125422. lajstromszámú szabadalom • VIlágító-berendezés

i iSÍM'iSÍ. kori, a fényeloszlásnak e görbéje poláris alakú. Az, 0 pont (a bura középpontja) tetekintendő pólusnak. Ez. a görbe mutatja, hogy .azok a gyertyaerosségek, amelyek 5 a B—B vízszintes vonallal aránylag nagy szöget zá.;rnak be-, lényegesen kisebbek, mint azok, amelyeknél a megfelelő gyertyaerőssógve'ktor és a, B—B vonal közötti szög kisebb. Ennek az a következménye, 10 hogy a mennyezet ama részeit, amelyek nagy távolságra vannak a lámpától, lényegesen nagyobb gyertyafény világítja w&g, mint a mennyezetnek a lámpa közyetien közelében levő részeit. Ezzel elér-15 jük azt, hogy a menyezet teljes felületén meglehetősen egyenletes erősségű megvilágítást kap. A szélesség irányában is sokkal előnyösebb a fényelószlás, mint más berendezé-20 seknél. Az 5. ábra mutatja, hogy a kisugárzott fénykéve lényegesen nagyobb, mint az, amelyet az 1. és 2. ábrán a 3 reflektorral kapunk. Ez lehetővé teszi, hogy az egyes 25 fényforrásokat egymástól lényegesen nagyobb távolságra helyezzük el, mint az ismert mennyezet-világítási rendszereknél. A 6. ábra távlati képben mutatja azt a 30 fényfoltot, amely a burahossztengelyne merőleges síkon keletkezik. Ezt a siklót 5 jelöli és e síkot pl. a 3. ábra szerinti mennyezet képezheti. A lámpát 9, a burahossztengelyvonalat Z—Z jelöli. Megjegy-35 zendő, hogy a bura hoBsztengelyvonalán a nyiaknélküli buratest hossztengelyiéit értjük. A nyak a bura különböző helyein lehet ráerősítve. A bura tükrözött részét 25 jelöli. Ennek a tükrözésnek a közép-40 síkja a ZOX síkba, esik. Az 5 felületen a lámpa által előidézett 26 fényfolt keletkezik, amelyben a kettős vonalkázással megjelölt szakasz van, amely az XX vonalon és ennek közvetlen közelében fekszik. E 45 szakasz ama területen belül, amelyet a ZZ tengellyel 20°, illetve 75»-os L és L, vonalaknak a ZZ tengely körüli forgásakor létrejövő kuppalástok S és S2

metszésvonalai határolnak, á megvilágítás erőssége 50 tekintetében legfeljebb 1:10 nagyságrendű különbségek mutatkoznak, mimellett a legnagyobb megvilágítási erősségek a kettősen vonalkázott szakaszmak a lámpához legközelebb eső részében adódnak. Az $f, említett kúpok esúcsszögeinek nagysága tehát 40°, illetve 150°. Az' 5 felület egyszerűen vonalkázott részén, amelyet az említett kuppalástok Sí és S3

metszésvonalai, továbbá az 5 felületben fekvő éj a XX tengellyel 45°-nyi szöget bezáró L3 60 és L4 vonalak határolnak, legfeljebb 1:20-nyi megvilágítási intenzitási különbségek mutatkoznak. * Most a 3. ábra alapján még a fényforrásnak helyiségben való elhelyezését vizs- 65-gáljuk. A két oldalfalai, 1 és 11, a padlót 12 jelöli. Olyan helyiséget veszünk számításba, melynek b szélessége kb. 4, h magassága pedig 2.50 m. A 2 szerelvény oly alakítású vagy kivitelű és a 9 lámpa 70 akként van a szerelvényben elrendezve, hogy a helyiség legkülső C szögletét a 33 gyertyaerősségvektor még éppen megvilágítja, mimellett a fény eloszlási görbében előforduló valamennyi vektor közül ennek 75. a vektornak van a legnagyobb értéke és az a megfigyelő, akinek a szeme e tekintetben a legkedvezőtlenebb helyzetben van, nem láthat a lámpából közvetlenül jövő fénysugarakat. Azt a helyet, ahol e 80 megfigyelőnek szeme van, D jelöli. y Megjegyzendő, hogy a gyakorlatban áoha nem forog fenn laz a veszély, _, hogy a megfigyelő az izzótestet a 14 lámpában láthatja; ezt a 2 szerelvény mellső felülete 85 megakadályozza. Előfordulhat ellenben azí, hogy a megfigyelő a tükrözött burarész legfelső részét láthatja, ami kellemetlenül hatna rá. Látható, hogy ez elkerülhető, ha a 2 ernyő mellső felületének! helyzetét és 90 alakját megfelelően választjuk. Még arra is rá kell mutatni, hogy olyan esetekben, > amikor a helyiség b szélessége a h magassághoz képest igen nagy, kívánatos lehet a helyiség mindkét oldalán, tehát az 1 és 95 11 oldalfalak mindegyikén 8 világítóberendezések elhelyezése. Általában azt lehet mondani, hogy a megfigyelőt a buratükrözés legfelső részének meglátása ellen eléggé védi, ha a 2 100 ernyő mellső felülete a kibocsátott, mind az izzótestből, mind a tükrözött burarészről jövő fénysugarakat a mennyezet felülete és a legszélső kibocsátott fénysugár által alkotott olyan (a) szög alatt fogja 10» fel, melynek, értéke legfeljebb 40°. Hogy a berendezés különböző méretű helyiségekhez legyen alkalmazható, ajánlatos továbbá a lámpának a szerelvénybein elállítható elrendezése. 110 Ha a kóvézett fény az 5 mennyezet legtávolabbi részét világítja meg, a fényforrás közvetlen közelében levő részit mind a kévézett fény, mind azoki a fénysugarak is megvilágítják, amelyeket a belülről cél- 115 szerűen szétszórva visszaverőnek kialakí-