124759. lajstromszámú szabadalom • Eljárás víz- és oxidmentes magnéziumklorid előállítására

Megjelent 1940. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEIRAS 124759. SZÁM. IV/h/l. OSZTÁLY. — JF. 8916. ALAPSZÁM. Eljárás víz- és oxidmentes magnéziumklorid előállítására. I. G. Farbeniiidustrie Aktiengesellschaft, Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1929. évi szeptember hó 2.* Németországi elsőbbsége 1928. évi október Hó 4. MagnéziuniKoridnak magnezitből, szén­ből és 'klórból való1 előállítására már szá­mos eljárás ismeretes. A legkézenfekvőbb út azonban, hogy nyers magnezitet darar 5 bos alakban alkalmazzanak és nyers mag­nezitnek széndarabokkal való keverékét magasabb hőmérsékleteken klórral rea­gáltassák, eddig még nem bizonyult jár­hatónak. Ha ugyanis a reakciót a magné-10 ziumklorid olvadáspontja alatti hőmérsék­leteken foganatosítjuk, akkor kitűnik, hogy a reakció csupán a maghszitdarabok fe­lületére korlátozódik, míg az olvadáspont fölött vezetett reakció mindig magnézium-15 oxiddal erősen szennyezett klórmagnéziu­mot adott, ami a további felhasználáshoz, pl. elektrolitos célokra használhatatlan volt. Ezért szükségessé vált, hogy a magnezitot előzőleg mindig porrá őröljék, majd szén-20 tartalmú anyaggal keverjék és az ekként kapott terméket megfelelő alakítása után klórozzák. Ügy találtuk, hogy a darabos magnezit­nek a magnéziumklorid olvadáspontja fö-2» lőtt való klórozásának eredménytelensége arra vezethető vissza, hogy a keletkező megöm lesz tett magnéziumklorid nem kló­rozott magnézíumoxidoit old!, miinek kö­vetkeztében rövidesen az olvadáspontja 30 tetemesen növekszik és egyidejűlieg a mag­néziumkíforid megvastagodik. Ennek az a következménye, hogy a termék a szóban­llévó'i reakciós hőmérséklieíeken is gyorsan megdermed és a még oxidtartallmú mag-35 nezitdarabofcat kéreg allakjábaín burkolja, úgyhogy a további reakció megáll. Kitűnt továbbá, hogy a reakció e kü­lönleges viszonyait tekintetbe vevő elrende­zéssel a víz- és oxldmentes magnézium« klorid előállításánál nyers magnezitet vagy 40 magnezit kőzeteket is sikerül feldolgozni magnéziumkibriddá a magnéziumoxidnak szén jeleinlétében a , magnéiziumklorid ol­vadáspontja fölött való klórozásával. Ezt a találmány értelmében akként érjük el, 45 hogy darabos magnezitnek és darabos szénnek (célszerűen faszénnek vagy tő­zegkoksznak) keverékébe a magnéziumklo­rid olvadáspontja fölötti hőmérsékleteken egyenletes elosztásban Mórgázt vezetünk 50 be és a keletkezett megömlelsztettt mag!- * néziumkioridot a nem kezelt szilárd ke­verékkel! való érintkezés lehetői elkerü­lésével lényegileg a klórárammal ellentétes ' irányban azonnal eltávolítjuk- Ezzel egy- 55 részt gyakorlatilag teljesen elkerüljük a keletkezett kloridnak nem kezelt oxiddal való szennyezését, minekfolytán az olva­dáspont nem növekedik, sőt. a keletkezett hígfolyós magnéziumkloridot a nemkezeit 60 keveréktőll nehézség nélkül elválaszthat­juk. Másrészt ezzel az eljárással elérjük, hogy a klórozást az egyes magnezitdara­bok teljes •'kimerüléséig folytathatjuk, mert a keletkezett folyékony magnéziumklorid- 65 nak a magnezit daraboktól való gyors el­választása folytán utóbbiak a klórozáshoz mindig friss felületeket nyújtanak. Gyakorlatilag a találmány szerinti el­járás alább leírt foganatosítási módja 70 vált be: Darabos magnezitnek és darabos faszén­* Ez a nap az 5980/1939. M. E. ez. rendelet 2. %-a, érteimébein a volt cseh-szloiVáik szabadalmi hivacalnál aanalt idején tett bejelentés napja. A Cseh-Szlovák Köztársaságban megadott szabadalom száma: 42423.

Next

/
Thumbnails
Contents