125602. lajstromszámú szabadalom • Igen rövid hullámokhoz való irányított antenna

Megjelenít 1940. évi december hó 16-án• MAÖYAli KIRÁLYI WMljK SZABADALMI BTRÖSÁS SZABADALMI LEÍRÁS 125602. SZÁM. VII/J. OSZTÁLY. — L. S083. ALAPSZÁM. Igen rövid hullámokhoz való irányított antenna. C. Lorenz Aktiengesellschaft, Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja 1940. évi február hó 24. Németországi elsőbbsége 1939. évi július hó 12. Igen rövid hullámokat gyakran kell irányított antennáikkal sugározni vagy venni. Távolbalátás esetéhen például fontos, hogy oly antennák álljanak rendel-5 kezesre, mélyek kizárólag a távolbalátó adó irányában érzékenyek, mert ezúton a hasznos feszültségnek *i zavarfeszültséghez való néha nagyon, kedvezőtlen viszonyát meg lehet javítani. Ismeretes evég-10 bői egy vagy több dipólnak egy vagy több Tetteik torral együtt való alkalmazása. Ily berendezéseknél a reflektor sugárzási csatolásban van fii 'tuljadonképeni vevődipollal s ennek feszültségét növeli a kettőjükön 15 levő feszültség fázisának a közöttük levő negyed hullámhossznyi térbeli távolságra visszavezethető eltolása folytán, lieílektorok segélyével azonban a feszültséget legfeljebb j/2-el lehet növelni s az ily be-20 rendezések, a. nagyközönségnek szánt távolbalátó vevőkészülékekkel kapcsolatban egyrészt ez okból s másrészt azért sem alkalmasak, mert nagyon terjedelmesek s több oly gyakorlati hátrányuk van, me~ 25 lyek bérházak tetején való felállításukat nem teszik kívánatossá. A találmány szerint az. említett antennarendszerek hátrányait oly fő- és segédsugárzók kombinációjával kerüljük 80 el, melyek nem . egyencsvonalú tengely mentén terjednek el, hanem sík vagy térgörbe mentén. Ily alakú egyes, antennák már ismeretesek; főként az Amerikában használatos úgynevezett hajtogatott an-85 tennák formájában. Ezeknek az egyetlen fizikai értelemben vett előnye azonban irányzási képességük; emellett még csekély térszükségletük is javukra, válik. A találmány szerint két vagy több ily vevővagy adó-sugárzót úgy kombinálunk egy- 40 mással, hogy ne csak sugárzásokkal, hanem csatolás útján is hassanak egymásra, még pedig olyképen, hogy a,z eredő1

feszültség azon a ponton, ahol levesszük az antennáról, nagyobb legyen .annál, ame- 45 lyet egy sugárzóval legjobb esetben elérhetünk. Ezt a következő elgondoláson alapuló elrendezéssel valósíthatjuk meg. A rendes dipól hatása tudvalevőleg abban nyilvánul, hogy a dipól körüli 50 mágneses mező tisztán körforgó, ia villamos mező pedig sarkos. Ha már most egy villamos dipólt úgy hajlítunk meg, hogy végei érintkezzenek egymással, akkor a villamos mezőerősség" iránya mindig 55 érintőleges lesz a sugárzóhoz, e mezőerősséget, tehát kői-függvénnyel lehet kifejezni, a delejes mezőerősség iránya pedig merőleges lesz a villamos mezőerősség irányára. Az ily antenna villamosdelejes go mezőjének elosztását kifejező értéknyíl ennélfogva teljesen hasonló a villamos dipól megfelelő .értéknyilához. Ebből következik, hogy >a( hajtogatott és zárt antenna delejes dipól, a hajtogatott nyílt 65 antenna, pedig villamos dipól. E két dipolfajtát a találmány szerint, kombináljuk egymással, azonban nem úgy, mint a hosszú hullámú irányozó rendszereknél, ismeretes, ahol e kombinációt egy irá- 70 nyozó keretantenna és egy rúdantenna •alkotja, mely utóbbinak nincs irányhatása, hanem úgy, mint a csatolt rajz 1. ábrája, mutatja. Az ábrán az A gyűrű