125588. lajstromszámú szabadalom • Kettős vezérlésű elektroncső és annak kapcsolásai
135588. 3 kiterjedése olyan, csekély, hogy gyakorlatilag az egész rácsáramíelvétel alá van vetve az ingadozási törvényeknek. A találmány szerinti elrendezésnél ezzel 5 szemben ez a bizonytalanság a minimumra van csökkentve, minthogy az áramingadozás lehetőiSége csakis aa elektronsugárnyaláhnaík a (6) és (8) anódák közötti átmenete pillanatában áll fenn. 10 Ha az 1. ábra szerinti elrendezésnél a belső ellenállást tovább akarjuk növelni, a (6) anóda előtt vagy mögött további rácsot alkalmazhatunk, vagy pedig (6a) rácshuzalokat feszíthetünk ki a (6) anóda-15 szegmensek között, melyek némi áramot felvesznek r ugyan, de a (8) anódák .árnyékolását nagy mértékben növelik. A 2. ábrán feltüntetett további kiviteli példánál azonos hengerfelületen elrende-20 zett két szimmetriikus (6) és (8) anódrendszert alkalmazunk és a (7) fogórácsot, az anódák és eltérítőlemezek között helyezzük el, aíni által a kimenőkör ellenütemben való táplálása válik lehetségessé. 25 Az első vezérlőrács meredekségének növelésére természetesen alkalmazhatunk a rácsrudakon megerősített, pl. csavarvonalalakú rácsmeneteket vagy rácshálókat is. Abból a célból, hogy az első vezérlő-30 rács ós eltérítőlemezek közötti, ezáltal megnövelt, kapacitást csökkentsük, a (2) vezérlőráos és a pozitív feszültségen tartott (3) árnyékolórács közötti további (3a) árnyékolórácsot helyezhetünk el, amely 35 szintén meneteket hordhat és célszerűen katódpotenciálon van. E (3a) rácsnak a nyalábosítás és árnyékolás céljából ugyanannyi számú, pl. négy vagy több rácsrúdja kell hogy legyen, mint a pozitív (3) 40 árnyékolórácsnak. Ebben az esetben lehetségessé válik a (2) vezérlőrácsruda'k számának az árnyékolóracsrudak száma alá való csökkentése és ezzel a katód a jobl) •kihasználása is (3. ábra). 45 Az 1—3. ábrák olyan elektródaelrendezésekre vonatkoznak, amelyeknek katódái hengeresek és melyeknél a rácsrudak a fcatódatengellycl párhuzamosak. Ugyanezt a villamos hatást érhetjük azonban el 50 olyan lapos katódák alkalmazásával is, melyeknek hossztengelye a rácsrudakéval párhuzamos. A 4. ábra ilyen foganatosítási példát mutat, a működésmód és a jelölések ugyanazok, mint az 1. ábra sze-55 rinti példánál. A találmány szerint készíthetők azonban el az olyan csövek is. amelyeknél az elektronsugarak nyalálbosítása nem az elektródarendszer hosszirányában, hanem keresztirányban törté-1 nik. Ebben az esetben a rácsrudak, nem 60= párhuzamosak az elektródarendszer hossztengelyével, hanem arra merőlegesek. Az Ő. ábra a keresztiránynyalábosítás példáját mutatja, amelynél hengeres (1) katódát alkalmazunk. E példa esetében a (2) 65 vezérlőráos és a (3) árnyékolórács rudai gyűrűalakűak, a (4) ós (5) eltéritőlemezrendszer eltérítőlemezei viszont körgyűrű7 alakúak és a (6) és (8) anódák hengerköpenyfelületekbőr állnak, míg (7) az 1, ábra 70 szerintihez hasonló elhelyezésű fogórácsot jelöl. Abban az esetben (1—5. ábra), melyben ' _ a második, eltérítéssel Végzett; vezérlés abban áll, hogy az elektronnyalábokat a se- 75 gédanódrendszerről a munkaanódrendszerre irányítjuk, az elektródakörvonalak különleges kialakításával a munkaanódíáramnak a (4) és (5) elektródáik eltérítő-1 Vezórlőfeszültségétől való kívánt függését 80 -érhetjük el. Ezt a találmány szerint a segédanódarészek és/vagy az eltérítőlemezek körvonalának különleges kialakításával érhetjük el. Ha ugyanis az említett elektródáknak az elektronáramlás irányára ha- 85 rántirányú oldalsó határoló vonalai a rácsrudakkal, illetve az eltérítőlemezek síkjával párhuzamosak, akkor az elektron- -• nyaláb bizonyos eltérítőtfeszültségnél ke1 resztmetszetének egész, hosszában egy- 90, szerre éri a felfogóanódát és így lineáris áramelosztási karakterisztikát kapunk. Az ilyen elektróda'kialákítást szemléltető 6. ábra » fel fogóelektródák nézetét mutatja az elektronok repülési irányából nézve és 95. róla látható, hogy ilyen eiektródakialakításnál, midőn a (6) elektródák oldalélei az elektronnyaláb keresztmetszetét oldalt határoló (A) és (B) egyenesékkel párhuzamosak, eltérítéskor az elektronnyaláb 100» egész hosszában egyszerre éri vagy hagyja el a ((>) elektródát. A 6b. ábra a 6a. ábra szerinti elrendezésnek megfelelő áraméi- -oszlási karakterisztikát (azaz a [81 elektróda áramát az eltérítőlemezek feszültsé- 105 gének függvényében) mutatja, amelynél az (a) pont a vonalszerű keresztmetszetű elektronnyaláb (A) szélének, a (b) pont pedig az elektronnyaláb (B) szélének a (0) elektródára való felcsapódását jelöli, UQ Tetszőleges görbe alak létrehozására gondoskodnunk kell arról, hogy az elektronnyaláb cltérítéskori átmenete a (6) elektródáról a (8) elektródára és viszont az elektronnyaláb keresztmetszetének egész j.j[§, hossza mentén ne egyidejűleg történjék.
