125588. lajstromszámú szabadalom • Kettős vezérlésű elektroncső és annak kapcsolásai

íy.~»rjís,s. 1—5. ábrái a találmány szerinti csövek egymástól eltérő öt foganatosítási alak­jának elektródarendszereit a rácsrudakra merőleges síkok menteni keresztmetsze­ti teikben ábrázolják, bura, hozzávczetósek, : összekötőszervek és egyéb tartozékok nélkül, A rajz 6a. ábrája az eltérített elektronnyaláb felfogásának egy módját szemléltető váz-10 lat, 6b. ábrája a 6a. ábra szerinti elrende­zésnél fennálló karakterisztikát mu­tatja, a 7a. ábra egy más elektródaalak esetén •Í5 A aló elektronnyalábíelfogást *zemIeHctő vázlat, a, 71). ábra pedig a 7a. ábra szeriuti el­rendezésnél fennálló karakterisztikát mu­tatja. -20 Az 1—o. ábrákon látható csöveknél az (1) katódából kilépő elektronokat először a, tértöltőhatással működő (2) vezérlőrács vezérli, és ezután a (3) árnyékolórács gyorsítja. Az 1. ábrán feltiintetet példa .25 esetében mind a vcz'M'lörács, mind pedig az árnyékolórács kizárólag hosszanti ru­dakból áll, amelyek a katódatengellyel pais huzamosak, rácsdrótmeneteket vagy rács­hálót nem hordanak és úgy vannak elhe­:30 lyezve, hogy egymást fedjék. Ezáltal is­mert módon, az árnyékolórácsáram elek­tronnyalábképződés következtében lényege­sen csökkenthető. A ráesrudak tengelyeinek síkjában egy-egy, a (4) és (5) eltérítőié-S5 meaekből álló, eltérítőrendszer van elhe­íyessve, és így az eltérítőlemezek száma az árnyékolórács rudainak számával •egyenlő, és~ egyenlő a vezérlőrács rudai­nak számával is. Az eltérítőelektródák­-40 nak az a feladatúik, hogy az első két rács által nyalábba összefoglalt elektronkisü­liést váltakozva a (6) vagy (8) f elf ogó­anódákra irányítsák, melyek mindegyike a rajzon ábrázolt foganatosítási példánál „Í5 négy-négy szegmensből áll. Az 1. ábrán világosan látható a találmányra jellemzi) ama jellegzetesség, hogy a pozitív (3) ár­nyékol'óráesrúd helyzete megszabja a (2) vezérlőráesrudakníak, a (4) és (5) elté­;50 rítőlemezeknek, valamint a (6) és (8) felifogóanódáknak mértani helyzetét. A találmány értelmében ugyanis az eltérítő­lemezek síkja a vezérlő- és ámyékoló­ráosrudak középvonalával, valamint a .55 felíogóelektródafelületek középvonalával össze kell hogy essék. Az eltórítővezérlés érzékenységének fokozása céljából elő­nyös* ha az elektronnyaláb keresztmet­szete a belső (6) anódáu minimális. Klek­tronoi)tikailag kifejezve: a (4) és (5) el- 60 térítőlemezck az elektronsugarakat a (6) felületen kell hogy fókuszálják. Azzal, : ,hogy az eltérítőlemezek a rácsrudak ál­tal árnyékoltál) vannak elhelyezve, azt érjük el, hogy pozitív feszültséggel tart- 65 hatók üzemben, anélkül, hogy emtítésre­méltó mennyiségű áramot fogyasztanánk. Ujabb kutatások szerint az 1. ábra sze­rinti elrendezésnél akkor érhetünk el a (6) felületben való fókuszálást, ha az el- 7ü térítőlemezek feszültsége kisebb, mint az árnyékolórács- és anódfeszültség. Egyéb­ként is célszerű, ha az eltérítőlemezfe­szültséget az anódfeszültségnól kisebbre választjuk, minthogy így a (6) anódáról 75 kiinduló szeknndérernissziósáramokat el­kelni lünk. ilint az ábrák jelzéseiből ki­tűnik, a csőben minden második eltérító­lemez van egymással összekapcsolva. Az így kapott két rendszert célszerűen azo- 80 nos egyenáramú pozitív előfeszültségre kapcsoljuk, az eltérítőváltófeszültséget azonban csak e rendszerek egyikéhez ve­zetjük. Az 1. ábra szerinti foganatosítási példánál a (8) anóda miuikaanóduként 85 működik, míg a (6) anódának csak az a feladata van, hogy az eltérítővezérlés által eltérített elektronáramoit felvegye. A (6) anóda ennek folytán állandó poten­ciálon van. Abból -ai célból, hogy a munka- 90 anódakör belső ellenállását növeljük és a különböző átmérőjű hengerfelületeken fekvő (6) és (8) anódák közötti szekundér­emissziókicserélődést meggátoljuk, e két ielfogóelsktródarendszer között a rajzon 95 jelzett módon elhelyezett (7) fogórácsot alkalmazunk, amely a csövön belül, vagy esetleg azon kívül, a katódával van ösz,­szokötve. Az 1. ábrán feltüntetett elektródákkal 100 ellátott esőnél, a (6) és (8) felfogóelektró­dák kivételével, valamennyi elektródát gyakorlatilag árammentesnek tekinthetjük. A tértöltésvezérlésű elektroncsövek sörét- . zajára („Sehrotteffektusára") vonatkozó 10§ újabb vizsgálatok értelmében a járulékos zúgás a háromelektródás csövek igen cse­kély zúgásával szemben egyedül az áram­elágazás módjától függ. Ha például az .. elektronokat két fel fogóelektróda veszi 110 fel, úgy azok az elektronok fokozzák a zúgást, amelyeknek pályája nincsen mér­tanilag pontosan meghatározva és me­lyeknek töltése a valószínűségi törve- u. nyéknek van alávetve. Közönséges ve- US zórlőrácselrendezésekné'l . a rácshuzalok

Next

/
Thumbnails
Contents