124625. lajstromszámú szabadalom • Optikai kiegyenlítéssel dolgozó képvetítő berendezés

Megjelent 1940. évi szeptember hó 16-án. MAGIAK KIEÍLY1 SZABADALMI BIRÓSÍ6 SZABADALMI LEIRAS 124625. SZÁM. ÍX/h. OSZTÁLY. — K. 1487S. ALAPSZÁM. Optikai kiegyenlítéssel dolgozó képvetítő berendezés. Klängfilm Gesellschaft mit beschränkter Haftung-, Berlin. A bejelentés napja 1939. évi augusztus hó 3. A kinematográfia egyik legrégibb és legegyszerűbb eszköze a forgó, sökélű hasáb, ami a képvándorlás megakadályozására való. A sokélű hasábnak azonban több hátránya van, amelyeket különféle módon igyekeztek kiküszöbölni. A találmány célja _e hátrányok megszüntetése oly berendezéssel, amely sokélű hasábból és hengerlencse-rendszerből van. Sokélű hasáb alkalm esetén a kép vezetése csak megközelítően pontos, mert a .képszalag egyenletes továbbítása mellett a kép optikai eltolódása a fénytörésről szóló törvény értelmében a beesési 15 szög szinuszával, nem pedig a beesési szöggel magával arányos. Hat- és nyolcélű hasábok esetién a hiba. olyan nagy, hogy használható vetítést nem kapunk, így példának okáért 30"-os elfordulási 20 szögre korrigált hatélű hasáb esetén 15°-nál a középső hiba a kép magasságának körülbelül 2%-a. Tizenkétélű hasáb esetén a 'hiba még mindig 0.6% és jó vetítést csak körülbelül tizennyolcéi esetem 25 kapunk. Ilyen sokélű hasáb esetén, azonban a hasáb átmérője már olyan nagy, hogy igen n»g!y gyujtótávolságokkal kell dolgoznunk, ami a fényerő csökkenését jelenti. B hiba kiküszöbölése végett többféle javaslatot tettek, azonban rendszerint nem voltak íigyeiemmel arra, hogy a forgó hasábbal való optikai kiegyenlítés esetén a hibás képvezetés mellett még más hibák sora áll fenn. A találmány olyan berendezés, amelynél ezeket a- hibákat is ki küszöböltük. A gyakorlatban valamely hasábon monokromás fény nemcsak egyetlen igen vékony f ősugárban megy át, hanem az át- u> menő sugárkéve széles és különféle hajlásszögű fősuganaikból áll, amelyek a képmező különféle részeihez tartoznak. E fősugarak mindegyike maga is egymással nem párhuzamos sugarak széles nyalábját alkotja, amelyek a hasábon különféle szögek alatt esnek át. Mivel e sugárkévén belül a, hasáb forgása közben annak felületei egymásután különböző helyzetieket foglalnak el, a képélesség és a képtovábbítás kiegyenlítése szempontjából az alábbi hibákkal kell számolnunk: 1. A középső fősugár vezetése a fent megadott értelemben nem arányos a beesési szöggel. 2. A kép vezetésben jelentkező ez az aránytalanság nem azonos a képmező felső, a képmező középső és a képmező1 alsó meridionális metszetében. 3. A fősugarakat tekintve, a hasáb vastagsága, különböző a látómező jobb és bal élében képezett hurosmetszetben. 4. A törés aránytalansága nagy nyílású sugárkéve meridionális metszetében, 65-mérve a kép felső széléhez tartozó sugárban, a középső sugárban és a kép alsó széléhez tartozó sugárban, változó. 5. Változó metszéstávolság a nagy nyílású nyalábban képezett hurosmetszeitben. (5. A 4. ós 5. alatti hibák minden képpontra változó asztigmatizmust adnak. A 7., 8., 9., 10., 11., 12, alatt felsorolt valamennyi képhiba a hasáb forgatása közben változó kromatikus eltéréseket ad,