124855. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elágazó, vagy nagyobb mértékben elágazó láncú telített szénhidrogének előállítására, elágazás nélküli, vagy kevésbbé elágazó láncú telített szénhidrogénekből
2 124855. •záló katalizátoroknak aktivitása, extrém hidrogénnyomásoknál csökken. így pl. pentánnak 40 C°-on végzett izomerfzálása esetén, kb. 200 atm. hidrogénnyomásnál, 5 mely a folyékony szénhidrogénfázisban kb, 15 mol %-os" hidrogénkoncentrációnak felel meg, már nem észlelhető izomerizálódás. Valamely adott időpontban az optimális hatás elérése után tehát a 10 hidrogénnyomás további növelése már mindinkább csökkenti az izomerizálódást. A találmány szerinti eljárás a gázfázis-Lan ép úgy foganatosítható, mint a folyékony fázisban, még pedig akár szakaszos, 15 akár folytonos üzemben. Ha az eljárást a gázfázisban foganatosítjuk, akkor többnyire már igen csekély, pl. 1 % vagy még ennél kevesebb hidrogén jelenléte is elegendő a reakció menetére 20 jellegzetes kedvező hatás kifejtésére. A hidrogén jelenléte azonban nemcsak a nemkívánatos mellékreakciókat akadályozza meg, hanem — már igen csekély mennyiségben is — kedvező hatást fejt 25 ki a katalizátorra is, melynek aktivitása sokkal lasabban csökken, mint az eljárásnak hidrogénnélküli kivitelénél. Az alumínium halogénsói, melyek közül főleg a klorid és bromid jön tekintetbe, 30 vagy önmagukban, vagy más iners-anyagokkal, pl. horzsakővel, szilikagéllel, kaolinnal, terranával, aktivált timfölddel és más hasonló hordozóanyagokkal kapcsolatban alkalmazhatók. A találmány sze-85 rinti eljárást célszerűen aktiváló anyagok jt.'lenlétébenfoganatosítjuk, melyei közül, példaképen, a hidrogén halogén-vegyületeit, pl. sósavat, az alkil halogénvegyületeit, pl. propilkloridot, valamint a ter-40 cier butilkloridot említjük meg. Az alumínium halogénsói esetleg kettős vegyületek alakjában, vagy más anyagokkal, pl. aromás alkilekkel, pl. tripropilbenzollal és más effélével létesített 45 komplexvegyületek alakjában is alkalmazhatók. Ha az eljárás foganatosításánál, aktiváló anyagként, a hidrogén halogénvegyü-Jeteit használjuk, akkor az alumínium 50 halogénsóinak aktivitása a jelenlevő hidrogén halogénvegyület mennyisége növekedésének arányában fokozódik. Ha tehát az izomerizálást pl. a folyékony fázisban végezzük, akkor annál jobb átalakulást 55 érünk el, mennél nagyobb a sósav választott parciális nyomása. A hidrogén halogénvegyülete nyomásának fokozása, — különösen magasabb hőmérsékleteknél — az izoszénhidrogénekké való átalakulás elősegítésén kívül, alacsonyabb szénhidro- 60 génekké való fokozottabb bomlásával is jár, mely bomlást azonban teljesen vagy lényegileg kizárjuk, ha a találmány szerint hidrogén jelenlétében dolgozunk. A találmány szerinti eljárás egyik 65 sajátos foganatosítási módjánál a hidrogént — és esetleg az alumínium halogénsóit is — egészen vagy részben a reakciófeltételek mellett, vagyis a reakció folyamán fejlesztjük. A hidrogént oly fémek- 70 bői fejleszthetjük, amelyek száraz sósavgáz hatására hidrogént fejlesztenek, pl. a magnéziumból, alumíniumból, rézéből, cinkből és ezüstből, az alumínium halogénsóját pedig alumíniumból és a 75 hidrogén halogénvegyületeiből, különösen sásavból, vagy más halogénvegyületekből, pl. tercier butilkloridból, tionilkloridbólvagy a PbS04 .2HCl és CuS0 4 .2HCl típusú kettősvegyületekből állíthatjuk 80 elő. Az eljárás e- foganatosítási módjánál felhasznált fémeket akár önmagukban, akár más fémekhez keverve vagy ötvözve, por, reszelek vagy forgács alakjában alkal- 85 mázhatjuk. A fémek pl. magasabb normál potencia]ú fémek sóinak oldataival aktiválhatok. Pl. alumínium esetében szublimátoldattal aktiválhatunk. Az alumínium higannyal úgy is aktiválható, 90 hogy a reakcióedénybe kevés higanyt is adagolunk. A reakcióközbeni hidrogénfejlesztéshez használt fém mennyiségét a hidrogén halogén vegyületeihez viszonyítva úgy 95 választhatjuk meg, hogy az egész fémmennyiség vagy annak csupán egy része alakul át. A találmány szerinti eljárásnál, a hidrogénen kívül, máa gázok is jelen lehetnek, 100 pl. nitrogén vagy széndioxid. Azt találtuk, hogy vasvegyületeknek, pl. ferrokloridnak jelenléte a katalizátorként használt alumínium-halogénsó katalizáló aktivitását hátrányosan betolva- 105 solja. Ezért a találmány szerinti eljárásnál célszerűen oly alumínium-halogénsókatalizátorokat használunk, melyek semmi vagy csupán csekély — pl. 0.5 %-nyi — vasat tartalmaznak. Ez okból a reakció- no edényt vagy a berendezésnek a katalizátorral érintkezésbe jövő részeit célszerűen oly szerkezeti anyagból készítjük, amely a katalizátornak nem ad le vasrészecskéket. Ilyen alkalmas anyagok egyes, 115 különleges acélok, pl. a V2 A-acél.
