124855. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elágazó, vagy nagyobb mértékben elágazó láncú telített szénhidrogének előállítására, elágazás nélküli, vagy kevésbbé elágazó láncú telített szénhidrogénekből

l'44H5ü. autoklávot, 80 C°-on, 16 óra hosszat forgattuk. Az eredmények a következők voltak: Keletkezett alacsonyabb forr-Keletkezett pontú szénhidroizohexánok gének főleg izopentán és izobután. Benyomott hidrogén nyomás 25 atm. 45 atm. 60 aim. kb. 16% kb. 59% kb. 17% XIV. példa: kb. 37% kb. 7% kb. 0% 100 g normál hexánt, 10 g sósavat és o 20 g alumíniumot 1 liter űrtartalmú V2

A-acél-autoklávba helyeztünk, azután az autoklávot, 10 órán át, 40 C°-on, forgásban tartottuk. A reakciótermék 1.6 súlyszázalék izobutánból, 1.5 súlyszázalék 5 izopentánból, 26 súlyszázalék izohexánból és 70.9 súlyszázalék normál hexánból állott. XV. példa: 100 g normál hexánt, 10 g sósavat, o 6 g alumíniumot és 5 g alumíniumkloridot 1 liter űrtartalmú V2

A-acél-autoklávban, szobahőmérsékleten, 10 órán át, forgásban tartottunk. A reakciótermék 2.0 súlyszázalék izobutánból, 3 súlyszázalék 5 izopentánból, 17.4 súlyszázalék izohexánból és 77.6 súlyszázalék normál hexánból állott. XVI. példa: 62 g normál hexánt, 3.1 g alumínium-10 kloridot és 1.6 g normál butilkloridot 1 liter űrtartalmú V2

A-acél-autoklávba helyeztünk; hidrogénnek 60 atm. — szobahőmérsékleten mért — nyomáson való benyomása után, az autoklávot, 16 órán 5 át, 80 C°-on, forgásban tartottuk. E reakciófeltételek mellett, a sósav a reakció közben fejlődött. A reakciótermék, át nem alakult normálhexánon és csekély mennyiségű alacsony forrpontú szén•o hidrogéneken kívül, 21.7 súlyszázalék izohexánt tartalmazott. XVII. példa: 100 g normál butánt, 30 g alumíniumkloridot és 2 g poralakú magnéziumot .5 1 literes V2

A-acél-autoklávba helyeztük és azután 10 g sósavat nyomtunk be. 4 órán át, 120 C°-on végzett forgatás után, a reakciótermék — az alumíniumklorid, magnézium és sósav eltávolítása ,0 után — 60.4% izobutánból, 34.5% normál butánból, továbbá 5.1 % bomlási és polimerizációs termékekből állott. Egyébként azonos feltételek mellett, de 10 g magnézium jelenlétében, a kapott reakciótermék 25.3% izobután és 74.7% 55 normál bután keveréke volt. XVIII. példa: Ha az eljárást a XVII. példában leírt módon foganatosítottuk, de magnézium helyett 20 g porított rezet használtunk, 60 akkor a rekaciótermék 39.5% izobutánt, 60.1 % normál butánt, továbbá 0.4%, bomlási és polimerizálciós termékeket tartalmazott. XIX példa: 65 Ha az eljárást a XVII. példában leírt módon, de magnézium helyett 5 g ezüsttel foganatosítottuk, a reakciótermék 56.6% izobután, 37.3% normálbután, továbbá 6.1 % bomlási és polimerizációs 7ó termékek keveréke volt. XX. példa: Kb. 10 mol% izobutánból, kb. 89 mol % normálbutánból és kb. 1 mol% hidrogénből álló gázkeveréket, amelytt a 75 butánok és but ének keverékének hidrogénezésével kaptunk, reakciós toronyba vezettük be ennek alján;a reakciós torony oly katalizátorral volt megtöltve, amely 70 súlyszázalék (0.3 súlyszázaléknál ki- 80 sebb vastartalmú) ipari alumíniumkloridnak és 30 súlyszázalék — kb. 300 C°-on megszárított — kaolinnak kb. 5 mm átmérőjű labdacsokká sajtolt keverékéből állott. Az áthaladó gázkeverék mennyi- 85 sége óránként és katalizátor-literenként 0.65 kg volt. A gázkeveréket előzetesen, szilikagéllel vagy szilárd káliumhidroxiddal való érintkezés útján megszárítottuk és a többi szennyeződésektől úgy szaba- 90 dítottuk meg, hogy szobahőmérsékleten ipari alumíniumklorid, majd klonyhasó fölött vezettük el. A gázkeverékkel együtt kb. 8 mol%sósavat vezettünk a reakciós toronyba. 95 A reakciós toronyban 90—95 C° hőmérséklet és kb. 15 atm. nyomás uralkodott. A torony alján a képződött iszapot összegyűjtő készüléket rendeztük el, az iszap folytonos eltávolításának lehetővé 100 tételére. A torony tetején távozó reakcióterméket, a magával vitt alumíniumklorid leválasztása céljából, előbb, hűtött térbe