcsolatban ismertetett kivitel egy ebként megfelel az 1. ábrával kapcsolatban ismertetett kivi­tel működésének. A 4. ábra a gyorsítókapcsolói (Über- 70 holungskupplung) szemléltet, amelyben a kapcsolónak a gyorsítófolyamat: alatti önműködő kikapcsolását hatástalanná tudjuk tenni. Felépítésében a 4. ábra szerinti kapcsoló lényegében hasonló az 75 1. ábra szerinti kapcsolóhoz, azonban a kúpos dörzskapcsoló helyett itt is lemezes kapcsoló van rajzolva. Továbbá a vi­szonylagos elmozdulást létrehozó és a mozgást a kapcsolóra átvivő szerkezet üt 80 lényegesen egyszerűbb. A k és a k2 rész ugyanis a meredek k5 csavarmenettel közvetlenül össze van kötve egymással. Ez a csavarmenet a k és á k2 rész határolt viszonylagos elmozdulását a forgásirány- 85 ban pontosan úgy engedi meg, mint ahogy a 2, ábra szerinti k3 és k 4 ütközővel ér­hető el, de magával ezzel a viszonylagos elmozdulással közvetlenül össze van kötve a k résznek a hossztengely irányában 90 való elmozdulása kapcsolás létesítésére vagy oldására. Ugyanezt a hatást tehát sokkal egyszerűbb módon érjük el. A k1 és a k2 rész elmozdulását itt is szilárd ütközők határolják úgy, hogy az átvitt 95 forgatónyomaték nagyságánali itt ellen­tétben a tehernyomásos kapcsolókkal semmi befolyása nincsen a kapcsolóban fellépő nyomás nagyságára. A vezérelt i kapcsolófél mozgatására itt is másféle 100 szerkezet van, mint az előző ábrában szemléltetett. Az 1 részt ugyanis az i4 állítógyűrűről működtetjük. Äz i és az i4 rész közé rugók vannak helyezve, ugyan­így az i és az a3 rész közé is. Az a tengellyel 105 együttforgó i4 gyűrű mozgatása helyben álló i5 gyűrűvel történik; az e gyűrűből kiálló csap helyben álló í6 vezetékben csúszik és ezzel megakadályozza a gyűrű forgását. További, az i7 kéziforgattyúvsl 110 hajtott i8 gyűrű rajta kiképezett i 9 csavar­felülettel nekinyomódik az i6 gyűrűn elrendezett i10 csúszógörgőknek úgy, hogy az i nyomógyűrűt az i7 kéziforgattyúval

Next

/
Thumbnails
Contents