124855. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elágazó, vagy nagyobb mértékben elágazó láncú telített szénhidrogének előállítására, elágazás nélküli, vagy kevésbbé elágazó láncú telített szénhidrogénekből
4 1-^4855. 500 órás üzem után, 23%,-ra csökkent, az összes előállított butánmennyiség pedig katalizátorliterenként 75 kg volt. VIII. példa: 5 100 g normál pentánt és 10 g porított alumíniumot 1 liter űrtartalmú V2 A-acélautoklávba helyeztünk., azután 10 g száraz sósavat nyomtunk az autoklávba. 10 órán át, 40 C°-on végzett forgatás, a 10, katalizátornak dekantálása és lúggal való mosás után, 28.4% izopentánból és 71.6% normál pentánból álló reakcióterméket kaptunk. Melléktermékek nem keletkeztek. 15 Ha a műveletet egyébként azonos fel" tételek mellet végeztük, de alumínium helyett vele egyenlő mennyiségű alumíniumkloridot használtunk, akkor 42.6% izobutánból, 2.6% normálbután-20 ból, 22.2•% izopentánból, 7.6% normál pentánból és 25% magasabban forró termékekből álló reakcióterméket kaptunk. Az alumíniumklorid önmagában véve 25 tehát elősegítette az izomerizálódást, de pentán izomerizálása esetén, egyidejűleg tetemes mennyiségű melléktermék keleti kezett. Ha azonban alumíniumkloridet és alu-30 mírtiumot együttesen használtunk, pl. sósav jelenlétében, akkor melléktermék egyáltalában nem. végy legalább gyakorlati mennyiségben nem keletkezett, mimellett a kapott izopentán mennyisége 35 nagyobb volt. IX. példa: 100 g normál pentánt, 1 g porított alumíniumot és 20 g alumíniumkloridot 1 liter űrtartalmú V2 A-acél-autoklávba 40 helyeztünk, azután az autoklávba 10 g sósavat nyomtunk. 10 órán át, 40 C°-on végzett forgatás, a katalizátor dekantálása és lúggal való mosás után, 54.1 % izopentánból, 45.3% normál pentánból 45 és 0.6% izobutánból álló reakcióterméket kaptunk. X. példa: 100 g normál pentánt, 6 g porított alumíniumot és 10 g alumíniumkloridot 50 1 liter űrtartalmú V2 A-acél-autoklávba helyeztünk, azut utoklávban 10 g sósavat nyomtunk. 5 órán át 100 C°-on végzett forgatás, a katalizátor dekantálása és lúggalvaló mosás után, 43.4% 55 izopentánból, 55.3% normál pentánból és 1.3% izobutánból álló reakcióterméket kaptunk. Ha az eljárást egyébként azonos feltételek mellett, 180 C°-on végeztük, akkor 34.2% izopentánt, 55.4% normál pentánt, 6 6.5% izobutánt és 3.9% magasabb forrpontú szénhidrogéneket kaptunk. Figyelemreméltó, hogy alumínium és sósav jelenlétében az alumíniumklorid gyakorlatilag semmiféle változást nem 6 szenvedett és hosszú időn át aktív maradt míg ha csupán alumíniumkloridot használtunk katalizátorként,sósavval együtt, az alumíniumklorid csakhamar hatástalanná vált és olajos tömeggé alakultát. 7 XI. példa: 80 g normál butánt, 1 liter űrtartalmú forgó autoklávban, 40 g alumíniumkloriddal és változó mennyiségű alumíniummal — 20 C°-on mért — kb. 7 4 atm. parciális nyomású sósav alkalmazása mellett, 4 órán át, 120 C°-on tartottunk. 1 g alumínium jelenlétében (a keletkező hidrogén koncentrációja a reakcióközegben kb. 0.3 mol% volt) s 8 bután 20%-a alakult át izobutánná, míj 1.6 g alumínium jelenlétében a butánnak több, mint 50%-a izomerizálódott és kb. 7%-a nem (C4 ) szénhidrogénekké alakult át. Még több alumínium alkalmazásánál 8 a kapott izobutánhozam újból csökkent. Az ugyanily reakciófeltételek mellett, de alumínium nélkül végzett összehasonlító kísérletnél csupán 7% izobutár keletkezeit, a normál butánnak töbl s mint 80%-a pedig bomlási termékekki alakult át. XII. példa: 100 g 85.9% normál pentánból é; 14.1 % izopentánból álló keveréket 1 litei £ űrtartalmú forgó autoklávban, 10 g alumíniumklorid és 6 g alumínium jelenlétében, 21 atm. parciális nyomású sósav alkalmazása mellett, 5 órán át, 40 C°-or tartottunk. Azt találtuk, hogy a normál 1 pentánnak kb. 75%-a alakult át izopentánná. XIII. példa: 62 g normál hexánt és 3.1 g alumíniumkloridot 1 liter űrtartalmú Va A-acél- i autoklávba helyeztünk. Azután sósavai nyomtunk be 10 atm. nyomáson, majd hidrogént nyomtunk be, 20 C°-nál méri 25, 45, illetve 60 atm. nyomáson. A;.