125602. lajstromszámú szabadalom • Igen rövid hullámokhoz való irányított antenna
2 125602. delejes dipól, a B gyűrű pedig hajtogatott villamos dipól. A B antennának oly irányzóhatása van, melynek folytán a legnagyobb vételi erősség" a nyiit 1' rés 5 irányába, esik. Az A antennának 180 fokos szög alatti részarányos irányzóhatása van,. A két antenna kombinációja oly irányzóhatást eredményez, mely ellentétben a delejes dipólokhoz csak: egyolda-10 lúan, az adó felé nyilvánul. Az .antennarendszer irány diagramíját a 2. ábra szemlélteti. A legnagyobb és legkisebb érték viszonya 1:3. Ismert egyenletek segélyével meg lehet 15 állapítani a delejes dipól hosszát a villamos dipól hosszához mérten meghatározó egyenértékű egyenletet. Előnytelen méretezés elkerülése végett lehetséges azonban az A delejes dipólnak egy további villa-20 mos dipóllal, pl. az 1. ábrában feltüntetett C rúddal való galvanikus csatolása is. Ennek (folytán az A gyűrű átmérője kisebb lehet anélkül, hogy a róla levett feszültség csökkenne. A feszültségnek az 25 A gyűrűn való eloszlását ez •esetben egyrészt- az evvel induktív és kapaeitív úton csatolt B dipól nagy közelsége befolyásolja, másrészt pedig a. járulékos C rúd. Az ily térfogatra nézve a rendes reílek-8() torantennánál kisebb alakzatnak a hatása abban az esetben, ha. a körülbelül a rajz szerinti fekvésű a. ós b pontokhoz egy kis, pl. 130 ohmos hnlhíinellenállású kábel belét, illetve köpenyét kapcsoljuk, úgy 85 nyilvánul, hogy az elért feszültség legalább y 2-el nagyobb (a kísérletek ennél többet mutattak, ami valószínűleg az összehasonlított elrendezés eltérő rezgésszámra való 'hangoltságára volt visszave-40 zethető) annál a feszültségnél, melyet azonos feltételok mellett egy helyesen méretezett villamos dipól egymaga szolgáltat. Ebből következik, hogy ez az antenna hatásában rendes reilektorantennával 45 egyenétékű, mimellett térfogata jóval kisebb emiízénél. Az 1. ábrában példaképen fel vannak tüntetve az antennának a berlini, távolbalátó adó 47,8 millió hertzes, azaz, A= 6,28 50 méteres hullámához szabott méretei. Ha. tekintetbe vesszük, hogy a rendes reflektorantennánál a legnagyobb vételi értéknek a, legkisebb vételi értékhez való viszonya elméletileg ugyan 1:0, vagyis vég-55 felen nagy, de ezt az értéket gyakorlatilag sohasem érhetjük el, mert az antenna .közelében mindig vannak ezt az elméleti viszonyt lerontó másodlagos sugárzók, úgy nyilvánvaló, hogy egy delejes dipólnak és egy a delejes dipólhoz csatolt já- 60 rulékos rúdnak a találmány szerinti kombinációjának: a, rendes reflektor antennával: szemben a. következő előnyei vannak: a) csökkentett helyszükséglet; (55 b) könnyebb felépítés (a járulékos rúd az árbocot, vagy ennek egy résziét képezheti) ; c) tetszetősebb alak. Ez előnyökkel semmilyen hátrányok 70 nem állnak szemben, mert <a< találmány szerinti antenna hatásfoka, minden tekintetben, ugyanolyan, mint a kőt, egymástól: negyed, hullámhossznyi távolságban levő villamos dipólból összotet reflektor- 75 antennáé. Az antenna hangolási karakterisztikáját alkotó frekvenciasáv kiszélesítése végett előnyös lehet az antenna rezgő részei közül kettőt vagy többet egymáshoz ké- so pest elhangolni. Az antenna hozzá vezetését vagy a csőalakú antennában, és az. antennát hordozó árbocban, vagy ezek egyikében lehet elhelyezni. Előnyös lehet csak! a hozzáve- 85 zető kábelbélnek vagy csak a kábelköpeny vezetékének vagy mindkettőnek csővezetékként az an ten na részek belsejében való elhelyezése. Előnyös továbbá az antennáihoz kapcsolt, párhuzamos drótokhói álló 90 vezeték .alkalmazása, mim 1 ellett e vezeték drótjait célszerűen ugyanolyan távolságban helyezzük el egymástól, mint amekkora az antennarészek' egymásközti távolsága. 95 Szabadalmi igények: .1. Igen rövid 'hullámokhoz való irányított antenna, főként távolbalátó vételhez való antenna, jellemezve két vagy több oly dipól kombinációjavál, mely 100 dipólok nem egyenesvonalű tengely mentén terjednek el, hanem sík vagy térgörbe, előnyösen körkerület mentén, s melyek mind sugárzás mind csatolás útján halnak egymásra,. 105 2. Az 1. igénypont szerinti antenna kiviteli alakja, jellemezve egy vagy több villamos dipólnak egy vagy több delejes dipóllal való kombinációjával. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti an- 110 tenna kiviteli alakja, jellemezve egy, delejes dipólként ható villamosan vezető gyűrűhöz kapcsolt oly járulékos rezgőképes .alakzattal, pl. rúddal, mely lehetővé teszi a gyűrű átmérőjének ki- 113
