125422. lajstromszámú szabadalom • VIlágító-berendezés

125422. H elhelyezett láinpából.Ez a fal Vjagy mellső felület, mint előbb kifejtettük, egészben vagy részben fényáthocsátó vagy fényt át nem bocsátó lehet. A szögel, amelyet •T a fenék á mellső felülettel alkot, a helyi feltételeknek megfelelően választjuk.. E szerelvény egyik ípgaiiatosítási alakjának sík mellső fala és sík fenékrésze van, melyek éleiken oldalfelülelek útján vannak 10 összekapcsolva. Egy másik íogaimtosítási alaknál a mellső felület görbe és lényegileg sík fenékrészhez van erősítve. Ez cselben a mellső felület az oldalfelületekhez csatlakozik. 16 A lámpafoglalat a szerelvényen többíéleképen rögzíthető. Célszerű, ha a lámpafoglalatot, a fenékhez erősítjük, mimellett ez- a foglalat a fenékrészen egészben vagy részben átnyúlhat. Hogy a szerel-20 vényt különböző méretű helyiségekhez tegyük alkalmassá, ajánlatos a lámpafoglalat elhelyezése a szerelvényben akként, hogy a magassági iránvban beállítható legyen. ; 25 A bura alakjára vonatkozóan a következőt jegyezzük mieg: Mi azt találtuk, hogy különösen jó megoldás kapható, ha n bura visszaverő részét vagy az egész burát egy íorgás-30 test részének vagy oly íoTgástestnek alakítjuk ki, amely másodfokú görbékből (célszerűen parabolái-eszekből) álló forgóvonalnak tengelyvonal körüli forgásából keletkezett. A tükrözés hatását egy vagy 35 két olyan felület alkothatja, amelyek a forgástengellyel legfeljebb l()"-os szöget alkotnak. A felület helyzete a lámpától kisugárzott fény szélességi szórásától lügg. 40 Mi azt találtuk, hogy általában különösen hatásos felületi megvilágítást kapunk, ha a fényforrások 1 m távolságban vannak egymástól. Az előbb említett ismert berendezéseknél a megfelelő távol-45 ság legfeljebb 40 cm volt. úgyhogy a találmány szerinti berendezés e tekintetben is lényegesen előnyösebb. A kisugárzott fény a megvilágítandó felületen jelentékenyen gazdaságosabb módon oszlik 50 el, mint az ismert berendezéseknél. Célszerű, ha a lámpában levő izzótestet a tükrözés egyik meridiansíkjában helyezzük el. A burányakat a buratesthez különböző 55 módon erősíthetjük. Így pl. ezt a nyakat a bura hossztengelyében rendezhetjük el. Ha azonban kívánatos, hogy a szerelvénynek lehetőleg kis magasságot adjunk, a buranyakat a forgástest oldal élein előugróan is elrendezhetjük. 60 Az, 1. és 2. ábra a mennyezetvilágítás szokásos rendszerét oldalnézetben, illetve elölnézetben mutatja. A helyiség 1 oldalfalára egy-egy izzólámpát tartalmazó, kiípalakú 3 reflektor 65 van szerelve. A reflektorok A—A tengelyvonala oly helyzetű, hogy az 5 meiiynyezettel (b) szöget akként zárnak be, hogy a fénykévék a mennyezetet megvilágítják. 70 Az 1. és 2. ábrák a 3 reflektorokkal ké-' vézett fénysugarak G fényeloszlási görbéit is miutatják. E görbéknek mindkét vetületben ugyanaz az alakjuk van, amihez megjegyzendő, hogy a 2. ábrán toeraj- 75 zolt görbék az A—A tengelyvonalon átmenő az 1. ábra síkjára merőleges síkra vonatkoznak. Gyakorlatilag tudvalevőleg csakis ké vézett fénnyel foglalkoztak. A lámpából közvetlenül kilépő fény ama 80 része, amelyet a reflektorok nem köveznek, ebből a szempontból elhanyagolható. Látható, hogy a mennyezet ama részén, ahol a fénykévék a" mennyezetet érik. világos fényfolt keletkezik. Ez a fényfolt a 85 választott berendezés esetében ellipszisalakú és a fényfoltot a 2. ábrán a 7 eredményvcnal jelzi. Különösen a 2. ábrán látható, hogy a mennyezet nagy része megvilágítatlau marad. A 7 folíok ugyan 90 oldalt összefogódnak, amit a C távolság helyes választásával lehet elérni, azonban a 7 foltok és íi helyiség 1 függélyes fala között olyan övezet, létesül, amely a. foltoknál lényegesen sötétebb. A 7 foltok 95 jobb oldalán (2."ábra) ugyanez a hátrány mutatkozik. Lényegesen előnyösebbé válnak a viszonyok, ha az 5 mennyezet megvilágítására a találmány szerinti 8 világítóberen- 100 dezést alkalmazzuk (3. ábra). Ennél a helyiség 1 oldalfalára a 9 izzólámpát tartalmazó 2 szerelvény van erősítve. A 9 izzólámpát egyszerűség kedvéért függőleges ellipszisnek rajzoltuk. A burafal alakja- 105 nak és ,a rajta alkalmazott tükrözésnek megfelelő választásá.val, amiről a továbbiakban, még szó lesz, elérjük azt, hogy a féuyeloszlás görbéje függélyes síkban a 3. ábrán mutatott alakú. 110 A 4. ábra kapcsán a fényeloszlás <o görbéjének alakját pontosabban vizsgáljuk. A 4. ábrán 5 ismét a helyiség mennyezetét. 9 pedig a lámpát jelöli. A fényeloszlás görbéje a. 10 vonallal ábrázolt H» alakú. Hasonlóan, mint az 1. és 2. ábra-